valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

http://valasz.hu/vilag/szigetorszag-a-kodben-mit-akarnak-meg-az-angolok-az-europai-uniotol-129164

Kína 9/11-e

/ 2014.03.12., szerda 15:13 /

Borzalmas terrorcselekmény rázta meg másfél hete Kínát. A délnyugati Kunming város pályaudvarán egy csoportnyi fekete ruhába öltözött férfi és nő támadt rá késekkel, tőrökkel, bárdokkal az ott várakozókra, 29 ártatlan utas - köztük asszonyok, gyerekek, idősek - torkát átvágva, másfél százat megsebesítve. Ez volt Kína modern kori történetének legvéresebb terrortámadása, s az első, amelynek célja egyértelműen a lehető legnagyobb számú civil meggyilkolása volt. A nyolc támadó közül négyet a kiérkező rendőrök agyonlőttek, a többieket elfogták, ezzel bűnügyi szempontból tulajdonképpen az ügy megoldódott.

A terroristák a maguk szempontjából jól választották meg a helyszínt és az időpontot. A hatmilliós, soknemzetiségű Kunming Kína egyik legnyugodtabb, legkellemesebb városa, a turisták kedvence, a béke szigete, távol a konfliktuszónáktól. A támadás után néhány nappal kezdődött meg a kínai törvényhozás éves ülése, a kínai politikai évad legfontosabb eseménye. Ez az időszak különösen érzékeny Kínában, a biztonsági intézkedéseket mindenhol fokozzák, így egy ilyenkor levezényelt akció különösen megrendíti az illetékes szervek iránti bizalmat. Nem csoda, hogy a támadás sokkolta a kínai társadalmat, s az állami média Kína 9/11-eként emlegette az eseményt. Az elkövetők ujgurok voltak Kína északnyugati részéről, Hszincsiangból, egy olyan területről, amelyet a XVIII. században hódított meg Kína. Ez a tízmilliós, török nyelvet beszélő, muszlim vallású nép hagyományosan nincs túlságosan jó viszonyban a han kínaiakkal, s az utóbbi években csak fokozódtak az ellentétek. Egyrészt nagyarányú han bevándorlás indult meg Hszincsiangba, melynek következtében az ujgurok kisebbségbe szorultak szülőföldjükön, ráadásul a legjobb munkahelyeket és üzleti lehetőségeket hanok szerzik meg, és az őslakosok úgy érzik, alapvető jogaikban korlátozzák őket.

Másrészt a Szovjetunió széthullása óta élénk kapcsolatok alakultak ki Hszincsiang, illetve a közép-ázsiai muszlim köztársaságok között - az ujgurok földrajzilag, nyelvileg és kulturálisan sokkal közelebb állnak ehhez a térséghez, mint Belső-Kínához. Megjelent Hszincsiangban az iszlám fundamentalizmus is, ami itt szeparatista törekvésekkel fonódik össze. Öt éve kétszáz halálos áldozattal járó etnikai összecsapások törtek ki a területen, és azóta is sok az erőszakos cselekmény, kínai rendőrök, tisztviselők, egyéb hivatalos személyek elleni támadás. Tavaly októberben Kína szívében, a pekingi Tienanmen téren hajtott bele a tömegbe egy ujgur család, két turistát megölve. De a kunmingihez hasonló szervezett, megtervezett, összehangolt terrortámadás eddig nem történt.

A kínai vezetés nehéz helyzetben van. Peking évtizedek óta azt hangoztatja, hogy a Kínai Népköztársaság 56 nemzetiség közös vállalkozása, melyben az egyes etnikumok vállt vállnak vetve dolgoznak a szebb jövőn, teljes harmóniában, jogegyenlőségben, békében. Ebbe az idilli képbe nemigen férnek bele a fekete csuklyás tömeggyilkosok, akik egyértelműen politikai céllal mészárolnak le ártatlanokat. Ugyanakkor az sem fér bele, hogy a terroristákkal szembeni jogos düh átváltson általános ujgurgyűlöletbe, és a Kína minden nagyvárosában megtalálható ujgur kereskedők váljanak áldozattá. Másrészt a logikus válasz a támadásra az lenne - és a közvélemény is ezt várja el -, hogy fokozzák az ujgurok ellenőrzését, még keményebben csapjanak le bárkire, aki szeparatista érzelmekkel gyanúsítható, és tovább korlátozzák a szabadságjogokat. Ez viszont további elégedetlenséghez vezethet, az pedig újabb terrorcselekményekhez - és Kína könnyen bekerülhet a máshol is oly ismerős erőszakspirálba. Persze a terroristáknak éppen ez a céljuk.

Mindenesetre a nyugati sajtó és politika meglehetősen érzéketlenül viselkedett az egész Kínát megdöbbentő támadás után: aki egyáltalán foglalkozott az üggyel, az is gondosan kerülte a "terrorizmus" szó használatát, s ez természetesen nem terminológiai, hanem politikai kérdés. Hiszen akit terrortámadás ér, az nemzetközi szolidaritásra számíthat terrorellenes küzdelmében. Ilyesfajta együttérzésben és megértésben azonban, úgy tűnik, a kínaiak nem részesülnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.