valasz.hu/vilag/betegseg-lett-a-videojatekfuggoseg-johet-a-torvenyi-szigor-128942

http://valasz.hu/vilag/betegseg-lett-a-videojatekfuggoseg-johet-a-torvenyi-szigor-128942

Köszönjük, Brüsszel! Az EU lecsapott a roamingdíjra és a rizstejre

/ 2017.06.15., csütörtök 18:15 /

A Nemzeti Konzultációból kimaradt, de az Európai Unió nemcsak a migránskvótával és a rezsicsökkentés megszüntetésével van elfoglalva. Ma két hír is érkezett Brüsszelből (és Luxemburgból), ami szintén közvetlen hatással van, illetve lesz az életünkre.

Az első, hogy június 15-étől megszűnnek a roamingdíjak az EU tagállamain belül, vagyis Horvátországtól Írországig ezentúl azonos tarifákkal használhatjuk a telefonunkat, mint ha Magyarországon telefonálnánk/sms-eznkénk/mobilneteznénk.

A roamingdíjak esete tipikus piaci kudarc, ahol nagyon indokolt volt az állami, sőt államok fölötti beavatkozás. A mobilszolgáltatók sokáig különböző ürügyekre hivatkozva irreálisan magas összegeket számoltak fel egymásnak és így közvetetett módon a külföldi ügyfeleknek hálózatuk használatáért. Illetve továbbra is ezt teszik az Európai Unión kívül.

Brüsszel azonban – hiába próbálták megállítani intenzív lobbimunkával a nagy mobilcégek – azt mondta: ha komolyan vesszük, hogy az EU egy közös piac, akkor legalább a tagállamok közötti barangolás esetén tessenek leszorítani nullára a roamingdíjat. Mindezt elsősorban annak a Viviane Redingnek köszönhetjük, aki egyébként igazságügyi biztosként az Orbán-kormány leghangosabb kritikusai közé tartozott 2010 és 2014 között.

A másik hír, hogy az Európai Unió Luxemburgban működő Bírósága kimondta: a rizsból, szójából, mandulából és más növényekből készült fehér italokat nem lehet tejnek nevezni. Ez nem új rendelet, 2010-ben hozta Brüsszel, de a legtöbb tagállamban írott malaszt maradt. Így Németországban is (amely az egyetlen tagállam volt, amelyik nem szavazta meg a rendeletet).

Egy fogyasztóvédelmi civil szervezet azonban pert indított a TofuTown nevű, növényi eredetű „tejtermékeket” forgalmazó cég ellen, és az eljárás az EU bíróságáig fajult. A cég azzal védekezett, hogy a fogyasztók tudják, hogy ezek az italok nem tejből készültek, a Bíróság azonban hajthatatlan maradt. Ha a rendelet szerint tejnek csak a tőgyváladékok minősülnek, akkor ezekre a helyettesítőkre nem lehet odaírni, hogy tej.

A tagállamok azonban beadhattak egy kivétellistát azokról az élelmiszerekről, amelyeknek nincs köze a tejhez, mégis viselhetik tej vagy tejtermékek nevét. Nálunk a ezeket választotta a kormány: vajretek, gyümölcssajt (például birsalmasajt), disznósajt vagy hússajt vagy fejsajt, haltej, kakaóvaj, kókusztej, mogyoróvaj, vajbab és vajkörte.

A döntés vegyes fogadtatásban részesült. A kritikusok – például az Európai Vegetáriánusok Uniója – szerint a fogyasztók nem hülyék, tudják, mit vásárolnak. Való igaz: természetes nyelvi jelenség, hogy analógiákat használunk a hasonló dolgok megnevezésére (lásd: almabor és disznósajt). Másfelől meg a margarint sem repcevajnak vagy napraforgóvajnak hívjuk.

Szóval nem tudjuk, hogy ez most indokolt és helyes beavatkozás, vagy unatkozó bürokraták rugózása lényegtelen dolgokon, ezért nemzeti konzultációt indítunk. Önök szerint mi történt?

A) Az EU lefeküdt az állatokat kizsákmányoló kegyetlen tejiparnak, és kitolt az egészséges és állatbarát növényi helyettesítő italok gyártóival, megalázva egyúttal a laktóz- vagy tejfehérje-allergiában szenvedő polgárokat.

B) Az EU megvédte a kemények dolgozó tehén-, kecske- és juhtartó gazdákat a nagyipari körülmények között előállított tejhamisítványoktól, az európai családokat pedig a kisgyerekekre ártalmas rizstejtől.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.