Putyin zsebre vágta a FIFA-t | Válasz.hu

Putyin zsebre vágta a FIFA-t

/ 2018.07.23., hétfő 10:00 /
Putyin zsebre vágta a FIFA-t

Oroszország szempontjából a vb üzenete egyértelmű: nézzétek, milyen nagyok és erősek vagyunk. Az országimázs-építés mégis felemásra sikerült.

„A harminc éve lezárult délszláv háború edzett minket ilyen keménnyé, ellenállóbbá tett minket, mind az embereket, mind a nemzetet” – mondta az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerző horvát nemzeti tizenegy csapatkapitánya, Luka Modrić. Az egy hónapig tartó tornán nem csak ezzel a kijelentéssel költözött a politika a stadionok falai közé. Domagoj Vida, a horvátok hátvédje, az ukrán Dinamo Kijev egykori focistája az orosz válogatott legyőzése után „Dicsőséget Ukrajnának!” felkiáltással hagyta el a pályát. Ognjen Vukojević, a horvát válogatott stábjának tagja, aki szintén megfordult a Dinamo Kijevben, ezt azzal fejelte meg, hogy kijelentette: az oroszok feletti diadal a Dinamo és – az Oroszországgal hadban álló – Ukrajna sikere is. A katolikus horvátok azért viseltetnek ellenszenvvel Oroszország iránt, mert Moszkva a közel három évtizeddel ezelőtti balkáni konfliktus idején az ugyancsak ortodox szerbeket támogatta a másik szláv nép ellenében.

Az egykori balkáni háború mostani fociváltozatát a svájci válogatott koszovói albán származású muszlim játékosai produkálták. Xherdan Shaqiri és Granit Xhaka a Szerbia elleni mérkőzésen kezükkel kétfejű sast, az albánok nemzeti jelképét formálták, amikor az alpesi ország csapata gólt szerzett. Ez amolyan kései visszavágást jelentett, mert a szerbek a délszláv háború során komoly atrocitásokat követtek el a Balkán albán lakosságával szemben. „A politika és a foci még egyetlen világbajnokságon sem keveredett össze ilyen mértékben” – kommentálta az eseményeket a brit The Independent.

Putyin öngólja

Pedig Vlagyimir Putyin azt a látszatot akarta kelteni, hogy a torna politikamentes, nem szól másról, mint a fociról és a szurkolásról. Valójában éppen az orosz elnök volt, aki már a vb oroszországi helyszínének 2010-es kiválasztásától kezdve átpolitizálta a rendezvényt, és a vb-t országimázs-építő eszköznek tekintette.

„Oroszország szempontjából a vb üzenete egyértelmű: nézzétek, milyen nagyok és erősek vagyunk” – összegzi véleményét Manuel Veth. A Futbolgrad website kommentátora szerint az orosz politika még a szovjet időkben gyökeredzik, amikor Moszkva a jelentős sportesemények sikeres megrendezésével akarta bizonyítani gazdasági és technológiai fejlettségét, a kommunizmus felsőbbrendűségét a nyugati társadalmakkal szemben.

Argentína újratöltve

A brit The Guardian napilap szerint viszont Putyin öngólt lőtt, mert a FIFA nyolc évvel ezelőtti helyszínválasztása óta a nemzetközi helyzet éles fordulatot vett, és ma már elképzelhetetlen, hogy a külföldi újságírók egy sikeres vb-rendezés okán szemet hunyjanak a Kreml egyre agresszívabb politikája felett. Egy évtizede még sokan úgy látták, hogy bár Putyin regnálásával vannak bajok – az ellenzék megfélemlítése, autoriter kormányzás vagy a Grúziával való katonai konfliktus –, végül is a hidegháború véget ért, és ez a lényeg.

Csakhogy a kommunizmus három évtizeddel ezelőtti bukásakor eltemetett hidegháborút Putyin felélesztette. Moszkva annektálta a Krím félszigetet, a Kreml közreműködésével orosz szeparatisták elszakították Ukrajna keleti részét, a terület felett az orosz hadsereg 2014-ben lelőtt egy maláj utasszállító gépet. Minderre az Európai Unió Oroszország elleni gazdasági szankciókkal válaszolt. Putyin a szíriai polgárháborúba katonasággal, az amerikai elnökválasztásba pedig feltehetőleg informatikai eszközökkel avatkozott be. Itt van még Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök angliai megmérgezésének ügye, amiért a londoni kormány Moszkvát tette felelőssé, hogy csak néhány jelentősebb eseményt említsünk.

Nem véletlen, hogy a mérkőzések közötti időszakban a nemzetközi sajtó „melléktermékeként” riportok, interjúk sokasága jelent meg az orosz valóságról. Nagyjából ugyanaz történt tehát, mint az 1978-as argentínai vb-n. A tudósítások már akkor sem csak briliáns cselekről és bombagólokról szóltak, hanem arról is, hogy a katonai junta milyen szörnyűségeket követett el az ellenzékkel szemben. Hiába tett ki magáért az argentin nemzeti tizenegy és nyerte meg a világbajnokságot, az országáról kialakult lesújtó kép jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tábornokoknak 1983-ban le kellett mondaniuk.

Az orosz válogatottnak viszont esélye sem volt a mostani torna megnyerésére, a negyeddöntőben a horvátok elleni mérkőzésen kiesett. Putyin előre tudta, hogy az orosz focisták teljesítményének dicsőítését nem lehet majd belpolitikai fogyasztásra olyan hatásosan eladni, ahogy tette a 2014-es Szocsiban rendezett téli olimpia után. Akkor a hazai versenyzők az éremtáblázat élén végeztek, s az állami média az „egy a csapat, egy az ország, egy a nemzet” jelszó jegyében rakta le a Krím elfoglalásának „szellemi” alapját, melyre az olimpia vége után néhány nappal kerítettek sort.

Putyin a váratlanul jól szereplő focistákat heroizálva úgy fogalmazott: „A játékosok továbbra is nagyszerű emberek, sőt hősök a szemünkben. Akár meg is haltak volna a csapatért, büszkék vagyunk rájuk.” Ez a szólam kellett a rendszert támogató tábor lelki nyugalmának megőrzéséhez, amely lassan két évtizede mást sem hall, csak azt: Oroszország mindenben az első.

Kétmillió a gyereknek

A mostani kelet–nyugati szembenállás idején sokan tették fel ismét, most már határozottabban a kérdést: hogyan jutott Oroszország a világbajnokság megrendezési jogához? Igaz, már 2010-ben is arról pusmogtak, hogy Putyin „meghekkelte” a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) végrehajtó testületének szavazását, amely a vb helyszínének kiválasztásáról döntött. A The Independent úgy tudja, a világ legnagyobb energetikai cége, az orosz állami tulajdonú Gazprom a FIFA első hét pénzügyi partnere között szerepel, vagyis a testület egyik legjelentősebb szponzora.

Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő (j) az oroszországi labdarúgó-világbajnokság hivatalos labdájával ajándékozza meg Donald Trump amerikai elnököt

Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő (j) az oroszországi labdarúgó-világbajnokság hivatalos labdájával ajándékozza meg Donald Trump amerikai elnököt

A 2010-es szavazás után a FIFA etikai bizottsága megbízta Michael J. Garcia amerikai ügyvédet, hogy készítsen jelentést az oroszországi helyszín kiválasztása körüli esetleges visszaélésekről. A beszámoló szerint arra nincs bizonyíték, hogy az oroszok kenőpénzt adtak volna a rendezési jogról döntő 22 tagú végrehajtó bizottságnak. Azt viszont furcsállja a jelentés, hogy Putyin 2010-ben, a foci-vb helyszínének kiválasztása előtti fél évben a FIFA végrehajtó testületének hat tagjával is találkozott. Nem szerepel a jelentésben, de tény: a 2010-es szavazás utáni években a végrehajtó bizottság 22 tagjából 18-an távoztak a testületből, nem hivatalosan korrupciógyanús ügyek miatt. Hivatalosan az érintett személyek különböző indokokra hivatkozva önként mondtak le posztjukról. A Garcia-jelentés feltárt egy másik furcsaságot is. Az orosz helyszínről döntő voksolás előtt Ricardo Teixeira, a FIFA végrehajtó bizottságának brazil tagja 10 éves lányának svájci bankszámláján kétmillió dollár összegű átutalás landolt. A pénz feladója ismeretlen.

Az egy hete befejeződött vb-n a sporthoz értő közvélemény figyelmét nem kerülte el, hogy az orosz válogatott futóteljesítménye bőven meghaladta a többi csapat klasszisainak kapacitását. Az orosz nemzeti tizenegy három-négy embere olyan teljesítményt nyújtott, amivel más csapatokban simán a legtöbbet futó játékosok lehettek volna. A svédek elleni meccset végighajtó németek közül például Joshua Kimmich 11,5 kilométert rohant, ám ezzel csak a negyedik lett volna az Egyiptom ellen játszó oroszok között. A második legtöbbet futó Tony Kroos 10,7 kilométeres teljesítménye az oroszoknál éppen csak a hatodik helyre lett volna elegendő. A FIFA szerint ugyanakkor nincs bizonyíték az orosz futballisták doppingolására. A szervezet egyúttal visszautasította a brit és német média állításait, miszerint a labdarúgó-vb házigazdájának doppingügyeit eltussolták.

Pedig az idei phjongcshangi téli olimpiáról az orosz csapatot éppen azért tiltották el, mert több indulási jogot szerzett versenyző doppingmintavétele pozitív eredményt mutatott. Az államilag támogatott „anyagozás” miatti eltiltásról ugyanakkor a Kremlhez közeli sajtó azt állította, az része a Moszkva elleni nemzetközi gazdasági szankcióknak. Ebből persze egy szó sem igaz.

A FIFA viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal ellentétben sokkal barátságosabb viszonyt alakított ki Putyin Oroszországával, és a jelenlegi állás szerint később sem valószínű, hogy vizsgálatot indítana a vb gyanús ügyeinek kivizsgálására.

Gianni Infantino, a FIFA elnöke egyenesen az egekig magasztalta a rendezőket. „Oroszország a valaha volt legjobb futball-világbajnokságot rendezte. A világnak mostantól másként kell tekintenie Oroszországra” – mondta a szövetség vezetője. Nagyon úgy néz ki, Putyinnak mégiscsak sikerült a FIFA-t valahogy zsebre vágnia.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.