Ukrajna – túljutni a holtponton

/ 2016.11.09., szerda 15:48 /

Kijev szép város, impozáns épületekkel, növekvő autóforgalommal, az üzletekben és a piacokon széles áruválasztékkal – nem egy háborúban álló ország fővárosának a képét mutatja.

A korábbi elnök, Viktor Janukovics elkergetését követő lelkesedés elmúlt, a mindennapok súlyos gondjai, az alacsony fizetések értékét radikálisan csökkentő infláció határozza meg a hangulatot és a beszélgetéseket. Putyinra persze haragszanak, de a légkör nem oroszellenes – hogy is lenne, amikor Kijevben a többség ma is oroszul beszél. Viszont az orosz agresszió egységbe forrasztotta, nemzetté kovácsolta Ukrajna lakosságának döntő többségét, beleértve a közel tízmillió oroszul beszélőt. Megvan ennek az árnyoldala, az ukrán nacionalizmus erősödése, de a legszélsőségesebb csoportok a választásokon leszerepeltek, támogatottságuk azóta sem nőtt. Viszont a külföld által indokoltan szorgalmazott decentralizáció nem tetszik a politikai elitnek.

Magyarország élen járt az ukrán függetlenség támogatásában, 25 éve mi kötöttük meg Ukrajna első nemzetközi szerződését. Ma is tartja magát itthon az a vélemény, hogy szükségtelen volt kölcsönösen lemondani a területi igényekről, holott lehetőség, sőt ajánlat is volt a határ megváltoztatására. Komoly ember nem ülhet föl ennek a mesének. A tudatlanságból vagy szándékos félremagyarázásból eredő vádaskodások cáfolata elhangzott az 1993. májusi parlamenti vitában, ahol a kormánypárti képviselők többsége és az akkori ellenzék, közte a Fidesz, felelősen foglalt állást. Az alapszerződés integráns része a nemzeti kisebbségek jogait részletesen tartalmazó jegyzőkönyv. Ez jelentősen javította a Kárpátalján élő mintegy 150 ezres magyar közösség politikai helyzetét.

Gazdasági helyzetük azonban követte az ukrajnai gazdaság máig tartó zuhanórepülését. Ezt nem kompenzálja a magyar oktatási rendszer kibővülése, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – döntően magyar forrásokból történt – létrehozása és működése. Időről időre napirendre kerül a magyar iskolák vegyes tannyelvűvé alakítása, valamint a csak ukrán nyelven engedélyezett egyetemi felvételi vizsga. Egy ilyen változás a szerződés és a két ország közötti bensőséges viszony súlyos megsértése lenne, remélhető, hogy végleg lekerül a napirendről. Ugyanakkor ideje megvalósulnia a népszavazással is megerősített 25 éves ukrán ígéretnek, hogy Beregszász és magyar többségű körzete önálló közigazgatási egységgé és választókerületté válik.

Ukrajna legnagyobb szomszédunk, stabilizálódása esetén rendkívül fontos gazdasági partnerünk lehet. Magyar érdek is az Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktus mielőbbi lezárása. Mindkét oldalon erősek a presztízsszempontok, de megvannak azok a nemzetközi jogi példák, precedensek, amelyek – kölcsönös jóakarat esetén – megoldást hozhatnak. Autonómia, védnökhatalom, kondomínium, nemzetközi ellenőrzéssel lebonyolított népszavazás – a választék széles. A külföld közvetíthet, a minszki megállapodás bizonyította. Abból kellene kiindulni.

Magyarország az ukránok szemében sikeres és tekintélyes szomszéd – ezt személyesen is tapasztaltam az 1956-os forradalom évfordulóját megünneplő konferencián és fogadáson Kijevben, majd a másnapi, magas szintű és népes részvétel mellett rendezett Liszt-hangversenyen. Sokan párhuzamot látnak 1956 és Ukrajna mai konfliktusa között. Én egy másik párhuzamra hívom föl a figyelmet: 1867 előtt Buda német nyelvű város volt, és Magyarországon a művelt emberek németül (is) beszéltek. Háború, majd tárgyalások révén vívtuk ki azt az önkormányzatot, sőt nagyhatalmi státust, amit az Osztrák–Magyar Monarchia jelentett. Ukrajna egy zömmel oroszul beszélő tartományból „független” ország lett, de a korábban domináló nagyhatalommal történő kiegyezése még nem született meg. Az Európai Unió és benne Magyarország ezt várja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.