valasz.hu/vilag/foldrenges-az-atomeromu-korzeteben-23780

http://valasz.hu/vilag/foldrenges-az-atomeromu-korzeteben-23780

Teljes tévedésben van, aki Taigetosz-törvényt emleget

/ 2017.06.19., hétfő 14:30 /

Május vége óta, mióta a parlament elfogadta a tanulási nehézségekkel küzdőket érintő törvénymódosítást, olyan taigetoszozás megy a magyar sajtóban, hogy Soros György felfordul a sárga irigységtől. Ha jól látom, a Népszava kezdte (az ősforráson 29 ezer megosztás van), és megy utána egy emberként újságíró és ellenzéki politikus, ismételve a kulcsszót: Taigetosz, Taigetosz, Taigetosz.

Taigetoszozás éjjel-nappal

Taigetoszozás éjjel-nappal

A politikai metafora bárkinek egyértelmű lehet, aki egy kicsit is odafigyelt az ötödikes történelemórán. Az elfogadott javaslat lett a törvényszövegben megtestesülő magaslat, ahonnan hoplita módjára dobálják le az életre nem való gyerekeket. Hiszen, ugye, a háború- és izomfetisiszta ókori spártaiak is így tettek.

Utóbbival csak egy probléma van: hogy nem is igaz.

Lehet, hogy több olvasó csak legyint, hiszen dugig van már az internet mindenféle cikkekkel, amik rég tisztázták, hogy a Taigetoszon megölt csecsemők története legenda, de a biztonság kedvéért vegyük át még egyszer, mi ez az egész.

Németh György professzor több mint 10 éve hadakozik az ókortörténet babonái ellen, nála jobban valószínűleg senki sem ért ehhez idehaza. Karthágó és a só című kötetének témáját utoljára a Rubicon 2012/4-es számában foglalta össze és frissítette fel, én is innen merítek.

Németh György leírja, hogy a legenda forrása a híres krónikás, Plutarkhosz, aki Lükurgosz-élatrajzában így fogalmaz: „Az újszülött csecsemővel apja nem rendelkezett, hanem karjába vette, és elvitte a Leszkhé nevű helyre, ahol a törzsek vénei összegyülekeztek és megvizsgálták a kisdedet. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, utasították az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig kijelöltek neki egyet a kilencezer spártai parcellából. De ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a Taügetosz Apothetai nevű szakadékába – azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ember életben marad.”

A Kr. u. 2. században élt szerző szövegében több tévedés is van (például az örökléssel kapcsolatban), de a legnagyobb hibát a fordítója követte el. A testi hibás gyerekek szakadékba hajítása ugyanis a görög szövegben nem szerepel.

Plutarkhosz azt írja, hogy „kivitték a Taügeton Apothetai nevű, szakadékos helyére”. Az Apothetai azt jelenti: „kitevés helye”. A gyerekkitételt egész Hellaszban gyakorolták minden korlátozás nélkül, hiszen a családfőnek joga volt eldönteni, hogy felneveli-e az újszülöttet vagy sem. De nem ölték meg, csak kitették egy meghatározott helyre, és akinek gyerekre, rabszolgára volt szüksége, az előbb-utóbb talált ott magának, hiszen a kitevés helye mindenki előtt ismert volt. Az Apothetai tehát nem a gyerekek megölésére szolgált, hanem inkább azokhoz a mai inkubátorokhoz hasonlított, ahová a nem kívánt terhességekből származó csecsemőket helyezik a kórházakban.

Fenti írás nem a tanulási nehézségekkel küzdőket érintő törvénymódosítás tartalmáról szól, csak egy nyelvpolitikai vadhajtásról. Persze a taigetoszozás akkor sem állná meg a helyét, ha a spártaiak elfogadták volna a gyerekgyilkosságot. De ez már egy másik történet, itt lehet róla olvasni.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Emlékszik? Ilyen volt a metró!

A Közlekedési Múzeum és a Fortepan képarchívum közös felhívást tesz közzé az M3-as metróval és annak teljes vonalával kapcsolatos archív anyagok felkutatására.

Bach nagykövetei a Müpában

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából ad közös koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Müncheni Bach Kórus a Müpában, november 20-án.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Dicséret Ausztráliából: ilyen zseniből kevés van

Olyan dimenzióban gondolkodott, amelynek csak részei vannak a Földön – mondja Anthony Gall Makovecz Imréről. Az ausztrál–magyar építészt aktuális projektjeiről, az Óbudai Velodromról és a Clark Ádám téri hotelről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.