Ausztrália az ausztráloké?

/ 2016.09.21., szerda 15:58 /

Ausztráliát az európai bevándorlók egy remekül működő, lakóinak magas életszínvonalat biztosító országgá építették ki. A „Melbourne Conversazioni” nevű, tekintélyes ausztrálokra épülő, a jelenleg kormányzó Liberális Párthoz (azaz a konzervatívokhoz) közel álló nemzetközi szervezet ez évi nagy konferenciája az új népvándorlásról szólt és előadónak hívott meg.

Tony Abbott előző miniszterelnökkel, egyetemi professzorokkal, háziasszonyokkal és üzletemberekkel, köztük magyarokkal beszélgetve azt tapasztaltam, hogy nagy figyelemmel követik az Európába irányuló migráció alakulását, az ezzel kapcsolatos vitákat. Erre jó okuk van, hiszen az ország egy csaknem „üres” kontinens, szomszédságában sűrűn lakott és jórészt szegény, részben polgárháborúk sújtotta országokkal. A vietnami háború lezárása óta a diktatúrákból és a nyomorból menekülők tömegei szeretnének az Ausztrál Államszövetségbe jutni. Ha legálisan nem lehet, akkor hajókon menekülve.

Ha azt hisszük, hogy Ausztrália ma is „a fehérek” országa, az utcákon látható sok ázsiai arc és a sok ázsiai munkavállaló ezt cáfolja. A 2001-es választási kampány során John Howard (liberális-konzervatív) miniszterelnök kijelentette: „Mi egy jószívű, nyitott nemzet vagyunk. Egy főre esően több menekültet fogadunk be, mint – Kanada kivételével – bármely más ország. De mi döntjük el, ki és milyen körülmények között jöjjön.” Legálisan, bevándorlóvízummal 1945 óta hétmillió embert fogadott be a ma 24 milliós ország, az utóbbi években átlag évi 200 ezret. A lakosság egynegyede külföldön született. A kérelmeket elsősorban a végzettséget, szaktudást figyelembe vevő pontrendszer alapján bírálják el. Az illegálisan, hajókon próbálkozókat még a nyílt vizeken – élelemmel és vízzel ellátva – visszafordítják, ha pedig ez nem lehetséges, úgy a Csendes-óceán valamelyik, Ausztráliától nagyban függő, névlegesen önálló szigetén (Pápua Új-Guinea, Nauru) felállított táborban helyezik el. Akik igazolni tudják, hogy üldöztetés elől menekültek, azok idővel beutazhatnak Ausztráliába, a többség pedig vagy visszamegy saját országába, vagy az alapellátást biztosító táborban marad. Ez a – külföldről gyakran bírált, de az ausztrál lakosság és a pártok többsége által támogatott – politika radikálisan csökkentette az illegálisan bejutni próbálkozók számát, a menekülttáborokban ma tízezernél is kevesebben tartózkodnak. Egy az egyben lemásolni nem lehet, de Európa sokat tanulhat ebből a politikából. Nem nélkülözi a humanitást, külön kedvező elbánást biztosít a gyermekeknek, mindenekelőtt pedig védi a menekültek életét.

Azért nem a bevándorlás aggasztja az ausztrálokat a legjobban, attól védi őket a tenger, a távolság és kormányaik politikája. Az Egyesült Államokkal és Új-Zélanddal 1951-ben kötött védelmi szövetség mellett Ausztrália a térsége valamennyi országával ápolt jó kapcsolatokra építi biztonságát. Nem zárkózik be: komoly áldozatokat vállalva részt vett a koreai és a vietnami háborúban, majd az afganisztáni és az iraki nemzetközi akciókban. Nem az egyre erősebb kínai hadsereg inváziójától tart, legfeljebb a kínai befektetőktől, akik itt is szívesen vásárolnak tulajdont, cégeket, bányákat és egyéb értékes területeket. A kiemelkedően magas életszínvonal és a jóléti állam fönntartása az ausztrál kormányok fő célja, ennek az eszközei körül folynak heves és színvonalas viták a szövetségi parlamentben. Ennek irigykedő tanúja is voltam, miközben hazagondoltam.

Számunkra az itt élő, mintegy nyolcvanezer, széles körű megbecsülést élvező magyar származású miatt is fontos ez a távoli, rokonszenves ország. Közreműködésükkel kereskedelmi kapcsolataink erősíthetők. Nincs rá mentség, hogy a gazdasági szempontból legfontosabb, gyönyörű fekvésű és jelentős magyar népességgel rendelkező világvárosban, Sydney-ben 2009-ben bezárt magyar főkonzulátus újbóli megnyitása évek óta várat magára. A gyakori magas szintű magyar látogatások is emellett szólnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.