valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

http://valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

Tavasz a moszkvai politikai télben?

/ 2016.12.07., szerda 14:53 /

December 1-jére virradóra megenyhült a keményen induló idei tél Moszkvában. Mintha összhangban lett volna a Kremllel, ahol aznap délután mondta el Vlagyimir Putyin elnök – illusztris közönség előtt – évértékelő és programadó beszédét. Alaphangja sokak számára kellemes meglepetés volt: „Nem keresünk és soha nem is kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk” – szögezte le. Reméli, hogy együttműködhet majd az új amerikai elnökkel a terrorizmus elleni harcban, és a két ország osztozni fog a globális biztonság iránti felelősségben.

Bizonyára véletlen egybeesés volt, hogy ugyanazon a napon kezdődött az orosz fővárosban egy konferencia Oroszország, az Európai Unió és a visegrádi országok viszonyáról, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézete és az EU-elnökséget betöltő Szlovákia moszkvai nagykövetségének rendezésében. Megnyitó beszédében Alekszej Gromiko (az 1957 és 1985 közötti szovjet külügyminiszter unokája) megalapozatlannak nevezte a közelmúltban az orosz politikával szemben fölhozott vádakat, és különösen az Európa Parlament által november végén megszavazott határozatot bírálta. (A lengyel Jog és Igazság Pártjából érkező Anna Fotyga korábbi külügyminiszter által előterjesztett – és meggyőző fölénnyel elfogadott – dokumentum szerint orosz részről a Nyugat és különösen az EU megosztására törekvő, politikája iránt bizalmatlanságot keltő intenzív propaganda folyik.) Az EU-képviselet részéről egy szokatlanul határozott hangú beszéd konkrét példákkal támasztotta alá az unió aggályait, miközben hangsúlyozta a készséget Oroszország és annak civil társadalma támogatására. Felszólalásomban a V4 25 évének fölidézése során rámutattam, hogy atlantizmusunk nem oroszellenesség.

Moszkvában azt kerestem, maradt-e nyoma annak a hangulatnak és politikának, amit első ottlétemkor, 1991 májusában tapasztaltam, és amit Jókainak az 1824/25-ös dekabrista felkelésről szóló regénye címét kölcsönözve úgy jellemeztem, hogy „Szabadság a hó alatt”.

A Krím annektálása óta hazájában igen népszerű orosz elnök által a napokban jóváhagyott, megújított orosz külpolitikai koncepció szerint „Oroszország nem fogadja el a katonai, politikai, gazdasági vagy más nyomásgyakorlási kísérleteket, és fenntartja magának a jogot, hogy keményen reagáljon a barátságtalan lépésekre”. A NATO katonai tevékenysége az Oroszországgal határos övezetekben „sérti az egyenlő és osztatlan biztonság elvét, és a régi elválasztóvonalak elmélyüléséhez és újak megjelenéséhez vezet Európában”.

Az Egyesült Államokat hibáztató hangnak a Putyin mostani beszédében megmutatkozó megváltozása nyilvánvalóan a januárban hivatalba lépő amerikai elnöknek szól. Szándéka csupán Trump oroszbarát politikát ígérő szavainak a nyugtázása és megerősítése? Vagy az orosz elnök komolyan gondolja mostani programbeszédének legfőbb elemét, hogy a jövőben az elsődleges cél az orosz gazdaság erősítése? Ki kell törni a gazdasági stagnálásból, 4-5 év alatt a világátlagnál gyorsabb növekedést kell elérni, a termelékenységnek évente legalább 5 százalékkal kell javulnia, és négy százalék körül kell tartani az inflációt, szól a program. A külföldi szankciók és a belső problémák ellenszere Oroszországban a gazdasági és társadalmi fejlődés, a civil kezdeményezések szabadsága. Ilyet is régen hallottunk Moszkvától, és ezt tetézi, hogy az ország „nyitott marad a világ felé az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára”.

Huszonöt éve úgy tűnt, hogy a szabadság és a demokrácia Közép-Európa után továbbterjed Kelet felé. Az ezredforduló után ez mintha megállt, sőt visszafordult volna. Mi több, egy új hidegháború körvonalai is megjelentek. És amikor egyesek már kész ténynek tekintették a Nyugat alkonyát, éppen Putyin fordul újra Nyugat felé?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.