Így zajlott az Ukrajna elleni magyar vétó

/ 2017.10.30., hétfő 13:00 /

Szijjártó Péter pénteken kiállt a sajtó elé, hogy közölje, „Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO–Ukrajna Bizottság decemberi ülésének összehívását”.

Az indok egyértelmű: a szeptemberben elfogadott, majd Petro Porosenko elnök által aláírt új oktatási törvény negatív következményekkel jár az ukrajnai kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság számára.

Vagyis nem történt semmi rendkívüli, Budapest egyszerűen tartotta magát a szavához. Van azonban pár bökkenő.

Az egyik, hogy amikor Porosenko aláírta a törvényt, Magyarország Ukrajna európai uniós integrációja előmozdításának blokkolását lengette be: „Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban” – fogalmazott akkoriban a külügyminiszter. Vagyis szó nem volt arról, hogy az Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatot Magyarország megbolygatná, ami méltányolható lépés, tekintve, hogy keleti szomszédunk három éve de facto háborút visel Oroszországgal.

A másik egy fokkal több kérdőjelt vet fel. Egy névtelen NATO-illetékes ugyanis Szijjártó pénteki közlése után egy nappal a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség brüsszeli tudósítójának azt állította, „nincs tervbe véve, hogy a NATO–Ukrajna Bizottság decemberben ülésezzen”, a szövetség pedig elkötelezett az Ukrajnával való szoros együttműködés mellett. Vagyis úgy tűnhetett, Magyarország egy eleve nem létező esemény megakadályozását tette ki az ablakba.

Az eset azért is érdekes, mert a magyar vétó semmilyen komolyan vehető angol nyelvű, nyugati sajtóorgánumban nem jelent meg, holott az elég figyelemre méltó, ha Magyarország szembemegy a katonai szövetség másik 28 tagjával, köztük az Egyesült Államokkal. Szijjártó szavainak angol nyelven az ukrán sajtóban, illetve az orosz propagandaoldalakon (itt és itt) és néhány itthoni portálon volt lenyomata.

Megkerestük ezért a brüsszeli magyar NATO-képviseletet, ők viszont a külügy sajtóosztályára irányítottak minket, ahonnan ezt a választ kaptuk:

„A NATO nagyköveteinek értekezletén szó volt arról, hogy magas szintű találkozóra kerüljön sor Ukrajnával. Magyarország ezen az ülésen egyértelművé tette, hogy mivel az ukrán oktatási törvény kisebbségi szerzett jogokat vesz el, jelenleg nem tud támogatni miniszteri szintű találkozót Ukrajnával. A Szövetség a külügyminiszteri találkozó napirendjének egyeztetése során úgy döntött, hogy a partnerek közül Grúziával fog találkozni a decemberi külügyminiszteri értekezleten."

A válasz után érhető, hogy az oroszokon és az ukránokon kívül miért nem írt erről senki, a NATO pedig miért mondhatta, hogy nincs tervben a találkozó: Magyarország informálisan jelezte kifogásait, mire a szövetség elvetette a tervet, vagyis nincs ügy. Ez az, amit Szijjártó Péter nagyvonalúan vétónak titulált, holott annyi történt, hogy nem értettünk egyet egy nagyköveti értekezlet egyik napirendi pontjával.

Politikai kommunikációból jeles.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.