Teljes tévedésben van, aki Taigetosz-törvényt emleget

/ 2017.06.19., hétfő 14:30 /

Május vége óta, mióta a parlament elfogadta a tanulási nehézségekkel küzdőket érintő törvénymódosítást, olyan taigetoszozás megy a magyar sajtóban, hogy Soros György felfordul a sárga irigységtől. Ha jól látom, a Népszava kezdte (az ősforráson 29 ezer megosztás van), és megy utána egy emberként újságíró és ellenzéki politikus, ismételve a kulcsszót: Taigetosz, Taigetosz, Taigetosz.

Taigetoszozás éjjel-nappal

Taigetoszozás éjjel-nappal

A politikai metafora bárkinek egyértelmű lehet, aki egy kicsit is odafigyelt az ötödikes történelemórán. Az elfogadott javaslat lett a törvényszövegben megtestesülő magaslat, ahonnan hoplita módjára dobálják le az életre nem való gyerekeket. Hiszen, ugye, a háború- és izomfetisiszta ókori spártaiak is így tettek.

Utóbbival csak egy probléma van: hogy nem is igaz.

Lehet, hogy több olvasó csak legyint, hiszen dugig van már az internet mindenféle cikkekkel, amik rég tisztázták, hogy a Taigetoszon megölt csecsemők története legenda, de a biztonság kedvéért vegyük át még egyszer, mi ez az egész.

Németh György professzor több mint 10 éve hadakozik az ókortörténet babonái ellen, nála jobban valószínűleg senki sem ért ehhez idehaza. Karthágó és a só című kötetének témáját utoljára a Rubicon 2012/4-es számában foglalta össze és frissítette fel, én is innen merítek.

Németh György leírja, hogy a legenda forrása a híres krónikás, Plutarkhosz, aki Lükurgosz-élatrajzában így fogalmaz: „Az újszülött csecsemővel apja nem rendelkezett, hanem karjába vette, és elvitte a Leszkhé nevű helyre, ahol a törzsek vénei összegyülekeztek és megvizsgálták a kisdedet. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, utasították az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig kijelöltek neki egyet a kilencezer spártai parcellából. De ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a Taügetosz Apothetai nevű szakadékába – azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ember életben marad.”

A Kr. u. 2. században élt szerző szövegében több tévedés is van (például az örökléssel kapcsolatban), de a legnagyobb hibát a fordítója követte el. A testi hibás gyerekek szakadékba hajítása ugyanis a görög szövegben nem szerepel.

Plutarkhosz azt írja, hogy „kivitték a Taügeton Apothetai nevű, szakadékos helyére”. Az Apothetai azt jelenti: „kitevés helye”. A gyerekkitételt egész Hellaszban gyakorolták minden korlátozás nélkül, hiszen a családfőnek joga volt eldönteni, hogy felneveli-e az újszülöttet vagy sem. De nem ölték meg, csak kitették egy meghatározott helyre, és akinek gyerekre, rabszolgára volt szüksége, az előbb-utóbb talált ott magának, hiszen a kitevés helye mindenki előtt ismert volt. Az Apothetai tehát nem a gyerekek megölésére szolgált, hanem inkább azokhoz a mai inkubátorokhoz hasonlított, ahová a nem kívánt terhességekből származó csecsemőket helyezik a kórházakban.

Fenti írás nem a tanulási nehézségekkel küzdőket érintő törvénymódosítás tartalmáról szól, csak egy nyelvpolitikai vadhajtásról. Persze a taigetoszozás akkor sem állná meg a helyét, ha a spártaiak elfogadták volna a gyerekgyilkosságot. De ez már egy másik történet, itt lehet róla olvasni.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.