Helyreállhat Közép-Európa

/ 2017.05.10., szerda 17:48 /

A visegrádi négyek területe nem azonos az egykori Osztrák–Magyar Monarchiával, kisebb, de annak – Közép-Európának – a magja.

Nem lenne rossz, ha legalább megközelítenénk azt az integrációt, amely 1919 előtt itt létezett: a személyek, áruk, a tőke és a kultúra szabad áramlása, sűrű vasúthálózat, gyors és olcsó vasutakkal. Közös államfő, közös külpolitika, közös hadsereg, közös pénz, közös külképviseletek. Volt bürokrácia, de az államapparátus létszáma alacsony volt – és jól működött. A központi hatalom ellensúlya volt az erős tartományi, illetve megyei autonómia. Mindennek köszönhetően a gazdasági növekedés erőteljes, a technikai fejlődés pedig imponáló volt, fokozatosan kiterjedt a peremterületekre (így a mai Ukrajna nyugati felére) is. A társadalmi különbségek lassan, de csökkentek.

A világháború után az összeomlás súlyos gazdasági hanyatlással, inflációval, külpolitikai konfliktusokkal járt együtt, a térség fogékonnyá vált mind a jobb-, mind a baloldali szélsőséges politikára, hogy végül mindkettő áldozata legyen. 1989 óta egész Közép- Európa szabadulni próbál a súlyos örökségtől, hogy a tágabb európai kereten belül teremtse újjá az egykor már létező integrációt.

Jól indult el ezen az úton a Visegrádi Együttműködés. Ennek 26. évfordulóján nem csak a menekültek kvóta szerinti elosztásának ellenzésében ért egyet a négy közép-európai ország. Robert Fico szlovák miniszterelnök május 1-jén egy nyitrai majálison azzal dicsekedett: „Ha nálunk nem lenne gazdasági növekedés – ami közelít a négy százalékhoz, és ez hasonló a V4-ek országaiban –, ma az Európai Unió nem beszélhetne a gazdaság pozitív növekedéséről. Mindenki bizonyos mértékű irigységgel tekint erre a térségre.” De ha levonjuk a GDP-ből az EU-támogatásokat, akkor már kevésbé rózsás a kép – kivált nálunk.

„Visegrád” eddig elsősorban külpolitika volt: a keleti helyett nyugati orientáció, bejutás az EU-ba és a NATO-ba. Szilárd ma ez a közös külpolitika? Egyetértés van az olyan alapkérdésekben, mint a „Brüsszelhez”, azaz az EU apparátusához fűződő viszony? Vlagyimir Putyin és az ukrajnai konfliktus megítélése, az amerikai kapcsolatok? Az euroatlanti iránytól történő eltérés aberráció, ha tartós, úgy tragikusak a következmények. Ellenszer lehet a több és őszinte eszmecsere minden szinten. Ha helyreáll az egyetértés, jöhetnek a közös külképviseletek, mondjuk Latin-Amerikában, Afrikában és egyes ázsiai országokban.

Még fontosabb lenne, hogy elmélyüljön az együttműködés a gazdaságpolitikában, az infrastruktúra, a közlekedési és energetikai kapcsolatok terén. 1914-ben vasúton gyorsabban juthattunk el Krakkóba (Kolozsvárról nem is beszélve), mint ma akár autóval. Működik az Adria-olajvezeték? Lengyelországba ma már érkezik a cseppfolyósított gáz. Szükség esetén eljuthat hozzánk? Bizonyos reformok megtörténte esetén bízom az euró sikerében, és abban, hogy mielőbb bevezetik mind a négy visegrádi országban.

Ehhez tartozik, ennek előfeltétele a költségvetési és pénzpolitika harmonizálása. Milyen jó volt az egykori korona: a földek értékét még ma is aranykoronában számoljuk. Az EU nem minden szabálya és tendenciája tetszik a közép-európaiaknak, de a legtöbb hasznos (ha működik, így a csalás és a korrupció elleniek), ami pedig nem az, annak megváltoztatására a közös fellépés (együtt térségünk más államaival) kínálja a lehetőséget.

Valóban biztató az együttműködés a digitális területen, a kutatásban, az innovációban és az ezekhez kapcsolódó vállalkozásokban. Erről született egy szépen hangzó deklaráció március 28-án, ezt Varsóban a négy ország kormányfője írta alá. Remélhető, hogy lesz kézzelfogható eredménye is. Egyben biztosan igaza volt a szlovák kormányfőnek: „Ha nem leszünk felkészültek, kiszorulhatunk az unió magját képező országok közül.” Ennél nagyobb baj hazánk számára csak az lenne, ha átlépnénk Ázsiába. Nincs az olyan messze, és nemegyszer tapasztaltuk meg, hogy ez mit jelent.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.