Sötétség délben – Még egyszer az ukrán oktatási törvényről

/ 2017.09.18., hétfő 16:50 /
Sötétség délben – Még egyszer az ukrán oktatási törvényről

Csont nélkül adja tovább olvasóinak az ukrán propagandát az Átlátszó egyik aloldala. A Do toho címen létező blog szerzője ragaszkodik hozzá, hogy a módosított ukrán oktatási törvény konszenzusos megoldás, sőt jó lesz a magyar kisebbségnek.

Valasz.hu, a nacionalista ökörségek kicsiny lapja címmel gurított írást hétvégén az Átlátszó egyik blogja. A cikkecske replika kívánt lenni a szerdai, nekik és a 444 alkalmi szerzőjének címzett bejegyzésünkre.

Tömören a lényeg: ugyan a magyar sajtóban jórészt a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogát erősen korlátozó törvényként kommentálták a kijevi Legfelsőbb Tanács által szeptember 5-én megszavazott 3491-d jogszabályt, azért akadt két írás, ami meglátta a dolog napos oldalát. A 444 cikke szerint – ami még a címben sem találta el vizsgálódása tárgyát, hiszen „nyelvtörvényről” ír, holott oktatási törvényről van szó – nevetséges a nyelvi jogok sárba tiprásáról beszélni, az Átlátszó blogbejegyzése pedig állítja, nem változtatja meg érdemben a nemzetiségi anyanyelvi oktatási struktúráját az új ukrán oktatási jogszabály.

Ezekre írtunk választ múlt hét közepén A 444 és az Átlátszó szerint mindenki hülye – pedig ők írnak ökörségeket címmel.

A Do toho viszonválasza – az öncélú, egybites minősítéseken túl – újdonságot nem kínál, cserébe arra alkalmas, hogy az ukrán propaganda megvesse a lábát a honi online sajtó egy-két zugában. Ezért még egyszer, utoljára rögzítsünk néhány alapvetést.

1. Eddig olyan szabályozás volt érvényben, ami biztosította a bölcsődétől az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatás lehetőségét Ukrajnában – az új törvény ezt megszünteti. Más szavakkal: Kijevben olyan jogszabályt fogadtak el, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket az oktatás nyelvének szabad megválasztásától. Ezt volt képes úgy tálalni az Átlátszó az első cikkében, hogy: „A törvényalkotó szándéka szerint a nemzetiségi oktatási rendszerekben hangsúlyosabban megjelenne az államnyelv oktatása.” Értik, ugye? Hangsúlyosabban megjelenés = annak kimondása, hogy „az oktatás nyelve az állam nemzeti nyelve”.

2. Amit egyesek kiskapunak neveznek, valójában Damoklész kardja. A 444 és az Átlátszó is arról írtak, hogy az oktatási törvény 7. cikkelyének 4. bekezdése kiskapu a magyaroknak, hiszen azt írja: „Az oktatási intézményekben az oktatási programnak megfelelően egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – államnyelven, angol nyelven, az Európai Unió más hivatalos nyelvein.” (Az oktatási törvény 7. cikkelye itt olvasható ukrán eredetiben és magyar fordításban.) Fent idézett átlátszós és 444-es írások szerint ezzel probléma letudva, hiszen lényegében a magyarokra nem is vonatkozik a törvény. Pedig ez súlyos szövegértési hiba. Hiszen – mint írtam – a bölcsödétől az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatástól indulunk, ebből lesz az, hogy „egy vagy néhány tantárgy” magyarul is oktatható. Nem tudok másként fogalmazni: aki ebben a változtatásban magyar emberként nem talál kivetnivalót, baromira szégyellje magát. Az „egy vagy néhány” magyarul oktatható tárgy megfogalmazás a kompromisszumos kegygazdálkodás álarcába bújtatott jogfosztás.

Mit ír pontosan a kifogásolt törvény?
A módosított oktatási törvény, a Legfelsőbb Tanács által elfogadott 3491-d csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását. Innen fölfelé csak az anyanyelv és még egy-két tantárgy tanítható a kisebbségi nyelven.


3. Nem is tudnak rendesen ukránul a kárpátaljai magyarok, majd most végre megtanulnak, ártani nem fog nekik – lényegében ezt üzeni Do toho blog szerzője. Mérhetetlen cinizmussal.
Az ukrajnai kisebbségek ukrántudásáról szabad, sőt kell értelmes vitát kezdeményezni – ezt tette például a Hodinka Antal Központ Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak? című írásában. „Nem a magyar nyelvű oktatási rendszer fokozatos megszüntetése, hanem a nyelvoktatás korszerűsítése a megoldás” – mondják. Egyébiránt ajánlom Gazda Albert írását:

„A brezsnyevi idők oroszosítási törekvéseinek legbrutálisabb, legostobább kárpátaljai jelensége a magyar iskolák kétnyelvűsítése volt. Orosz osztályokat indítottak a színmagyar beregi–ungi–ugocsai falvak iskoláiban. Minden tárgyat – matematikát, fizikát, kémiát, akármit – oroszul oktattak. Nemritkán oroszul rosszul tudó tanárok – oroszul semennyire sem tudó tanulóknak.”

(Zárójel. Valamelyik kommentfolyam mélyén olvastam olyan hozzászólót is, aki azért hápogott, hogy ő Angliába távozott magyarként nem engedhetné meg magának, hogy ne tanuljon meg angolul, és különben is, az ukránok sem tanulhatnak színukrán iskolában, hát majd a kárpátaljaiak is megerőltetik magukat. Az ütnivaló primitívségre két válasz adható: egyrészt a kárpátaljai magyarok nem beköltözők, hanem őslakosok, akiknek a feje fölött vagy négyszer módosították a határt a XX. században. Kettő: eddig is volt ukrántanítás az iskolákban, a tömbben élő helyi magyarság eddig is tanulta az állam nyelvét.)

4. „Az ukránok azt mondják, gyertek, beszéljük meg” – értelmezi a helyzetet az Átlátszó-blog szerzője. Az első cikkében pedig úgy fogalmaz: „Az oktatási reform segítségével szeretnék az államnyelv pozícióját megerősíteni Ukrajnában.” Mindkettő az ukrán propaganda kritikátlan átvétele. Pedig a kijevi hozzáállás sem baráti nem volt, sem konstruktív: szeptember 5-én fél óra alatt másfél évnyi egyeztetést vágtak kukába. Az oktatási törvény tárgyalása során ugyanis – mint az aktuális HVG is megírta – a minisztérium képviselői 30 perccel a végszavazás előtt terjesztették be az oktatás nyelvét szabályozó hetes cikkelyt. Románia és Magyarország képviselői hiába tárgyaltak másfél évig a tárca illetékeseivel.

*

Záró gondolat. Az ukrán államiság olyasmivel szemben jött létre, amit a konstruktivisták a significant other (magyarul társ vagy „alapvető másik”) megnevezéssel illetnek: ez történetesen Oroszország. Az ukranizmus az ukrán nyelv elsőségét jelenti, az uralkodó nacionalizmus lényege, hogy az ukrán államnak hivatalosan egynyelvűnek, egységesnek és kulturálisan egyedinek kell lennie. A módosított oktatási törvény is ennek szolgálatában áll, így nyilvánvaló, hogy részleges érdekegyezés van az orosz (mint ukrajnai kisebbség) és a magyar (mint ukrajnai kisebbség) népcsoportok között. Semmilyen oroszpárti propagandát nem képvisel, aki ezt kimondja. Mert egyszerre kell határozottan elítélni Putyin terrorista háborúját és kiállni a nemzettestvéreink alapvető jogaiért.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Rangos díjat nyert a Heti Válasz újságírója

Élő Anita nyerte a Média a családért díjat. Lapunk munkatársa a Melyik nem kellett volna? című, Heti Válaszban megjelent cikkével érdemelte ki az elismerést, amelyet Lévai Anikótól vett át csütörtökön a Várkert Bazárban.

Összeomlott a kormánykommunikáció

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal támogatást és segítséget nyújt az oltalmazott státuszt megszerző személyeknek annak érdekében, hogy minél hamarabb beilleszkedhessenek a magyar társadalomba.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.