valasz.hu/vilag/ez-egy-szomoru-igazsag-az-amerikai-politikarol-57918/?cikk_ertekel=1&ertekeles=5

http://valasz.hu/vilag/ez-egy-szomoru-igazsag-az-amerikai-politikarol-57918/?cikk_ertekel=1&ertekeles=5

Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

/ 2017.11.14., kedd 13:30 /
Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

Film készült a hidegháborús amerikai magyar lövészmozgalom eddig ismeretlen históriájáról.

A világ legjobb, soha el nem mesélt története – ezt Quentin Tarantino rendező mondta az 1956-os melbourne-i olimpia magyar–szovjet vízilabda-mérkőzéséről. A sztori aztán a Szabadság, szerelem ötvenhatos mozi kerettörténete lett, de a zaklatott huszadik századi magyar történelemben maradt még bőven ismeretlen izgalmas történet.

Ezek egyikét, az ötvenes évek végétől egészen 1989-ig létező amerikai magyar lövészmozgalmat találta meg és dolgozta fel Pigniczky Réka amerikai magyar filmes és alkotótársa Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke. A munkát az 1956-os emlékbizottság mellett privát szponzorok támogatták.

„Andreával 2015 óta dolgozunk a Memory Project Archívumon, amelynek keretében eddig 125, a második világháború vagy 1956 után az Egyesült Államokba érkezett amerikai magyarral vettünk fel életútinterjút. Ezek során került elő a lövészmozgalom, amiről mi semmit nem hallottunk korábban” – mesél az indíttatásról Válasz.hu-nak Pigniczky Réka.

A dokumentumfilmes elszántan kutatja a legnagyobb magyar diaszpóra múltját. Édesapja 1956-os szerepvállalásáról szóló, Hazatérés című filmje számos díjat nyert, az amerikai magyar identitás dilemmáiról szóló Inkubátor című alkotásáról pedig mi is hírt adtunk.

Mint olyan sokan az amerikai magyar diaszpórában, Pigniczky Réka is cserkészkedett. Itt hallotta, hogy létezett egy olyan magyar mozgalom, amely a cserkészetből kiválva akart tenni a magyarságért és Magyarországért. „A lövészmozgalmat megalapító Vasvári Zoltán katonatiszt volt a második világháború alatt, majd Amerikába kerülése után a cserkészetben tevékenykedett. Az 1956-os forradalmon fellelkesülve úgy gondolta, a hagyományőrzésnél és a természetjárásnál többet kell tenni a vérbe fojtott magyar szabadságért. A cserkészek többsége azonban nem akart ilyen aktivitást, ezért Vasvári kivált és  megalakította a lövészmozgalmat” – magyarázza a rendező.

A volt katonatiszt vásárolt egy elhagyatott farmot Pennsylvania államban, ahová rendszeresen lövészeti, tájékozódási foglalkozásokat szervezett, sőt legényeivel még ejtőernyős ugrásokat is végrehajtottak. Vasvári kezdeményezése persze soha nem volt tömegmozgalom, csúcspontján, a hatvanas években száz körüli lehetett a tagok létszáma. Ám olyan

  • elszánt,
  • javarészt 1956 után Amerikába kikerült fiatal férfiakból állt,

akik készen álltak arra, hogy egy esetleges Kelet–Nyugat összecsapás esetén az amerikaiak oldalán vegyenek részt Magyarország felszabadításában.

Mivel a hidegháború elején az amerikaiak valóban kiképeztek kelet-európai menekülteket diverziós akciókra, adódik a kérdés: hivatalos jóváhagyással készültek a pennsylvaniai magyar lövészek? „Voltak amerikai magyarok, akiket a hadseregben ilyen alakulatokban szolgáltak, de kutatásaink során úgy találtuk, a lövészek semmilyen hivatalos támogatásban nem részesültek. Az amerikai kormányzat tudott ugyan a rendszeres gyakorlatokról, de nem vették komolyan a mozgalmat” – meséli Pigniczky Réka.

Élénkebben érdeklődött irántuk a kádári Magyarország. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyoma van annak, hogy a kommunista állambiztonság tisztában volt a szervezettel és a benne résztvevők nevével is.

Figyeltek rájuk még akkor is, amikor a mozgalom alaposan átalakult. A hetvenes évek végére, nyolcvanas évek elejére a lövészeké

  • már nem fegyverforgató fiatalemberek harcra felkészítő mozgalma volt,
  • inkább olyan másodgenerációs gyerekek-fiatalok kikapcsolódása,

akiknek Magyarország felszabadítása már csak a „pótcserkészet” keretjátéka volt. A filmben látunk is archív felvételeket, amelyeken az idős Vasvári Zoltán inspektálja a glédában álló fiatalokat. A terepi mozgást megkönnyítő félkatonai ruházatot is felváltotta a némiképp mókás összhatást keltő fantázia-egyenruha. Legérdekesebb darabja kétségkívül az árvalányhajjal díszített kovbojkalap volt.

Az ominózus kalap

Az ominózus kalap

Pigniczky Réka és Lauer Rice Andrea filmjében megszólalnak első- és másodgenerációs lövészek is. Beszél olyan egykori férfi tag, aki a mozgalom eszmeiségétől fűtve önként jelentkezett Vietnamba harcolni. De nyilatkoznak olyan idős hölgyek is, akik számára a pennsylvaniai farmon való újbóli találkozás legnagyobb eseménye az egykor társasági központnak számító budi felfedezése.

Miért érdekes hát a paramilitáris alakulatnak indult, majd idővel elkedélyesedő és már rég megszűnt amerikai magyar lövészmozgalom?

„Azért, amiért a magyarországi bemutatót az oroszországi kommunista forradalom századik évfordulójára, 2017. november 7-ére időzítettük. Létezett valaha a mai fiatalok által alig ismert hidegháború, amelyben sokak – és nemcsak a lövészek – készen álltak arra, hogy az életüket adják Magyarországért. A ma már idős egykori tagok történeteit hallgatva elgondolkoztam azon: vajon mi tudnánk-e bármiért ilyen áldozatot hozni?” – teszi fel a kérdést a rendező.

 

A film előzetese:

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.