valasz.hu/vilag/kinos-helyzetbe-kerultek-a-franciak-a-ii-janos-pal-szobor-keresztje-miatt-126242

http://valasz.hu/vilag/kinos-helyzetbe-kerultek-a-franciak-a-ii-janos-pal-szobor-keresztje-miatt-126242

Ukrajna nem enged az ukránosításból

/ 2018.02.21., szerda 16:12 /

Magyarországon minden politikai erő egyetért abban, hogy az ukrán iskolatörvény ellentétes az európai normákkal és az eddig példás magyar–ukrán viszonnyal.

A Majdan-forradalom, az ukrán nép többségének óhaja, hogy az ország a demokrácia és az európai integráció útjára térjen, reményt keltő volt. Az eltérő hagyományú, nyelvű területek és közösségek harmonikus együttélésének megoldása a föderalizmus lett volna, ahogy sokan javasolták, de a felerősödő ukrán nacionalizmus ennek ellentétét, a központosított állam és az ukránosítás programját fogadtatta el a kijevi vezetéssel. A Krím félsziget orosz annektálása és a Kelet-Ukrajnában szított polgárháború nyomán erősödő ukrán érzelmek a nemzeti kisebbségek elleni lépésekben élik ki magukat.

Mit tehet Magyarország a puszta tiltakozáson kívül? Legerősebb jogi érvünk az 1991. december 6-án aláírt kétoldalú államközi szerződés, amely szó szerint garantálja a magyar nyelven történő oktatást minden fokon, és előírja a viták tárgyalásos rendezését. Az ukrán alkotmány elsőbbséget biztosít a nemzetközi jognak, így a két- és többoldalú nemzetközi szerződéseknek a belső törvényekkel szemben. Ráadásul az ukrán kormány elkötelezte magát, hogy az iskolatörvény ügyében el fogja fogadni az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleményét. Nos, a vélemény december 8-án megszületett, és javasolja a vitatott 7. cikkely módosítását. Az ukrán kormány azonban úgy tesz, mintha a bizottság ennek ellenkezőjét mondta volna ki.

A magyar kormány válasza: mindaddig blokkolni Ukrajna közeledését az EU-hoz és a NATO-hoz, amíg nem változtatják meg a törvényt úgy, hogy azt a magyar kisebbség is kielégítőnek találja jövője biztosításához. Két NATO–Ukrajna-esemény megvétózása jelzi, hogy a magyar kormány ezt komolyan gondolja. Magam is helyesnek tartom a tiltakozásnak ezt a formáját, ezzel nemzetközivé téve a kétoldalú vitát. A történelem is azt tanítja, hogy nem szabad beletörődni az agresszív, jogsértő lépésekbe. Ukrajna ma rendkívül rossz, önmaga számára is veszélyes, nemzetállami felfogást képvisel. Lakosságának több mint negyede sem nyelvében, sem tudatában nem ukrán, közel 20 százaléka orosz. Ha a kisebbségek gyermekeit ukrán nyelvű iskolába kényszerítik, tálcán kínálják Oroszországnak az alkalmat, hogy az ukrajnai oroszok védelmére hivatkozva folytassa, amit megkezdett, és a jelentős orosz népességű területek annektálására törekedjék. Az orosz nacionalizmus századokon át fenyegette megsemmisítéssel az ukránok nyelvét, kultúráját – sikertelenül. Most pedig Ukrajna akarja asszimilálni, ukránosítani kisebbségeit? Ez a szeparatista törekvések melegágya.

Pusztán a magyar vétó nem fogja megoldani a vitát, nem tudja megőrizni a teljes körű magyar nyelvű oktatást. Hogyan lehetne elmozdulni a holtpontról? Erősebb nemzetközi támogatással, szorosan együttműködve az ukrán törvény ellen tiltakozó többi országgal. Az EU külügyi főképviselője tavaly év végén világossá tette, hogy az uniónak három elvárása van Ukrajnával szemben. Ne vegyen el létező kisebbségi jogokat, a kisebbségre vonatkozó szabályokat csak az adott kisebbség egyetértésével változtassa meg, a Velencei Bizottság ajánlásait pedig végre kell hajtani.

Noha a NATO több tagországa helyteleníti a magyar vétót, Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára Kijevet a Velencei Bizottság ajánlásainak tanulmányozására szólította föl. Kurt Volker pedig, aki ukrán ügyekben az Egyesült Államok különleges képviselője, jól ismeri a magyar kisebbség helyzetét. Wess Mitchell államtitkár úgyszintén, és a megfelelő hangon beszélt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel. Tehát a kulcs Washington és Brüsszel kezében van. Sajnos a legfrissebb kijevi hírek további, a kisebbségeket hátrányosan érintő lépések előkészületeiről szólnak. Magyarország az utóbbi évek legnehezebb külpolitikai meccsét vívja. Ha nyerni akarunk, magunk mellé kell állítanunk Európát és Amerikát.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.