valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Vietnami, amerikai: két jó barát

/ 2013.10.22., kedd 15:41 /

Vietnam ritkán szerepel a hírekben, leszámítva persze a gasztrobloggerek rendszeres lázadozását a Mekong-deltából származó pangáziusz, avagy cápaharcsa dömpingje ellen.

Az országot három évtizede szürke bürokraták vezetik, akik tartózkodnak a látványos fordulatoktól, belharcaikat pedig zárt ajtók mögött vívják, semmi izgalmasat nem kínálva a vérre gerjedő nyugati sajtó számára. Az elmúlt hetekben azonban a 102 éves Vo Nguyen Giap tábornok halála rövid időre újra a figyelem középpontjába állította az országot, s a "Vörös Napóleonnal" kapcsolatos hírek Vietnam stratégiai helyzetének átgondolására is alkalmat adnak.

Giap az 1950-es években megverte a nem túl acélos franciákat, aztán a '70-es évek első felében az annál acélosabb amerikaiakat is, majd a még náluk is acélosabb vörös khmereket, végül kulcsszerepe volt az 1979-es kínai támadás visszaverésében. E lista meglehetősen tekintélyes, s jól jelzi, hogy Vietnam bármikor könnyen az események sűrűjében találhatja magát. Már csak azért is, mert a 90 milliós népességű, s a világ leggyorsabban fejlődő országai közé tartozó - tehát saját jogán is megkerülhetetlen - Vietnam ma is ugyanott van, ahol harminc éve: nagyhatalmak ütközőzónájában.

A franciák persze már nem játszanak, de a kínaiak és az amerikaiak annál inkább, és Délkelet-Ázsia éppen a kínai-amerikai versengés egyik fő terepe. Itt a térség legnépesebb szárazföldi országaként Vietnam kulcsszerepet játszik. Nem csoda, hogy a vietnami diplomáciai naptárban igen fontos nevek sorakoznak: idén júliusban például maga Obama elnök fogadta vietnami kollégáját, a múlt héten pedig a kínai miniszterelnök látogatott Hanoiba. A hasonló csúcstalálkozók immár rutinszerűek, jelezve, hogy mind az Egyesült Államok, mind Kína kulcsszerepet szán Vietnamnak. Ez a helyzet viszont nem feltétlenül kellemes magának az érintettnek.

Amerika és Vietnam csak 1995-ben normalizálta kapcsolatait, s a vietnami háborún egyik félnek sem volt könnyű túllépnie. Az utóbbi évtizedben azonban Washington fű alatt Hanoi egyik legfontosabb partnerévé vált, az Egyesült Államok ma Vietnam legfontosabb exportpiaca, és innen érkezik a legtöbb befektetés is. A fő ok, ami miatt összenő, ami nem föltétlenül tartozik össze, természetesen Kína: Amerikának nem tetszik, hogy Peking mindent megtesz hagyományos délkelet-ázsiai érdekszférájának helyreállítására, a vietnamiaknak meg pláne nem, hiszen az ő bőrükre megy a játék. Hosszú történelme során Vietnam kilenc évszázadig állt kínai fennhatóság alatt, így a Vörös-folyó völgyében bőven volt idő megtanulni, hogy az erős Kína nem mindig kellemes szomszéd. Ehhez képest az egy évtizedes amerikai jelenlét Vietnamban egyéjszakás kaland volt csupán, amely mindkét félben kellemetlen nyomokat hagyott, de már elmúlt. Így aztán ma az amerikai hadihajók szívesen látott vendégek a vietnami kikötőkben, a vietnami katonatiszteket amerikai akadémiákon képezik, és a két ország már közös hadgyakorlatot is tartott. Persze e kapcsolat nem konfliktusmentes, a Vietnami Kommunista Párt ma sem az amerikai típusú liberális demokrácia híve, és - a vietnami háborúban millió literszám bevetett - Agent Orange nevű növényirtó maradványai is mérgezik a kapcsolatokat, méghozzá szó szerint.

A mély félelem ellenére a vietnami álmoskönyvek szerint Hanoinak Pekinggel is jóban kell lennie. Egyrészt Kína mindig ott lesz a szomszédban, és mindig egy nagyságrenddel nagyobb és erősebb lesz; másrészt Peking Vietnam legnagyobb kereskedelmi partnere, amelynek nagy szerepe van az ország gazdasági fejlődésében. És persze a közös ideológiai gyökerek is számítanak, még ha ezeknek az überpragmatikus ázsiai politikában nem kell is nagy jelentőséget tulajdonítani. Nem csoda, hogy az állami jogsértések Vietnamban nem a nem nagyon létező demokratikus ellenzéket sújtják a legjobban, hanem a nacionalista aktivistákat, akik szerint a hanoi kormány túl puhán lép fel a kínai nyomulással szemben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.