Köszönjük, Brüsszel! Az EU lecsapott a roamingdíjra és a rizstejre

/ 2017.06.15., csütörtök 18:15 /

A Nemzeti Konzultációból kimaradt, de az Európai Unió nemcsak a migránskvótával és a rezsicsökkentés megszüntetésével van elfoglalva. Ma két hír is érkezett Brüsszelből (és Luxemburgból), ami szintén közvetlen hatással van, illetve lesz az életünkre.

Az első, hogy június 15-étől megszűnnek a roamingdíjak az EU tagállamain belül, vagyis Horvátországtól Írországig ezentúl azonos tarifákkal használhatjuk a telefonunkat, mint ha Magyarországon telefonálnánk/sms-eznkénk/mobilneteznénk.

A roamingdíjak esete tipikus piaci kudarc, ahol nagyon indokolt volt az állami, sőt államok fölötti beavatkozás. A mobilszolgáltatók sokáig különböző ürügyekre hivatkozva irreálisan magas összegeket számoltak fel egymásnak és így közvetetett módon a külföldi ügyfeleknek hálózatuk használatáért. Illetve továbbra is ezt teszik az Európai Unión kívül.

Brüsszel azonban – hiába próbálták megállítani intenzív lobbimunkával a nagy mobilcégek – azt mondta: ha komolyan vesszük, hogy az EU egy közös piac, akkor legalább a tagállamok közötti barangolás esetén tessenek leszorítani nullára a roamingdíjat. Mindezt elsősorban annak a Viviane Redingnek köszönhetjük, aki egyébként igazságügyi biztosként az Orbán-kormány leghangosabb kritikusai közé tartozott 2010 és 2014 között.

A másik hír, hogy az Európai Unió Luxemburgban működő Bírósága kimondta: a rizsból, szójából, mandulából és más növényekből készült fehér italokat nem lehet tejnek nevezni. Ez nem új rendelet, 2010-ben hozta Brüsszel, de a legtöbb tagállamban írott malaszt maradt. Így Németországban is (amely az egyetlen tagállam volt, amelyik nem szavazta meg a rendeletet).

Egy fogyasztóvédelmi civil szervezet azonban pert indított a TofuTown nevű, növényi eredetű „tejtermékeket” forgalmazó cég ellen, és az eljárás az EU bíróságáig fajult. A cég azzal védekezett, hogy a fogyasztók tudják, hogy ezek az italok nem tejből készültek, a Bíróság azonban hajthatatlan maradt. Ha a rendelet szerint tejnek csak a tőgyváladékok minősülnek, akkor ezekre a helyettesítőkre nem lehet odaírni, hogy tej.

A tagállamok azonban beadhattak egy kivétellistát azokról az élelmiszerekről, amelyeknek nincs köze a tejhez, mégis viselhetik tej vagy tejtermékek nevét. Nálunk a ezeket választotta a kormány: vajretek, gyümölcssajt (például birsalmasajt), disznósajt vagy hússajt vagy fejsajt, haltej, kakaóvaj, kókusztej, mogyoróvaj, vajbab és vajkörte.

A döntés vegyes fogadtatásban részesült. A kritikusok – például az Európai Vegetáriánusok Uniója – szerint a fogyasztók nem hülyék, tudják, mit vásárolnak. Való igaz: természetes nyelvi jelenség, hogy analógiákat használunk a hasonló dolgok megnevezésére (lásd: almabor és disznósajt). Másfelől meg a margarint sem repcevajnak vagy napraforgóvajnak hívjuk.

Szóval nem tudjuk, hogy ez most indokolt és helyes beavatkozás, vagy unatkozó bürokraták rugózása lényegtelen dolgokon, ezért nemzeti konzultációt indítunk. Önök szerint mi történt?

A) Az EU lefeküdt az állatokat kizsákmányoló kegyetlen tejiparnak, és kitolt az egészséges és állatbarát növényi helyettesítő italok gyártóival, megalázva egyúttal a laktóz- vagy tejfehérje-allergiában szenvedő polgárokat.

B) Az EU megvédte a kemények dolgozó tehén-, kecske- és juhtartó gazdákat a nagyipari körülmények között előállított tejhamisítványoktól, az európai családokat pedig a kisgyerekekre ártalmas rizstejtől.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.