valasz.hu/vilag/betegseg-lett-a-videojatekfuggoseg-johet-a-torvenyi-szigor-128942

http://valasz.hu/vilag/betegseg-lett-a-videojatekfuggoseg-johet-a-torvenyi-szigor-128942

Fekete Akhilleusz? Ezért agybaj

/ 2018.01.07., vasárnap 20:00 /
Fekete Akhilleusz? Ezért agybaj

Hétvégi visszatekintő: 2018 első hetének legnépszerűbb írásai a Válasz.hu-n!

Boldog új évünk legkínzóbb kérdése lett, hogy szabad-e ilyet. Fekete színésszel játszatni Zeuszt, Akhilleuszt? Merthogy a BBC és a Netflix közös, Trójáról szóló sorozatában ez lesz a helyzet. A készítők annyira érzékenyek a társadalmi problémákra, hogy épp csak a leszármazottak érzékenysége nem érdekelte őket. Az eredmény: a görögök hörögnek. Érthető.

Érthető az is, ha mi felhördülünk. Még az olyan, mindent aktuálpolitikára redukáló kormánypropagandista felvetésekben is van igazság, hogy „ha nálunk ezek lennének hatalmon, Szent Istvánt is feketék játszanák”.

Az ugyanilyen kényszeresen mindent aktuális ideológiai agymenéseknek alárendelő, a valóságot időben és térben is rögeszmékhez alakítani akaró ballib ezzel szemben a művészet szabadságára hivatkozik meg arra, hogy az mindig is reflektált az aktuális társadalmi valóságra.

Csakhogy a konkrét esetben ez az érv hamisabb, mint Odüsszeusz mosolya lehetett, amikor a faló ötlete megfogant a fejében.

A művészetben valóban régi szokás, hogy díszleteiben, vizuálisan saját korához igazítja a régi történeteket. Így lettek például reneszánsz köntöst viselő háromkirályok tornyos kastélyok háttere előtt. Itt azonban nem ezt látjuk majd. Hanem azt, hogy multikulti hevületből, népnevelő célzattal belehelyeznek egy kosztümös Trója-sorozatba fekete hősöket és isteneket. Ami egyszerűen értelmetlen és hiteltelen.  Gyorsabban nyírja ki az illúziót, mint a falóból előugráló görögök a trójaiakat.

„Na de hát Afrikában Jézust is feketének ábrázolják már régen! Miért ne lehetne fekete most Akhilleusz?” – szól a másik látszólagos ellenérv. Amely szintén nem az. Ezeket a filmeket ugyanis nem szeparált fekete közösségeknek készítik, hogy megértsék a múltat, míg a fekete Jézusok az azonosulást segítették: könnyebb volt elhinni, hogy értük is meghalt a kereszten, mint ha fehéren ábrázolják. A mostani sorozatnézőnél, legyen bár fekete vagy fehér, nincs ilyen probléma, nincs megoldandó feladat. Akhilleusz befeketítése nem segít semmilyen azonosulást, csak hitelteleníti a sztorit.

Szóval akkor az lenne helyes, ha fekete színész nem játszhatna fehér történelmi szereplőt? A válasz erre is határozottan nemleges. Ilyen szabály sincs. Sőt.

Gondoljunk csak a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperára. Azon belül is Júdásra. Aki bizony fekete. Gond volt az ott? Dehogy volt. Egyrészt: a zene részben fekete gyökerű – már csak ezért sem. Fontosabb azonban, hogy az a film nem akart korhű lenni. Géppisztolyokkal rohangáltak benne meg farmergatyában, jelzésértékűen bukkantak csak fel a korhűnek is gondolható jelmezek. Miért? Mert a rendező üzent ezzel. Azt üzente, hogy Krisztus története az aktuális társadalmi viszonyok között is időszerű, tehát időtlen, érvényes dráma.

Egy farmergatyás Akhilleusz-sztoriban is nyugodtan játszhatná fekete színész a főhőst, nem lenne azzal gond. Kosztümös, korhű környezetet mutató filmben viszont ugyanez nem több önkényes ideológiai túlfeszülésnél. Annyi értelme van, mintha a következő világháborús filmben Hitlert egy kínai nő játszaná. Miért ne? Sőt, ne álljunk meg itt! Ugyanabban a filmben játszhatná Anne Frankot is kínai nő. Sőt, mindenkit, minden történelmi filmben játszhatnának kínai nők!

Agybaj.

A valóság mindenesetre most sem olyan egyszerű, ahogy azt magyar kormánypropagandisták (fehér embert fehér játsszon) vagy nemzetközi érzékenyítő liberálisok (számoljunk le a fehér férfiakkal, egyúttal pedig a történeti hűséggel is) láttatni szeretnék.

És nem is lesz olyan sosem. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.