Jeruzsálem: ugyan milyen békefolyamat?

/ 2017.12.13., szerda 16:40 /

Nem lehet azt mondani, hogy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezésének bejelentésével az Egyesült Államok elnöke követ dobott az állóvízbe. A Közel-Kelet inkább hasonlítható a viharos tengerhez, ahol a széljárás állandóan változik, a hajózást rejtett áramlatok nehezítik; Levante vizein még egy óceánjáró is könnyen bajba kerül.

Egy héttel a világot megijesztő lépés után úgy néz ki, hogy Donald Trump hazárdjátéka bejött. Nemcsak új háború nem tört ki, de a tiltakozás – egyelőre – nem ölti véres merényletek formáját, nemigen terjed túl a mohamedán világon. Nem olyan nehéz ezt megmagyarázni. Az 1967-es háború óta Jeruzsálem a zsidó állam ellenőrzése alatt áll, ténylegesen Izrael fővárosaként működik. Az ország 1980-ban erről törvényt is hozott. Az Egyesült Államok Kongresszusa 1995-ben elismerte, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, és 1999-re tervezte a nagykövetség áthelyezését. Bill Clinton és az őt követő elnökök azonban éltek azzal a kibúvóval, ami az építkezés elhalasztását engedélyezte, ha az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke ezt kívánja.

Jelen esetben nem Amerika külpolitikai érdekeiről van szó: Trump belpolitikai gondjairól akarja elterelni a figyelmet, és erősíteni akarja hazai bázisát. Az amerikai keresztény fundamentalisták inkább az Ó-, mint az Újszövetség világában élnek, és számukra nem kétséges, hogy Jeruzsálem a zsidóké, s az arabok csak betolakodók. Az izraeli jobboldal is csak az erőben hisz.

Általános vélemény, hogy az arab–izraeli konfliktus egyetlen békés megoldása két független állam. Ha az amerikai (és más) követségek Nyugat-Jeruzsálembe költöznek, ettől még a többségben ma is arabok lakta Kelet-Jeruzsálem lehetne Palesztina fővárosa. Trump bejelentése ezt nem zárja ki, bár nehéz elképzelni, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a város keleti, kisebbik részét átengedné az araboknak. Még nehezebb abban hinni, hogy ez esetben ezentúl békében élne egymás mellett a két nép.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a legtöbb kormány nem ismeri el az 1967-es háború eredményeit, nem fogadja el, hogy Izrael fővárosa Jeruzsálem, ezért elítélte Trump döntését. Ezzel tovább csökkentek a béke esélyei – mondják. De hol vannak ezek az esélyek? Azzal, hogy a reális béketervet kidolgozó Jichák Rabin egykori miniszterelnököt 1995-ben egy saját népéből származó fanatikus meggyilkolta, a remények jórészt elpárologtak. Önbecsapás „békefolyamatról” beszélni, amikor jó ideje nincsenek érdemi tárgyalások, az álláspontok távol állnak egymástól, állandóak az arab merényletek, a rakétatámadások és az izraeliek megtorló akciói. A nyugati országoknak nem tetszik a kormányon lévő izraeli jobboldal retorikája, úgy látják, hogy Netanjahu nem is akarja a békét, bízik fegyverei elrettentő erejében. Barack Obama sikertelenül próbálta rugalmasságra, engedményekre szorítani az izraeli miniszterelnököt, az új adminisztráció pedig lovat ad alája.

Ha csak két fél állna szemben egymással, akkor is nehéz volna a kompromisszum, de a probléma összefonódik Oroszország és az Egyesült Államok, valamint Szaúd-Arábia és Irán ellentétével, Törökország szeszélyes külpolitikájával, a fundamentalisták és a terroristák elleni védekezés nehézségével. Három világvallás tekinti magáénak Jeruzsálemet – történetileg eltérő megalapozottsággal.

Sem a zsidók, sem az arabok nem fognak lemondani róla. Nem is kell. Technikailag megoldható, hogy egy városban két kormányzat, két szuverenitás működjön. Volt erre precedens, bár nehéz volna megmondani, hogy Berlin példája biztató vagy elrettentő. Minden a jó szándékon múlik. Nem kétséges, hogy az öldökléstől, merényletektől szenvedő emberek, arabok és zsidók többsége békét akar, de egy elszánt kisebbség ezt meghiúsíthatja. Hogy a nagyhatalmak és a Közel-Kelet kisebb államai mit akarnak, arra nincs biztos válasz. Sokakkal együtt imádkozik a békéért Ferenc pápa. De Jeruzsálem jövőjét egyelőre a fegyverek döntik el.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.