Föltámad az Európai Unió?

/ 2017.07.05., szerda 16:46 /

„Euroszkepticizmus”, „europesszimizmus” – ilyen szavaktól volt hangos tavaly a világsajtó. A választók meg fogják adni a kegyelemdöfést az európai egységgondolatnak – ijesztgette a közönséget a média és nem kevés politikus. A vészmadárkodás nem vált önmagát beteljesítő jóslattá, hanem ellenhatást váltott ki: a középpártok elverték a szélsőségeseket. A Balkán az EU vésztartaléka, Macedóniában fölülkerekedtek az Európa-pártiak az orosz orientációval szemben, Szerbia és Albánia is az integrációban látja a jövőt.

Az év elején Angela Merkelt még temették, de úgy néz ki, hogy a szeptemberi németországi választások győztese a CDU–CSU lesz. Donald Trump modortalansága és az új francia elnök dinamizmusa, jól hangzó idealizmusa („Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség”) fölrázta Nyugat-Európát – a jövendő mag- Európát? Föllélegezzünk vagy sajnálkozzunk, ha a brit kilépés után újra egy német–francia tengely vezeti Európát, újból előtérbe kerül az EU mélyítése, és „a brüsszeli bürokraták” nem válnak munkanélkülivé?

Az intézmények – csakúgy, mint az emberek – megedződnek, ha túlélik a megpróbáltatásokat. Ráfér a javítás az EU-ra: fogyókúra az apparátus számára, takarékosabb szemlélet és gyakorlat, közhelyes szövegek helyett tettek a bajok orvoslására, kijózanodás a lassan diktatórikussá váló „politikai korrektségből”. A beteg még nem gyógyult meg, de úgy tűnik, túl van a krízisen. A júniusi csúcstalálkozó önbizalomról tanúskodott, az volt a fő üzenete, hogy Európa nemcsak kész, de képes is lesz megvédeni önmagát.

Bár az „állandó strukturált együttműködés” kifejezés nem hangzik nyerőnek, de ha a közös külpolitika mögött lesz pénz és fegyveres erő, ha a terrorizmus elleni harcot a kibertérre és a nemzetközi pénzmozgásra is kiterjesztik, az már valami. (Azért a közös védelem bonyolult dolog: az Egyesült Államok nem mondta föl a NATO-t, majd’ minden EU-tagállam részese az atlanti szövetségnek, és katonai kiadásai növelését ígéri: van-e értelme egy külön operetthadseregnek?) A Közép- és Dél-Amerikával, valamint Japánnal folytatandó szabadkereskedelmi tárgyalások eredményességük esetén hozzájárulhatnak a választók számára legfontosabbhoz, a gazdasági növekedéshez. A migráció kérdésében elmaradt az éles Kelet–Nyugat-konfrontáció, részben mivel abban mindenki egyetért, hogy Líbiában gátat kell vetni az anarchiának és az embercsempészetnek. A kvótaügy pedig az EU bírósága előtt van.

Merkel Emmanuel Macron új francia elnökkel közös sajtótájékoztatóján egyetértett a sorból kilógókat, a közös értékekkel szembemenőket illető bírálattal. Ezzel együtt érthető Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, hogy Merkel győzelméért imádkozik a szeptemberi választásokon, hiszen nagy szüksége van a kancellár jóindulatára az Európai Néppártban. Ha a közelmúltig a renitensek megbékítése volt az EU-ban a stratégia, ez most megfordulni látszik. Egy éve a visegrádiak közös hangja elhallatszott Brüsszelbe, de a többsebességű Európa fenyegetésének hatására a csehek és a szlovákok Németországhoz (és a tőle elválaszthatatlan Ausztriához) húzódnak. Lengyelországot nem féltem. Nemcsak demográfiai súlya, de erősödő gazdasága, no meg történelmi tapasztalatai is garantálják, hogy nem fogja a perifériára kerülést választani, és nem enged a keleti szirénhangok csábításának.

Egyelőre két ügyben maradt meg a visegrádiak összhangja: a Nagy-Britanniában munkát vállalók nem veszíthetnek korábban megszerzett jogaikból, az alacsonyabb munkabérekkel dolgozó cégeik továbbra is szabadon versenyezhessenek riválisaikkal Nyugat- Európában. Szerintem azonban nem olyan nagy baj, ha némi trükkel nehezítik a közép-európaiak nyugati munkavállalását – másként a jó szakemberek és a fiatalok lassan mind lelépnek. A vízummentességet kapott ukránok még segíthetnek ezen a három szláv visegrádi országban, de a mi szép nyelvünk védelmet nyújt egy keleti migrációval szemben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.