heti-valasz.hu/vilag/evszazada-nem-latott-vulkankitores-johet-128703

http://heti-valasz.hu/vilag/evszazada-nem-latott-vulkankitores-johet-128703

Tíz éve nem láttunk ilyen nyílt és borzongató kémgyilkossági kísérletet

/ 2018.03.06., kedd 18:00 /

Gyanús mérgezés áldozata lett egy volt orosz kettősügynök Nagy-Britanniában. A 2006-ban polóniummal megölt Alekszander Litvinyenko özvegye szerint a mostani eset nagyon hasonlónak tűnik, mint ami a férjével történt.

„Miért lenne mérgezés? Talán valami rosszat evett. Az emberek azonnal összeesküvések nyomait keresik.” Így kommentálta Andrej Lugovoj orosz parlamenti képviselő Szergej Szkripal ügyét, ami egyre gyanúsabbnak látszik, és vélhetően újabb mélypontra küldi a NATO és Oroszország kapcsolatát.

Kevesen hiszik, hogy Szkripal tényleg elrontotta a gyomrát. A 66 éves oroszt lánya társaságában találták meg tegnap délután egy padon Salisbury városában egy bevásárlóközpont közelében. Mindkettejük állapota kritikus, de az okot egyelőre nem tudni, a rendőrség csak annyit közölt, hogy valamilyen ismeretlen anyaggal kerültek érintkezésbe.

Az ügyet elsősorban Szkripal személye teszi gyanússá: a férfi korábban katonatiszt volt az orosz hadseregben és az orosz katonai titkosszolgálatnak is dolgozott, 2006-ban azonban tizenhárom év börtönbüntetésre ítélték, miután kiderült, hogy az 1990-es évek óta kettős ügynökként szenzitív adatokat adott át – állítólag pénzért – a brit titkosszolgálatnak, az MI6-nek.

2010-ben az oroszok és amerikaiak megállapodtak egy kémcserében: az Egyesült Államok tíz amerikai börtönökben raboskodó orosz kémet adott át a bécsi repülőtéren az oroszoknak, cserébe pedig az oroszok négy általuk lefülelt NATO-kémet küldtek át a nyugatiaknak. E négy ember egyike volt Szergej Szkripal, aki feleségével együtt Nagy-Britanniában telepedett le, és látszólag békés nyugdíjas életet élt – egészen mostanáig.

Rendőrök egy bevásárlóközpont előtti köztéren felállított sátornál, a Szkripal-gyilkosság helyszínén

Rendőrök egy bevásárlóközpont előtti köztéren felállított sátornál, a Szkripal-merénylet helyszínén

A bajok azonban nem kerülték el a családot: a volt kettős ügynök felesége 2012-ben, 59 évesen meghalt rákban, 43 éves fia tavaly vesztette életét májelégtelenség miatt, amikor barátnőjével Szentpétervárra látogatott, most pedig Szergej és Julija lánya küzdenek az életükért. Rokonok azt nyilatkozták, Szkripal rettegésben élt, és többször szólt a hatóságoknak, hogy attól tart, orosz ügynökök végezhetnek vele.

Nem meglepő, hogy ezt a legutóbbi „ételmérgezést” az angol hatóságok erősen gyanúsnak találják. Az ügy kivizsgálásába a rendőrség azonnal bevonta a terrorelhárítási specialistákat, a pad környékét teljesen zárt védőöltözetben kutatták át, a betegeket pedig olyan szakemberek vizsgálják, akik sugárfertőzésekre és más ritka toxikológiai ügyekre szakosododtak.

A vizsgálatot vezető rendőrfőnök egyelőre nem állítja, hogy Szkripalt az oroszok akarták megölni, de nyíltan párhuzamot vont Alekszander Litvinyenko egykori KGB-ügynök és ismert orosz ellenzéki esetével, akit 2006-ban a teájába csempészett radioaktív polóniummal gyilkoltak meg London kellős közepén. Habár teljesen egyértelműen ezt sosem sikerült igazolni, a nyugati média és az egész nyugati politikai elit biztosra veszi, hogy Litvonyenkót Putyin elnök megbízásából tették el láb alól, a két feltételezett tettes egyike pedig éppen az az Andrej Lugovoj, aki most az ételmérgezéses magyarázattal előállt. (Lugovoj kiadatását hivatalosan is kérte annak idején Nagy-Britannia Oroszországtól, de a kérést az oroszok elutasították.)

Litvinyenko özvegye, Marina a Daily Telegraph brit napilapnak azt nyilatkozta, Szkripal esete hasonlít a férje meggyilkolására, de óvatosan hozzátette, hogy biztosat csak akkor lehet mondani, ha kiderül, mi volt az anyag, amivel az áldozatok érintkezésbe kerültek. Boris Johnson külügyminiszter a parlamentben úgy fogalmazott, ha bebizonyosodik a Szkripal elleni gyilkossági kísérlet, a brit kormány határozott válaszlépéseket fog tenni. Két ellenlépést máris kilátásba helyezett: újabb szankciókat Oroszország ellen és Nagy-Britannia távolmaradását a nyári oroszországi futball világbajnokságról.

2006. augusztus 9-i felvétel: Szergej Szkripal orosz kém rács mögül beszél ügyvédjével

2006. augusztus 9-i felvétel: Szergej Szkripal orosz-brit kém rács mögül beszél ügyvédjével

A nyugatiak ahhoz többé-kevésbé hozzászoktak, hogy otthon a Kreml ellenfelei időnként csúnya véget érnek: Oroszországban veszélyes dolog ellenzékinek lenni, árulónak pedig még kockázatosabb. Azt azonban nehezen tolerálják, ha az oroszok utánanyúlnak a külföldre emigráltaknak, és ott ölik meg őket.

Ez részben rontja az emberek biztonságérzetét – a Szkripalra és lányára rátaláló szemtanúk leírása a padon darvadozó, kataton állapotú pár állapotáról annyira hátborzongató, hogy még egy hollywoodi forgatókönyvben is túlzás lenne –, másrészt pedig utólag felrúgja azt az úriemberi megállapodást, ami a 2010-es kémcsere alapja volt, hiszen semmi értelme kicserélni egymás elfogott ügynökeit, ha az oroszok utólag megöldösik a kimenekítetteket.

Andrej Lugovoj is pont ezzel érvelt, amikor tagadta, hogy az oroszoknak részük lehet Szkripal megmérgezésében: „Szkripal érdektelen volt a titkosszolgálatunk számára. Oroszország nem üldöz disszidenseket. Ráadásul ő nem is disszidens volt, hanem kicseréltük.” Az érvelés persze azonnal érvényét veszti, ha Szkripal – vagy Oroszországban maradt két gyermeke – nem függesztették fel teljesen a kémtevékenységet, hanem az elmúlt években továbbra is dolgoztak az MI6-nek. Julija gyakori angliai látogatásai apjánál bizonyára nem nagyon tetszettek az orosz hatóságoknak. Ha valóban ez a helyzet, azt sem az oroszok, sem a britek nem fogják a világ orrára kötni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.