Ez a választás sorsdöntő lesz a magyarok számára

/ 2016.10.25., kedd 08:15 /
Ez a választás sorsdöntő lesz a magyarok számára

Romániában decemberben tartják az esedékes parlamenti választásokat, ezért is fontos számomra, hogy a szomszédságpolitikánkról írt könyvem kapcsán október 5. és 12. között hét székely városban jó hétszáz magyarral találkoztam. Köztük olyan fiatal, nyelveket beszélő, közösségük szolgálatának elkötelezettekkel, akiket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a fiatalítás jegyében először küldene a bukaresti parlamentbe.

A következő ciklusban várhatóan ismét napirendre tűzik az ország közigazgatási rendszerének átalakítását, hogy a jelenlegi megyéket román többségű nagyrégiókba olvasszák be. „Nem fogadhatjuk el, hogy olyan adminisztratív hatáskörökkel rendelkező nagy megyét vagy régiót hozzanak létre, amelyben az etnikai arányok a magyarság hátrányára megváltoznak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Valóban fenyeget egy olyan, a Székelyföldet is magába foglaló régió kialakítása, amelyben a magyarság számaránya 29 százalékos lenne.

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény preambuluma rámutat, hogy „a helyi önkormányzás védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulás a demokráciának és a hatalom decentralizálásának elvein alapuló Európa kialakításához”. A 3. cikkely megállapítja: „A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy - jogszabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.” Magyarországon a chartát az 1997. évi XV. törvény hirdette ki, Románia az 1997. évi 199-es számú törvénnyel ratifikálta a dokumentumot.

A 2015. június 17-én hozzáférhetővé vált képen Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét az erdélyi városból kihallgatásra viszik a bukaresti román korrupcióellenes ügyészségre (DNA) 2015. április 29-én, miután házkutatást tartottak nála. Bizonyítottan alaptalanul vádolták korrupcióval 

Fotó: MTI/Veres Nándor

Az önkormányzatiságnak ellentmond, hogy az utóbbi hónapokban valóságos hajtóvadászat indult erdélyi polgármesterek és más megválasztott, rátermettségüket már éveken át bizonyító, magyar nemzetiségű személyek ellen. A Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, majd Ráduly Róbert csíkszeredai és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ellen bizonyítottan alaptalan korrupciós vádak és ma sem lezárt eljárások után a napokban Horváth Anna kolozsvári alpolgármestert befolyással való üzérkedés gyanújával bírósági felügyelet alá helyezték. Eközben leállt a kommunizmus alatt elkobzott magyar tulajdonok visszaszolgáltatása, sőt a már visszaadottakat elperelik. Mindezt tetézve nemcsak a székely jelképeket távolíttatják el, de a közintézményeken megépülésük óta látható magyar elnevezéseket is. Mi állhat az önkormányzatok jogait elvonó, az erdélyi magyarság megfélemlítését célzó kampány mögött?

Nem csak a választások előtt már megszokott „magyar kártya” előhúzásáról lehet szó. A magyarellenes közigazgatási „reform” mellett Románia az Erdély Romániához csatlakozását kimondó 1918. december 1-jei, gyulafehérvári román népgyűlés 100. évfordulójára készül. Addigra sokan szeretnék láthatatlanná tenni a tíz éve még másfél milliós magyar közösséget. Az 1918-ban elfogadott nyilatkozat a létrejövő új államban a magyar (és szász) népességnek „teljes nemzeti szabadságot” ígért, s azt, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk intézik majd, saját képviselőik által.

Remek alkalom lenne, hogy az évfordulóra megvalósuljon a száz évvel ezelőtt tett ígéret, és a közigazgatási beosztást annak szellemében, és ne azzal ellentétesen változtassák meg. Ehhez az szükséges, hogy Románia magyar nemzetiségű választói – érzékelve a nagy veszélyt, de a nagy lehetőséget is – nagy arányban vegyenek részt a decemberi választásokon. Nem elég megugrani az ötszázalékos választási küszöböt. Csak a létszámban, felkészültségben és a közösség iránti elkötelezettségben minden korábbinál erősebb magyar képviselet akadályozhatja meg a román nacionalisták törekvéseinek megvalósulását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.