Melania Trump letette a névjegyét

/ 2018.05.14., hétfő 14:00 /

Amikor a verőfényes napsütésben, francia trikolórok, amerikai zászlók és egyenruhás tisztek tengerében Melania Trump hófehér kalapban és kosztümben kilépett a Fehér Ház elé, hogy fogadja a Trump-adminisztráció első állami látogatóit Franciaországból, a rejtőzködő amerikai first lady hivatalosan is letette védjegyét a politikai nagyszínpadon.

Fotó: Europress/AFP/Brendan Smialowski

A mindkét oldalon várakozásokon felülien sikeresnek, elegánsnak és felemelőnek elkönyvelt látogatás legapróbb részleteit is a szlovén származású first lady tervezte meg. Az az asszony, aki nőtársai többségétől és az őt korábban ajnározó divat- és médiaelittől eddig szinte kizárólag lenéző, lekicsinylő vagy lesajnáló kommentárokat kapott. Pedig több szempontból is a világ egyik legnehezebb szerepe hárul rá, s nem csak korábbi félmeztelen megjelenései és a férje körül ki-kirobbanó szexbotrányok miatt. Amerika eddig egyetlen külföldi first ladyt látott, a brit származású Louisa Adamst, akinek a Fehér Házban töltött éveit (1825–1829) állandó depressziója és helykeresése jellemezte. Ez nem volt biztató hagyaték a második külföldi amerikai elnökfeleség számára, aki angolul akcentussal és korlátozott szókinccsel beszél, s csak 2006 óta amerikai állampolgár.

Ráadásul szerepköre, mely elvben Amerika második legláthatóbb és legbefolyásosabb pozíciója, tökéletesen körülíratlan. Akadtak politikai ambíciókkal fűtött, jórészt demokrata first ladyk, mint az anno rendszeresen publikáló, feminista mozgalom élére álló Eleanor Roosevelt, az egészségügyi reformot magára vállaló Hillary Clinton vagy az erős fekete nő politikai ikonjaként istenített Michelle Obama, akik szerepvállalásukkal politikai kockázatot is jelentettek az elnöknek. Hol erősítették, hol gyengítették férjük imázsát. Akadnak olyan (jórészt republikánus) elnökfeleségek is, akik inkább a szerep hagyományos, családközpontú, protokolláris jellegét tették magukévá, mint Betty Ford, Jackie Kennedy, Nancy Reagan vagy Barbara és Laura Bush. Érdekes, és talán a feminista logikának ellentmondó tény, hogy a ma is élő demokrata elnökök (Carter, Clinton, Obama) mindegyike népszerűbb volt, mint aktivista feleségeik, a republikánus elnökfeleségek pedig nagyobb társadalmi elismerésnek örvendtek, mint férjük.

Trumpné jó ideje népszerűbb, mint az elnök, s ehhez nagyban hozzájárul, hogy a Fehér Házat körülvevő folyamatos káoszban rendre ő a leghiggadtabb pont. Elődjénél sokkal kisebb stábot tart fent, nincsenek botrányai, nem avatkozik bele a kabinet döntéseibe, nem keresi a rivaldafényt, és az általa kiválasztott politikai ügyeket – gyermekegészségügy, online zaklatások problémája – mértéktartóan képviseli.

Másfél év távlatában a divatipar mindig kritikus véleményformálói is kénytelenek elismerni, hogy személyes eleganciája is érdemel néhány méltató szót. Abban a precedens nélküli médiaellenszélben, amiben a jelenlegi Fehér Ház működik, Melania Trump visszafogottsága kifejezetten üdítő színfolt, ami hosszú távon akár a megtépázott elnök egyik legjobb titkos fegyvere is lehet. A minapi látogatás mindenesetre kitűnő indítás volt. A francia–amerikai barátságnak szentelt pár washingtoni nap az elnök körül éppen hogy a sokat hiányolt mértéktartás, stílus és hagyomány nevében telt el. Az eddig szinte láthatatlan first lady érdeme, hogy a látogatás pont olyan volt, amilyenről Amerika összes barátja álmodik – kicsit titkon talán még mi is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A falu, ahol az LMP-s jelölt megsemmisítette a fideszest

A Zemplén egyik kis falujában, Komlóskán április 8-án előállították az egész ország egyik legfurcsább választási eredményét: egyéniben az összes érvényes szavazat 62 százalékát az LMP-s jelölt vitte, a fideszes alig látszott. Hogy lehetséges ez? Miért rontott rájuk Lázár János az időközi választási kampányban? Miért fideszesek az aprófalvak a dacos mintafalu polgármestere szerint? Riport a Heti Válasz csütörtöki számában!

Brüsszel most tényleg büntet? – Navracsics Tibor válaszol

Navracsics Tibor szerint a 2019-es európai parlamenti választáson minden országban közös lesz a téma: a migráció. Az oktatásért és kultúráért felelős uniós biztost az EU-költségvetés hazánkat is célzó szankcióiról és Manfred Weber néppárti frakcióvezető Fidesz-kizárással fenyegető szavairól is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban. 

Circus Maximus – a cirkuszművészet felől jön az új kulturális államtitkár

Vannak, akik kifejezetten örülnek Fekete Péter kulturális államtitkárrá történő kinevezésének, egyesek agilisnak, mások törtetőnek-törekvőnek nevezik. Nem tudni, milyen tervekkel érkezik a kulturális életbe a cirkuszigazgató, de a vele kapcsolatos várakozás inkább bizakodó. Az új államtitkár portréja a friss Heti Válaszban.