valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Kína: mindenki azt csinál, amit akar

/ 2013.10.02., szerda 16:49 /

Amikor a kínai vezetők a világban turnéznak, útjuk minden állomásán az egyik első dolguk az, hogy vendéglátójukkal közösen közleményt adnak ki, miszerint kölcsönösen tiszteletben tartják egymás szuverenitását, nem avatkoznak be a másik belügyeibe, kitartanak a békés egymás mellett élés mellett. Mindennek az esetek többségében látszólag nincs sok értelme, hiszen mondjuk Magyarország, Tanzánia vagy Trinidad és Tobago nehezen tudná nem tiszteletben tartani Kína szuverenitását, netán támadást indítani ellene.

A nyilatkozatok azonban nem a konkrét ígéretekről szólnak, hanem afféle rítusok: lényegük az, hogy Kína a külvilágba sulykolja külpolitikájának vezérelveit. A "békés egymás mellett élés öt alapelvét" - melyeknek lényege, hogy az országok nem ütik bele az orrukat mások dolgába - az 1950-es években hirdette meg Kína és India, s hamarosan az "el nem kötelezett" országok külkapcsolatainak kiindulópontjai lettek. Aztán Kína és India hamarosan egymásnak esett, az el nem kötelezettek elköteleződtek, majd az egész be nem avatkozásosdi hátterét adó hidegháború véget ért.

Kína jelenleg is azt hirdeti, hogy nem szól bele más országok belügyeibe. Ennek nemcsak az az oka, hogy így más országok piszkálódásait is visszautasíthatja. A be nem avatkozás arra is lehetőséget teremt Kínának, hogy kimaradjon olyan, gyakorlatilag megoldhatatlan konfliktushalmazokból, mint a közel-keleti. Pillanatnyilag például Amerika és Nyugat-Európa azon görcsöl, hogy mit kezdjen Szíriával; Kína ezzel szemben tesz az egészre, és gyakorlatilag azt mondja: a szíriaiak, ha problémájuk adódik, oldják meg maguk.

Ez a helyzet jól megmutatja a nyugati és a kínai külpolitika közti különbséget: a Nyugat - elsősorban Amerika - afféle küldetéstudattól hajtva úgy gondolja, hogy joga, sőt kötelessége bárhol a világon rendet teremteni, terjeszteni értékrendjét, számon kérni és jutalmazni. Persze a konkrét beavatkozás valahogy mindig egybeesik gazdasági és politikai érdekeivel, de ez az elven nem változtat.

Kína ezzel szemben nem érzi felhatalmazva magát arra, hogy partra szálljon, embargót hirdessen vagy bombázzon. Ez aztán oda vezet, hogy Peking olyan súlyos alakokkal is szóba áll - és ami lényeg: bizniszel -, akiket a Nyugat igyekszik elkerülni: véreskezű diktátorokkal, tömeggyilkos tábornok-elnökökkel, A+ kategóriás politikai bűnözőkkel. Hiszen, mint mondja, nincs köze ahhoz, hogy egy országon belül mi van - ezért aztán sehol nem tesz fel kérdéseket, amivel bizonyos körökben jelentős népszerűségre tesz szert.

A be nem avatkozás elve az 1950-es évek óta mindeddig jó szolgálatot tett Pekingnek: erre hivatkozva vissza tudta utasítani a szovjet és amerikai nyomulást, kiváló kapcsolatokat épített ki a harmadik világbeli országokkal, és távol tartotta magát egy sor válságövezettől. Mindeközben nem volt a nagy nemzetközi beavatkozások kerékkötője sem: az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként az elmúlt két-három évtizedben megvétózhatta volna az Egyesült Államok összes ENSZ-színekben vállalt kalandját, de nem tette, inkább tartózkodott, vagy a küldöttei éppen a szavazás idején mentek ki a mosdóba. Így aztán Kínának sikerült nem összevesznie riválisaival távoli, nehezen megjegyezhető nevű országok porig bombázásának ügyében.

A be nem avatkozás politikájával az a baj, hogy hosszú távon fenntarthatatlan. Ha egy országnak a világ minden táján vannak érdekeltségei - márpedig Kínának ma már vannak -, akkor nem teheti meg, hogy nem védi meg őket. Ez a kiállás pedig a gyakorlatban beavatkozást jelenthet más országok belügyeibe. Ha egy lázadó csoport egy kínaiak által kitermelt olajmezőt fenyeget valahol Afrikában, vagy egy helyi párt a kínai cégek kipaterolásának ígéretével kampányol, akkor Pekingnek fel kell lépnie. Persze a kínaiakat nem kell félteni: csendben ugyan, de természetesen eddig is megvédték az érdekeiket. A globális kínai jelenlét fokozódásával azonban Kína előbb-utóbb nyílt beavatkozásokra is rá lesz kényszerülve, vagyis meg kell majd sértenie - vagy meg kell változtatnia - külpolitikája alapelveit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.