valasz.hu/vilag/foldrenges-az-atomeromu-korzeteben-23780

http://valasz.hu/vilag/foldrenges-az-atomeromu-korzeteben-23780

Köszönjük, Brüsszel! Az EU lecsapott a roamingdíjra és a rizstejre

/ 2017.06.15., csütörtök 18:15 /

A Nemzeti Konzultációból kimaradt, de az Európai Unió nemcsak a migránskvótával és a rezsicsökkentés megszüntetésével van elfoglalva. Ma két hír is érkezett Brüsszelből (és Luxemburgból), ami szintén közvetlen hatással van, illetve lesz az életünkre.

Az első, hogy június 15-étől megszűnnek a roamingdíjak az EU tagállamain belül, vagyis Horvátországtól Írországig ezentúl azonos tarifákkal használhatjuk a telefonunkat, mint ha Magyarországon telefonálnánk/sms-eznkénk/mobilneteznénk.

A roamingdíjak esete tipikus piaci kudarc, ahol nagyon indokolt volt az állami, sőt államok fölötti beavatkozás. A mobilszolgáltatók sokáig különböző ürügyekre hivatkozva irreálisan magas összegeket számoltak fel egymásnak és így közvetetett módon a külföldi ügyfeleknek hálózatuk használatáért. Illetve továbbra is ezt teszik az Európai Unión kívül.

Brüsszel azonban – hiába próbálták megállítani intenzív lobbimunkával a nagy mobilcégek – azt mondta: ha komolyan vesszük, hogy az EU egy közös piac, akkor legalább a tagállamok közötti barangolás esetén tessenek leszorítani nullára a roamingdíjat. Mindezt elsősorban annak a Viviane Redingnek köszönhetjük, aki egyébként igazságügyi biztosként az Orbán-kormány leghangosabb kritikusai közé tartozott 2010 és 2014 között.

A másik hír, hogy az Európai Unió Luxemburgban működő Bírósága kimondta: a rizsból, szójából, mandulából és más növényekből készült fehér italokat nem lehet tejnek nevezni. Ez nem új rendelet, 2010-ben hozta Brüsszel, de a legtöbb tagállamban írott malaszt maradt. Így Németországban is (amely az egyetlen tagállam volt, amelyik nem szavazta meg a rendeletet).

Egy fogyasztóvédelmi civil szervezet azonban pert indított a TofuTown nevű, növényi eredetű „tejtermékeket” forgalmazó cég ellen, és az eljárás az EU bíróságáig fajult. A cég azzal védekezett, hogy a fogyasztók tudják, hogy ezek az italok nem tejből készültek, a Bíróság azonban hajthatatlan maradt. Ha a rendelet szerint tejnek csak a tőgyváladékok minősülnek, akkor ezekre a helyettesítőkre nem lehet odaírni, hogy tej.

A tagállamok azonban beadhattak egy kivétellistát azokról az élelmiszerekről, amelyeknek nincs köze a tejhez, mégis viselhetik tej vagy tejtermékek nevét. Nálunk a ezeket választotta a kormány: vajretek, gyümölcssajt (például birsalmasajt), disznósajt vagy hússajt vagy fejsajt, haltej, kakaóvaj, kókusztej, mogyoróvaj, vajbab és vajkörte.

A döntés vegyes fogadtatásban részesült. A kritikusok – például az Európai Vegetáriánusok Uniója – szerint a fogyasztók nem hülyék, tudják, mit vásárolnak. Való igaz: természetes nyelvi jelenség, hogy analógiákat használunk a hasonló dolgok megnevezésére (lásd: almabor és disznósajt). Másfelől meg a margarint sem repcevajnak vagy napraforgóvajnak hívjuk.

Szóval nem tudjuk, hogy ez most indokolt és helyes beavatkozás, vagy unatkozó bürokraták rugózása lényegtelen dolgokon, ezért nemzeti konzultációt indítunk. Önök szerint mi történt?

A) Az EU lefeküdt az állatokat kizsákmányoló kegyetlen tejiparnak, és kitolt az egészséges és állatbarát növényi helyettesítő italok gyártóival, megalázva egyúttal a laktóz- vagy tejfehérje-allergiában szenvedő polgárokat.

B) Az EU megvédte a kemények dolgozó tehén-, kecske- és juhtartó gazdákat a nagyipari körülmények között előállított tejhamisítványoktól, az európai családokat pedig a kisgyerekekre ártalmas rizstejtől.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Emlékszik? Ilyen volt a metró!

A Közlekedési Múzeum és a Fortepan képarchívum közös felhívást tesz közzé az M3-as metróval és annak teljes vonalával kapcsolatos archív anyagok felkutatására.

Bach nagykövetei a Müpában

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából ad közös koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Müncheni Bach Kórus a Müpában, november 20-án.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Dicséret Ausztráliából: ilyen zseniből kevés van

Olyan dimenzióban gondolkodott, amelynek csak részei vannak a Földön – mondja Anthony Gall Makovecz Imréről. Az ausztrál–magyar építészt aktuális projektjeiről, az Óbudai Velodromról és a Clark Ádám téri hotelről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.