Amerika tanulhatna a magyaroktól

/ 2017.10.30., hétfő 09:10 /

Nem kevesebbet állít Megyesy Jenő, Orbán Viktor amerikai főtanácsadója a Washington Examinerben megjelent elemző cikkében, mint hogy a Trump-kormány tanulhat a 2012-es magyar adótörvényből. Részletesen indokolja is, hogy miért. 

Medgyesy Jenő

Többéves vita és kampányígéretek után a Trump-kormány benyújtotta a Kongresszusnak az új adócsomag- törvényjavaslatát. A cél nem csupán az, hogy egyszerűsítsék a jelenleg 74 ezer oldalból álló rendeleteket, megszüntessenek kiskapukat, juttatásokat, kiváltságokat, hanem hogy az országot versenyképessé és produktívvá tegyék.

Jelenleg az Egyesült Államokban kell fizetni a világ egyik legmagasabb vállalati adóját, ami azt vonja maga után, hogy az amerikai vállalatok külföldön jegyzik be magukat, a profitot is ott tartják, ahelyett, hogy otthon fektetnének be. Az érvényben levő amerikai adórendszert az egyre növekvő kormánysegélyekre tervezték. „Érdemes összehasonlítani az amerikai kihívásokat azzal, amivel Magyarországnak kellett szembenéznie, amikor a kommunista tervgazdálkodásból a szabad piacra tért át. Magyarország ugyanis számos nehézséget győzött le sikeresen” – állítja Megyesy.

2008-ban, még mielőtt a görög gazdaság összeomlott volna, Magyarország is hasonló válságokon esett át, és a csőd szélére került. Az országnak jelentős IMF-kölcsönt kellett felvennie. A 2010-ben hatalomra jutott jobbközép kormány adósságot és nehéz gazdasági helyzetet örökölt. Abban az időben 4,2 millió munkavállalóból mindössze 1,8 millió fizette be adóját, ebből kellett a 10 milliós országot működtetni. A helyzet tarthatatlan volt. Az államadósság elérte a GDP 85 százalékát, a költségvetési deficit pedig messze meghaladta az EU által előirányzott 3 százalékot.

Ágazati adókat kellett bevezetni, amivel kezelni és visszafizetni lehetett az IMF-kölcsönt. A 2011-es új alkotmányban meghatározták a deficit felső határát. A kormány olyan programokat vezetett be, amelyek ösztönözték a munkavállalást. A szociális segélyek helyett a közmunkát ajánlott, a családi segélyt pedig a gyermekek iskolalátogatásához kötötték: a segélymentalitást felváltotta a munkaközpontú rendszer. Az SZJA egykulcsos – előbb 16, majd 15 százalékos – lett, a fogyasztásban viszont a progresszív adózást vezettek be: a legmagasabb áfakulcs 27 százalék lett. A vállalati adót 19 százalékról 9-re csökkentették, ami a legalacsonyabb Európában. Mindennek következtében az adófizetők száma megduplázódott, ma már 4 millióan vannak. A munkanélküliek száma rekord mértékben csökkent, ma már csak 4,5 százalék. Az adósság a GDP 74 százalékára csökkent, a magyar államkötvények pedig kikerültek a bóvli kategóriából.

„Ahogy megkezdődik az Egyesült Államokban a nagy adóvita, érdemes pillantást vetni néhány magyar rendeletre, gazdasági trendre – javasolja Megyesy. – Bár a két ország gazdasági és társadalmi rendszere nagyon különbözik, de ugyanazok az alapproblémák késztették Magyarországot is nagy adóreformra, mint most Amerikát. Sok időbe tellett és sok ellenkezést kellett legyőzni, de a magyar gazdaság már kezdi látni ennek az erőfeszítésnek a gyümölcsét .” 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.