valasz.hu/vilag/kinos-helyzetbe-kerultek-a-franciak-a-ii-janos-pal-szobor-keresztje-miatt-126242

http://valasz.hu/vilag/kinos-helyzetbe-kerultek-a-franciak-a-ii-janos-pal-szobor-keresztje-miatt-126242

Papírrongy a magyar–ukrán szerződés?

/ 2017.09.13., szerda 16:57 /

A szeptember 5-én az ukrán parlamentben módosított oktatási törvény szerint a jövőben nem működhetnek nemzetiségi tannyelvű iskolák, és a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek 10 éves kortól mindössze anyanyelvük irodalmát tanulhatják saját nyelvükön. Óriási hibát követtek el, akik ezt megszavazták, mert mintegy igazolták Putyin orosz elnököt, aki a Krím és Kelet-Ukrajna bekebelezésével az ottani oroszokat védte meg az ukrán nacionalizmus asszimilációs törekvéseitől.

Az 1990-es évek elején azt hittük, hogy a nemzeti elnyomás évszázada után olyan korszak köszönt be, amikor földrészünkön mindenki megőrizheti nemzeti identitását, és szabadon ápolhatja anyanyelvét és kultúráját. Az 1991-ben megszületett független Ukrajna vezetői, Kravcsuk elnök és Zlenko külügyminiszter elkötelezték magukat a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása mellett. Fontosnak tartották a lehető legjobb viszonyt Magyarországgal, és tudták, hogy ennek alapja a Szovjetunióhoz 1945-ben csatolt Kárpátalján élő jó 150 ezres magyar közösség jövőjét garantáló törvények és gyakorlat bevezetése.

Ezért született meg az 1991. május 31-én külügyminiszterként általam és ukrán kollégám által aláírt Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén című dokumentum. Ennek 10. pontja szerint „a Felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén (kiemelés tőlem – J. G.).” Az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye, valamint a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, amelyeket Ukrajna 1998-ban, illetve 1999-ben ratifikált, ugyancsak hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanulásra.

Az Ukrajna és Magyarország között 1991. december 6-án Kijevben a jó szomszédság és az együttműködés alapjairól Kravcsuk elnök és Antall József miniszterelnök által aláírt szerződés 17. cikke szerint vállaltuk „a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása” kölcsönös védelmét, s e kötelezettségek végrehajtását az 1991. május 31-én aláírt nyilatkozatnak megfelelően. A végrehajtás érdekében és ennek ellenőrzése céljából vegyes bizottságot állítottak föl „a két Fél állami intézményeinek és nemzeti kisebbségeinek képviselőiből”.

Mintegy 15 éven át Ukrajnában az oktatás minden szintjén működött a magyar nyelvű intézményrendszer, sőt – a magyar állam és társadalom jelentős támogatásával – létrejött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is. 2008-ban azonban már volt egy kísérlet az oktatás ukránosítására, de a tiltakozások hatására ez lekerült a napirendről.

Vitathatatlan, hogy a most elfogadott törvény megsérti az 1991-es, mindkét ország törvényhozása által ratifikált szerződést, amellett több, Ukrajna által is aláírt nemzetközi egyezményt, sőt Ukrajna alkotmányát is. Ha nem lenne érvényes a két állam között megkötött szerződés, akkor a puszta tiltakozáson túl nem sokat tehetnénk, de a 21. cikkely szerint „a Szerződő Felek a jelen Szerződés értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat mindenekelőtt konzultációk, közvetlen tárgyalások, tényfeltáró, egyeztető és békéltető eljárás útján rendezik”. Amennyiben ez nem sikerül, „a nemzetközi jog, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet dokumentumai szerinti egyéb elfogadott vitarendezési módhoz folyamodnak”.

A rendelkezés súlyosan érinti Ukrajna többi nemzeti kisebbségét is. Nehéz gazdasági és katonai helyzetében megengedheti-e magának e fiatal ország, hogy elragadja a nemzeti türelmetlenség, és valamennyi szomszédjával tengelyt akasszon?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.