valasz.hu/vilag/ketsegbeejto-foto-nemetorszagbol-ez-az-atommentesseg-ara-126916

http://valasz.hu/vilag/ketsegbeejto-foto-nemetorszagbol-ez-az-atommentesseg-ara-126916

Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

/ 2017.11.14., kedd 13:30 /
Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

Film készült a hidegháborús amerikai magyar lövészmozgalom eddig ismeretlen históriájáról.

A világ legjobb, soha el nem mesélt története – ezt Quentin Tarantino rendező mondta az 1956-os melbourne-i olimpia magyar–szovjet vízilabda-mérkőzéséről. A sztori aztán a Szabadság, szerelem ötvenhatos mozi kerettörténete lett, de a zaklatott huszadik századi magyar történelemben maradt még bőven ismeretlen izgalmas történet.

Ezek egyikét, az ötvenes évek végétől egészen 1989-ig létező amerikai magyar lövészmozgalmat találta meg és dolgozta fel Pigniczky Réka amerikai magyar filmes és alkotótársa Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke. A munkát az 1956-os emlékbizottság mellett privát szponzorok támogatták.

„Andreával 2015 óta dolgozunk a Memory Project Archívumon, amelynek keretében eddig 125, a második világháború vagy 1956 után az Egyesült Államokba érkezett amerikai magyarral vettünk fel életútinterjút. Ezek során került elő a lövészmozgalom, amiről mi semmit nem hallottunk korábban” – mesél az indíttatásról Válasz.hu-nak Pigniczky Réka.

A dokumentumfilmes elszántan kutatja a legnagyobb magyar diaszpóra múltját. Édesapja 1956-os szerepvállalásáról szóló, Hazatérés című filmje számos díjat nyert, az amerikai magyar identitás dilemmáiról szóló Inkubátor című alkotásáról pedig mi is hírt adtunk.

Mint olyan sokan az amerikai magyar diaszpórában, Pigniczky Réka is cserkészkedett. Itt hallotta, hogy létezett egy olyan magyar mozgalom, amely a cserkészetből kiválva akart tenni a magyarságért és Magyarországért. „A lövészmozgalmat megalapító Vasvári Zoltán katonatiszt volt a második világháború alatt, majd Amerikába kerülése után a cserkészetben tevékenykedett. Az 1956-os forradalmon fellelkesülve úgy gondolta, a hagyományőrzésnél és a természetjárásnál többet kell tenni a vérbe fojtott magyar szabadságért. A cserkészek többsége azonban nem akart ilyen aktivitást, ezért Vasvári kivált és  megalakította a lövészmozgalmat” – magyarázza a rendező.

A volt katonatiszt vásárolt egy elhagyatott farmot Pennsylvania államban, ahová rendszeresen lövészeti, tájékozódási foglalkozásokat szervezett, sőt legényeivel még ejtőernyős ugrásokat is végrehajtottak. Vasvári kezdeményezése persze soha nem volt tömegmozgalom, csúcspontján, a hatvanas években száz körüli lehetett a tagok létszáma. Ám olyan

  • elszánt,
  • javarészt 1956 után Amerikába kikerült fiatal férfiakból állt,

akik készen álltak arra, hogy egy esetleges Kelet–Nyugat összecsapás esetén az amerikaiak oldalán vegyenek részt Magyarország felszabadításában.

Mivel a hidegháború elején az amerikaiak valóban kiképeztek kelet-európai menekülteket diverziós akciókra, adódik a kérdés: hivatalos jóváhagyással készültek a pennsylvaniai magyar lövészek? „Voltak amerikai magyarok, akiket a hadseregben ilyen alakulatokban szolgáltak, de kutatásaink során úgy találtuk, a lövészek semmilyen hivatalos támogatásban nem részesültek. Az amerikai kormányzat tudott ugyan a rendszeres gyakorlatokról, de nem vették komolyan a mozgalmat” – meséli Pigniczky Réka.

Élénkebben érdeklődött irántuk a kádári Magyarország. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyoma van annak, hogy a kommunista állambiztonság tisztában volt a szervezettel és a benne résztvevők nevével is.

Figyeltek rájuk még akkor is, amikor a mozgalom alaposan átalakult. A hetvenes évek végére, nyolcvanas évek elejére a lövészeké

  • már nem fegyverforgató fiatalemberek harcra felkészítő mozgalma volt,
  • inkább olyan másodgenerációs gyerekek-fiatalok kikapcsolódása,

akiknek Magyarország felszabadítása már csak a „pótcserkészet” keretjátéka volt. A filmben látunk is archív felvételeket, amelyeken az idős Vasvári Zoltán inspektálja a glédában álló fiatalokat. A terepi mozgást megkönnyítő félkatonai ruházatot is felváltotta a némiképp mókás összhatást keltő fantázia-egyenruha. Legérdekesebb darabja kétségkívül az árvalányhajjal díszített kovbojkalap volt.

Az ominózus kalap

Az ominózus kalap

Pigniczky Réka és Lauer Rice Andrea filmjében megszólalnak első- és másodgenerációs lövészek is. Beszél olyan egykori férfi tag, aki a mozgalom eszmeiségétől fűtve önként jelentkezett Vietnamba harcolni. De nyilatkoznak olyan idős hölgyek is, akik számára a pennsylvaniai farmon való újbóli találkozás legnagyobb eseménye az egykor társasági központnak számító budi felfedezése.

Miért érdekes hát a paramilitáris alakulatnak indult, majd idővel elkedélyesedő és már rég megszűnt amerikai magyar lövészmozgalom?

„Azért, amiért a magyarországi bemutatót az oroszországi kommunista forradalom századik évfordulójára, 2017. november 7-ére időzítettük. Létezett valaha a mai fiatalok által alig ismert hidegháború, amelyben sokak – és nemcsak a lövészek – készen álltak arra, hogy az életüket adják Magyarországért. A ma már idős egykori tagok történeteit hallgatva elgondolkoztam azon: vajon mi tudnánk-e bármiért ilyen áldozatot hozni?” – teszi fel a kérdést a rendező.

 

A film előzetese:

 

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.