valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

http://valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

Egy nagykövet felelőssége

/ 2017.04.12., szerda 15:39 /

Megesik, hogy egy nagykövetet küldetésének lejárta előtt hazahívnak. Miniszterként én is megtettem ezt – amikor az illető súlyos hibát követett el, és/vagy a kétoldalú kapcsolatok érdeke ezt kívánta. Vitán felül áll, hogy Washington az egyik (szerintem a) legfontosabb nagyköveti poszt a magyar diplomáciában. Ezért méltán keltett nagy figyelmet a hír Szemerkényi Réka nagykövet hazarendeléséről. Az okokat találgatva a legtöbben arra tippeltek, hogy a kormány felelőssé teszi a Közép-európai Egyetem megszüntetésére (vagy csak megrendszabályozására) irányuló törvénymódosítás amerikai bírálatáért, vagy a magyar demokráciát mélyponton látó Freedom House-jelentésért.

Egy kormány általános megítélését politikája és teljesítménye, egyes lépéseinek külföldi fogadtatását pedig az adott ügy tartalma határozza meg. Ha bármi sérti egy partnerország érdekeit, akkor nincs az a diplomata, aki el tudná hárítani a rossz visszhangot. Így jártam én, amikor 2001-ben használt amerikai F–16-os vadászgépek helyett – váratlanul és előkészítés nélkül – svéd Gripeneket vásároltunk. De ott azért voltak jó érveink, a svédek és az angolok érthetően örültek a döntésnek, másokat pedig nem zavart.

Bármi is a véleményünk Soros Györgyről és az általa alapított budapesti egyetemről, a működésével kapcsolatban előrántott kifogások és a rekordgyorsasággal megszavazott törvénymódosítás hazai visszhangja is rossz, a nemzetközi tiltakozások nagysága pedig a legrosszabb várakozásokat is felülmúlja. Nem tudni, hogy Trump elnök is Soroshoz kapcsolja-e a CEU-t, vagy egy megtámadott amerikai intézménynek tekinti. Az egyetem működését szabályozó 2004-es szerződést aláíró republikánus George Pataki CEU-támogató szavai nem lephettek meg senkit, és azt sem hiszem, hogy a State Department bírálata csak Clinton–Obama-zárványok partizánakciója lett volna.

Akármilyen hangok fognak még érkezni Amerikából, a történtek biztosan nem szolgálták a kétoldalú viszony javulását. De tegyük föl, reméljük, hogy mégis lesz megegyezés, és a hazánknak kárt nem, de gazdaságilag is sok hasznot hozó egyetem a jövőben zavartalanul fog működni. Viszont hogy mekkora kárt okozott az akció a magyar kormány amúgy sem jó nemzetközi megítélésének, az néhány nap alatt is megmutatkozott. Nem számít? Ha nem számítana, akkor a kormányok nem fordítanának jelentős pénzeszközöket országuk külföldi népszerűsítésére, újságírók, rangos művészek meghívására, külföldi diákoknak adott ösztöndíjakra. Jönnek az ajánlatok mindenfelől, hogy szívesen adnának helyet a nálunk nem kívánatos intézménynek – aligha ment el az eszük. Sem az egyének, sem a kormányok nem szeretik, ha bírálják őket. De a legtöbb bírálatban van igazság. Ne csukjuk be a szemünket-fülünket. Legyen jó az ország, legyen jó minden törvényünk, szülessék vitában, meghallgatva mind a belülről, mind a kívülről jövő – jó szándékú – kritikát. Lépéseink ne csak indokoltak legyenek, de annak is látsszanak. Nem az a jó nagykövet, aki hangosan tiltakozik minden kritika ellen, hanem az, aki meg tudja győzni közönségét. A jó érvelés hitelesség nélkül mit sem ér.

Szemerkényi nagykövet az Egyesült Államokat igen jól ismeri, tanulmányokat is folytatott ott. Az első Orbán-kormány alatt külpolitikai főtanácsadóként, majd a magyar Új Atlanti Kezdeményezés elnökeként mindkét amerikai párt külpolitikusaival jó kapcsolatokat alakított ki. Ha Budapesten azt várták tőle, hogy Trump megválasztása után azonnal minden kaput megnyit, magas szintű találkozókat hoz össze a még mindig számtalan poszt betöltésével vesződő új amerikai adminisztrációval, akkor vagy hiányzott a szakértelem, vagy a hozzáértőket nem hallgatták meg. Egy nagykövet nem postás, utasítások puszta végrehajtója. Kötelessége tanácsokat adni, egyes lépéseket szorgalmazni, másoktól óvni. Ha ezt elmulasztotta volna, akkor indokolt volt visszahívni. De ha megtette, csak nem hallgattak rá, akkor nem neki kellene távoznia.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.