valasz.hu/vilag/igy-meg-senki-sem-magyarazta-el-miert-onaltatas-hogy-a-migransbefogadassal-segitunk-a-vilag-szegenyein-120340

http://valasz.hu/vilag/igy-meg-senki-sem-magyarazta-el-miert-onaltatas-hogy-a-migransbefogadassal-segitunk-a-vilag-szegenyein-120340

Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

/ 2017.11.14., kedd 13:30 /
Gerillák árvalányhajas kovbojkalapban

Film készült a hidegháborús amerikai magyar lövészmozgalom eddig ismeretlen históriájáról.

A világ legjobb, soha el nem mesélt története – ezt Quentin Tarantino rendező mondta az 1956-os melbourne-i olimpia magyar–szovjet vízilabda-mérkőzéséről. A sztori aztán a Szabadság, szerelem ötvenhatos mozi kerettörténete lett, de a zaklatott huszadik századi magyar történelemben maradt még bőven ismeretlen izgalmas történet.

Ezek egyikét, az ötvenes évek végétől egészen 1989-ig létező amerikai magyar lövészmozgalmat találta meg és dolgozta fel Pigniczky Réka amerikai magyar filmes és alkotótársa Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke. A munkát az 1956-os emlékbizottság mellett privát szponzorok támogatták.

„Andreával 2015 óta dolgozunk a Memory Project Archívumon, amelynek keretében eddig 125, a második világháború vagy 1956 után az Egyesült Államokba érkezett amerikai magyarral vettünk fel életútinterjút. Ezek során került elő a lövészmozgalom, amiről mi semmit nem hallottunk korábban” – mesél az indíttatásról Válasz.hu-nak Pigniczky Réka.

A dokumentumfilmes elszántan kutatja a legnagyobb magyar diaszpóra múltját. Édesapja 1956-os szerepvállalásáról szóló, Hazatérés című filmje számos díjat nyert, az amerikai magyar identitás dilemmáiról szóló Inkubátor című alkotásáról pedig mi is hírt adtunk.

Mint olyan sokan az amerikai magyar diaszpórában, Pigniczky Réka is cserkészkedett. Itt hallotta, hogy létezett egy olyan magyar mozgalom, amely a cserkészetből kiválva akart tenni a magyarságért és Magyarországért. „A lövészmozgalmat megalapító Vasvári Zoltán katonatiszt volt a második világháború alatt, majd Amerikába kerülése után a cserkészetben tevékenykedett. Az 1956-os forradalmon fellelkesülve úgy gondolta, a hagyományőrzésnél és a természetjárásnál többet kell tenni a vérbe fojtott magyar szabadságért. A cserkészek többsége azonban nem akart ilyen aktivitást, ezért Vasvári kivált és  megalakította a lövészmozgalmat” – magyarázza a rendező.

A volt katonatiszt vásárolt egy elhagyatott farmot Pennsylvania államban, ahová rendszeresen lövészeti, tájékozódási foglalkozásokat szervezett, sőt legényeivel még ejtőernyős ugrásokat is végrehajtottak. Vasvári kezdeményezése persze soha nem volt tömegmozgalom, csúcspontján, a hatvanas években száz körüli lehetett a tagok létszáma. Ám olyan

  • elszánt,
  • javarészt 1956 után Amerikába kikerült fiatal férfiakból állt,

akik készen álltak arra, hogy egy esetleges Kelet–Nyugat összecsapás esetén az amerikaiak oldalán vegyenek részt Magyarország felszabadításában.

Mivel a hidegháború elején az amerikaiak valóban kiképeztek kelet-európai menekülteket diverziós akciókra, adódik a kérdés: hivatalos jóváhagyással készültek a pennsylvaniai magyar lövészek? „Voltak amerikai magyarok, akiket a hadseregben ilyen alakulatokban szolgáltak, de kutatásaink során úgy találtuk, a lövészek semmilyen hivatalos támogatásban nem részesültek. Az amerikai kormányzat tudott ugyan a rendszeres gyakorlatokról, de nem vették komolyan a mozgalmat” – meséli Pigniczky Réka.

Élénkebben érdeklődött irántuk a kádári Magyarország. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyoma van annak, hogy a kommunista állambiztonság tisztában volt a szervezettel és a benne résztvevők nevével is.

Figyeltek rájuk még akkor is, amikor a mozgalom alaposan átalakult. A hetvenes évek végére, nyolcvanas évek elejére a lövészeké

  • már nem fegyverforgató fiatalemberek harcra felkészítő mozgalma volt,
  • inkább olyan másodgenerációs gyerekek-fiatalok kikapcsolódása,

akiknek Magyarország felszabadítása már csak a „pótcserkészet” keretjátéka volt. A filmben látunk is archív felvételeket, amelyeken az idős Vasvári Zoltán inspektálja a glédában álló fiatalokat. A terepi mozgást megkönnyítő félkatonai ruházatot is felváltotta a némiképp mókás összhatást keltő fantázia-egyenruha. Legérdekesebb darabja kétségkívül az árvalányhajjal díszített kovbojkalap volt.

Az ominózus kalap

Az ominózus kalap

Pigniczky Réka és Lauer Rice Andrea filmjében megszólalnak első- és másodgenerációs lövészek is. Beszél olyan egykori férfi tag, aki a mozgalom eszmeiségétől fűtve önként jelentkezett Vietnamba harcolni. De nyilatkoznak olyan idős hölgyek is, akik számára a pennsylvaniai farmon való újbóli találkozás legnagyobb eseménye az egykor társasági központnak számító budi felfedezése.

Miért érdekes hát a paramilitáris alakulatnak indult, majd idővel elkedélyesedő és már rég megszűnt amerikai magyar lövészmozgalom?

„Azért, amiért a magyarországi bemutatót az oroszországi kommunista forradalom századik évfordulójára, 2017. november 7-ére időzítettük. Létezett valaha a mai fiatalok által alig ismert hidegháború, amelyben sokak – és nemcsak a lövészek – készen álltak arra, hogy az életüket adják Magyarországért. A ma már idős egykori tagok történeteit hallgatva elgondolkoztam azon: vajon mi tudnánk-e bármiért ilyen áldozatot hozni?” – teszi fel a kérdést a rendező.

 

A film előzetese:

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.