Ezért vezeti homoszexuális politikus Európa több szélsőjobbos pártját

/ 2017.06.15., csütörtök 17:30 /

Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt alapítója halálos balesete előtt egy melegbárban múlatta az időt; utóda, Stefan Petzner nemcsak kollégája, hanem magánéletében is társa volt. 2011-ben a radikális jobboldali Brit Nemzeti Párt homoszexuális jelöltet indított az európai parlamenti választáson, és az alakulat elnökéről, Nick Griffinről szintén elterjedt, hogy viszonya volt férfiakkal. Pim Fortuyn néhai holland szélsőjobboldali vezető ugyancsak a saját neméhez vonzódott.

Edouard Pfieffer, a második világháború utáni Franciaország fasisztája, Michael Kuhnen 1991-ben AIDS-ben elhunyt német neonáci, Nicky Crane egykori angol skinhead-vezér – ők is melegek voltak. Csakúgy, mint a közelmúltból a német szélsőjobboldali párt vezetője, Holger Apfel, aki egy zaklatási botrány következtében kénytelen volt lemondani. Nemhiába írta még 2008-ban a liberális Huffington Postban Johann Hari, a The Independent című brit lap baloldali szerzője: „Jean-Marie Le Pen kivételével az elmúlt harminc évben a prominens európai fasiszták mind melegek voltak.”

A tendencia napjainkban is folytatódik. A radikális német AfD párt nemrég egy leszbikus politikusnőt, Alice Weidelt választott listavezetőnek, most pedig egy leszbikus nő, Anne Marie Waters és egy meleg férfi, David Coburn vetélkedik a korábban Nigel Farage vezette brit radikális párt, a UKIP vezetéséért. LMBT-emberek nemcsak az egyes pártok vezetésében, hanem a hívei között is az átlagnál nagyobb számban fordulnak elő. A felmérések szerint a francia homoszexuálisok közel negyede támogatja Nemzeti Frontot, a német AfD népszerűsége pedig ugyanebben a körben közel 17 százalékos. Hasonló a helyzet Európa más országaiban is, annak ellenére, hogy ezek a pártok a legkevésbé sem a homoszexuálisok jogaiért küzdenek, sőt gyakran harciasan fellépnek ellenük.

David Coburn a UKIP elnöke lehet

David Coburn a UKIP elnöke lehet

Fotó: AFP/Andy Buchanan

Mi lehet az oka ennek a látszólagos ellentmondásnak? A válasz egyetlen szóba sűríthető: bevándorlás. A témával foglalkozó összes írás szerint Európa melegjei inkább elnézik a radikális jobbos pártok karcos nézeteit a homoszexualitásról, cserébe azért, hogy határozott fellépést ígérnek a migránsok ellen. Azon jövevények ellen, akik az anyatejjel legkevésbé sem az LMBT-jogok képviseletét szívták magukba; épp ellenkezőleg, és e felfogásukat az utóbbi időben földrészünk városaiban válogatott inzultusok formájában nyomatékosították is.

A melegeknek tehát van mitől tartaniuk; nem véletlen, hogy egy aktivista azt jósolta, szerinte körükben hamarosan az AfD lesz a legnépszerűbb németországi párt. Ez viszont még önmagában nem ad magyarázatot arra, hogy a politikai vezetők között miért vonzódnak sokan a saját nemükhöz. Erre az ismert jelenségre több válasz is született. A kevésbé szalonképesek között van Scott Lively 1995-ös, Rózsaszín horogkereszt című könyve, melyben az amerikai szerző a holokausztot mindenestől a homoszexuálisok nyakába varrta, mondván, a nácik között sok volt a meleg.

Ez persze önmagában merő hangulatkeltés, ami csak arra jó, hogy megnehezítse a kérdés értelmes és elfogulatlan tárgyalását. Utóbbira tett kísérletet a fent idézett Johann Hari. A szerző a közelmúlt és napjaink szélsőjobboldali pártjainak homoszexuális vezéreiből kiindulva levezeti, hogy körükben miért van hagyománya a melegkultúrának. Mint emlékeztet, már Hitler nemzetiszocialistái között is sokan hódoltak a nemi élet alternatív formáinak – dacára annak, hogy végül ezrével küldtek embereket, ruhájukon pink háromszöggel, koncentrációs táborba.

Hari szerint az ellentmondást több tényező is segíthet feloldani, köztük bizonyos Bruce LaBruce melegpornófilm-rendező elmélete. A részletek ismertetésétől eltekintünk (akinek kedve van hozzá, itt megtalálja), de a közös pont valahol a testkultusz, az erőfetisizmus, a tekintélyelvűség környékén keresendő. Ezért, miközben a szerző mélyen elítéli Lively könyvét, arra figyelmeztet: ideje számot vetni azzal, hogy a fenti tényezők „kiváló tenyészetet nyújtanak a fasiszta vírusnak”.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.