valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

http://valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

Kétnyelvűség: óhaj-sóhaj

/ 2016.08.31., szerda 15:58 /

Antall József hozta vissza a közbeszédbe a nemzetpolitika fogalmát. Hogyan változott a nyolc országba szétszórt magyar nemzet tagjainak fizikai érintkezése, kapcsolattartása, nyelvhasználata az elmúlt 25 évben?

1990-ben autópálya még Bécsbe sem vezetett, a kétsávos utak minősége gyönge, forgalma már nagy volt. Ha többórás utazás után valamelyik határra értünk, ott mindkét oldalon útlevél-ellenőrzéssel és csomagjaink alapos átvizsgálásával élénkítve, hosszú várakozás után utazhattunk tovább. Kevés volt a határátkelő, a Trianon révén egymástól elválasztott települések lakói sokszor csak nagy kerülővel juthattak el a szomszédos faluba vagy nagyvárosba.

Azóta e téren nagy a javulás. Nagyszerű, hogy diákjainkat elvisszük a magyar történelem és kultúra külföldivé vált helyszíneire, és onnan is segítjük a magyar diákokat az anyaország meglátogatásában. De az utazás időigénye még mindig méltatlan a XXI. századhoz. Ma Bécsbe vonattal feleannyi idő alatt jutunk el, mint száz évvel ezelőtt, de Kolozsvárra valamivel több időt igényel, mint akkoriban.

Ennek nem csak Trianon az oka. Miért cserélnek mozdonyt a román határnál, ha az osztráknál nem? De a csere sem indokolja, hogy a határnál jó órát vesztegel a vonat. Közúton közös a magyar és a román határellenőrzés, de a vonaton ezt külön végzik. Így van ez a horvát és a szerb határon is. Menjünk tehát autóval? Ha autópályán mehetnénk a Partiumba, Kolozsvárra, majd a Székelyföldre, akkor a vasúti menetidő felénél is hamarabb érnénk el a célunkat. Enélkül nemcsak sokáig tart az út, de a hatalmas forgalom és a sok felelőtlen vezető miatt nagyon fárasztó, sőt életveszélyes. Az észak-erdélyi autópálya építése leállt – csakúgy, mint nálunk az Erdélybe vezető M4-esé. De Kelet-Szlovákia és Lengyelország, illetve Bosznia és Montenegró felé is hiányzik az állandóan emlegetett észak–déli közlekedési folyosó. Örvendetes, hogy a Wizz Airrel kedvező áron repülhetünk Budapestről Marosvásárhelyre, de miért nem megy járat Kolozsvárra? Autópályáról, a vasútvonal villamosításáról, a menetidők csökkentéséről kellene tárgyalnia és megegyeznie a kormányoknak.

Büszkék vagyunk, hogy a Mol európai nagyvállalat, benzinkútjai ott vannak a szomszédos országokban. De miközben számon kérjük a magyar feliratok hiányát, hol van a kétnyelvűség a Mol-kutaknál? Sehol. Egy magyar tulajdonú cégnél miért nem követelmény a magyarnyelv-tudás a magyarok által is lakott vidékeken? Ez vállalati hatáskör.

Nyugat-Európa legtöbb országában a határ menti területeken általános a kétnyelvűség. Szomszédságunkban erre alig találunk példát. Joggal bíráljuk a nyelvtörvényeket, a többségi nemzetek szűkkeblűségét, de Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor könyvek és tanulmányok tucatjában mutatott rá, milyen sokat tehetnének a határon túli magyar intézmények, pártok és maguk az állampolgárok az anyanyelvi kultúráért. Mind Romániában, mind Szlovákiában mozgalom indult azért, hogy a magyar nyelv megjelenjen a boltokban, az utcákon, a vendéglőkben – és persze a hivatalokban is. „Igen, tessék!” – ez a jelszava egy romániai civil kezdeményezésnek, amely kiadta azoknak a vállalkozásoknak a jegyzékét, ahol beszélnek magyarul. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia is hasonló mozgalom, aktivistái matricákat helyeztek el azon dél-szlovákiai vállalkozások, üzletek, boltok kirakatán, hirdetőtábláján vagy reklámfelületén, ahol hiányzott a magyar felirat. A nagy multinacionális áruházak általában csak az államnyelvet használják, de ahol a helyi lakosság és a vezetés követeli, ott előbb-utóbb megtanulnak magyarul.

1918 előtt Közép-Európa legnagyobb részén, az Osztrák–Magyar Monarchiában nem voltak határok, egységes volt a pénz (azon a címlet több nyelven föltüntetve!), általános volt a több nyelv használata. Az EU nyugati részén ma ez a helyzet, az új tagállamoknál ez nehezen megy.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.