Brzezinski halálára

/ 2017.05.31., szerda 18:20 /

Washingtonban 2002 júliusában részt vettem a Zbigniew Brzezinskiről elnevezett egyetemi katedra létrehozása alkalmából rendezett díszvacsorán. Az ünnepelt rámutatott: mindennél többet elmond Amerikáról, hogy ő, a lengyel, Madeleine Albright, a cseh emigráns és Condoleezza Rice, a fekete rabszolgák leszármazottja a legmagasabb posztokra emelkedhettek, és egyesíti őket a közös cél, a világot segítve vezető nagyhatalom szolgálata.

A 89 éves korában elhunyt világhírű elemző és politikus, „Zbig” – ahogy mindenki hívta – halála Amerika és lengyel szülőhazája mellett Magyarország számára is nagy veszteség. Nemcsak ismerte és értette az orosz kolosszust, de legtöbb amerikai kortársánál jobban tudta, hogyan kell válaszolni az 1970-es években újra fenyegető méreteket öltő szovjet tevékenységre. „Véget kellene vetni a Kelet-Európával szembeni nyájas érdektelenségnek, ezentúl az Egyesült Államoknak legalább annyi érdeklődést kellene tanúsítania a térség iránt, mint amit Szovjetunió tanúsít Latin-Amerika iránt.”

Mint a ma sem kellően értékelt Jimmy Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója elvetette a republikánus elődök, Nixon és külügyminisztere, Kissinger külpolitikáját, akik hallgatólagosan elfogadták a szovjet hegemóniát Európa keleti fele fölött. Amikor Willy Brandt és Helmut Schmidt az Ostpolitik jegyében meg akarta szüntetni a Münchenben működő Szabad Európa Rádiót és a Szovjetunió felé sugárzó Radio Libertyt, Brzezinski a németországi amerikai katonai jelenlét folytatását az adók létéhez kötötte, és növelte a sugárzások erejét. Határozottabbá tette az egyes szovjet csatlósállamok közötti differenciálást, jutalmazva a szabadabb bel- és az önállóbb külpolitikát.

Szerepet vitt az emberi jogokat előtérbe helyező nemzetközi kampányban, ő kezdte ápolni a kapcsolatokat a közép-európai rendszerkritikus értelmiséggel. Amikor 1978-ban Karol Wojtyla krakkói érseket pápává választották, joggal mondogatták szülőföldjén: „Van egy jó lengyelünk Washingtonban, most már lett egy jó lengyelünk a Vatikánban, mikor lesz egy jó lengyelünk Varsóban?” Nem kellett soká várni, megszületett a Szolidaritás Szabad Szakszervezet, inspirálva az egész szovjet blokkot, és pár éven belül a rendszer összeomlott, Közép-Európa felszabadította önmagát. A demokrata párti stratéga támogatta Ronald Reagan „fellazító” politikáját, Bush elnök varsói és budapesti látogatását, s rövidesen velünk együtt ünnepelte „a Gonosz Birodalmának” eltűnését.

Felesége a Közép-Európa tönkretételéhez nagyban hozzájáruló Edvard Beneš unokahúga volt, ez azonban nem gyöngítette irántunk érzett rokonszenvét, ezt személyesen tapasztaltam. 1992-ben tartalmas beszélgetést folytatott Antall József miniszterelnökkel, és még két további alkalommal látogatott el hozzánk.

Brzezinski Kínában és az Egyesült Államokkal szorosan együttműködő Európai Unióban látta az ellensúlyt az orosz befolyással szemben. Ukrajna, valamint a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok önállóságának támogatását is fontosnak tartotta. Nálunk 2013-ban kiadott Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom válsága című könyvében az Egyesült Államok szerkezeti gyengeségének tartotta, hogy népe rosszul informált a világ dolgaival kapcsolatban, ezért könnyen áldozatává válik a külpolitikai demagógiának. Kulcskérdésnek mondta, hogy Oroszország közeledik-e a Nyugat politikai kultúrájához. Újabban bírálta „a mesterségesen gerjesztett fogyasztói lét” és a jövedelmi különbségek káros növekedése mellett a szellemi kiüresedést, napjainkban Donald Trump populizmusát.

A világ nem okult legutóbbi könyvéből, Amerika bírált jelenségei még hangsúlyosabbak lettek. Putyin eltávolodott a Nyugattól. Tételei, hogy az elvek és az értékek összekötik Európát és Amerikát, a veszélyekkel csak közösen birkózhatunk meg, s az amerikai fölény egyetlen alternatívája a globális káosz, ma is igazak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.