Amerika bekeményít?

/ 2014.05.07., szerda 15:58 /

Ritka alkalom, hogy Barack Obama amerikai elnök valami igazán megrázót mond a nemzetközi nyilvánosság előtt, nemrég azonban ez történt: Tokióban kijelentette, hogy az amerikai-japán védelmi szerződés hatálya a Szenkaku-szigetekre is kiterjed.

Ez nem hangzik izgalmasan, pedig igen fontos megnyilatkozásról van szó: most történt meg először, hogy egy amerikai elnök egyértelműen állást foglalt a japán-kínai területi vitában. Az, hogy az amerikai értelmezés szerint a szerződés a Szenkaku (kínaiul Tiaojü) területére is vonatkozik, a gyakorlatban azt jelenti, hogy Washington fegyverrel is beavatkozna, ha Kína erőszakkal elfoglalná az amúgy kizárólag kecskék lakta szigeteket. Vagyis amerikai-kínai háborúra is sor kerülhetne, ha Peking szigetügyben túllépne a szokásos verbálkungfun.

A semmilyen szempontból nem jelentős Szenkaku/ Tiaojü-szigetek jelenleg japán igazgatás alatt állnak, ám Kína is igényt tart rájuk. Obama kijelentése igen feszült helyzetben hangzott el: amióta a szigeteket 2012-ben Japán államosította (korábban japán magánszemélyek tulajdonában álltak), a környéken mindennaposak a kínai, japán és tajvani halászhajók, parti őrségi egységek, felderítő csónakok közti incidensek. Kína tavaly novemberben "légvédelmi azonosítási zónát" hozott létre a Kelet-kínai-tengeren, ami azt jelenti, hogy ha valaki behatol a szigetek környékére, annak azonosítania kell magát a kínai hadsereg előtt.

Mindezt éppen akkor, amikor alig fél földrésszel odébb egy nagy és erős ország minden különösebb gond nélkül magához csatolta egy gyenge ország jelentős részét, s az amerikaiak válasza abban merült ki, hogy büntetővámot vetettek ki az orosz diplomaták lazacos szendvicseire. Washington ukrajnai bénázása súlyos félelmeket váltott ki ázsiai szövetségeseiből, akik a kínai nyomulás miatt fenyegetve érzik magukat - Obamának ebben a helyzetben tulajdonképpen muszáj volt mondania valamit, ami megnyugtatja a japánokat.

Persze a lényeget nem a vitatott szigetek jelentik, hanem a kínai-amerikai vetélkedés egy olyan térségben, amelynek viszonyai e nélkül is épp elég bonyolultak. A történelmi sérelmek miatt az egyre erősebb kínaiak, hogy finoman fogalmazzunk, nem igazán kedvelik a japánokat, akik amúgy legnagyobb kereskedelmi partnereik és befektetőik közé tartoznak. A kínaiak felemelkedését az egyre inkább jobbra tolódó Tokióban fenyegetésként élik meg, de a japánok - alkotmányuk rendelkezései miatt - elvileg nem nagyon fegyverkezhetnek, így rá vannak szorulva az amerikai védőernyőre. Szintén az Egyesült Államok hónalja alá bújnak a dél-koreaiak, ám ők szintén nem rajonganak a japánokért, meg is van velük a maguk szigetvitája. Mindennek a közepén ott ugrál Észak- Korea, mely Dél-Koreát és Japánt atomcsapással, Kínát pedig a határai melletti állandósuló instabilitással fenyegeti. Bónuszként jelen van a problémás Tajvan, mely most éppen viszonylag jóban van Pekinggel, s a Szenkaku-szigetekre maga is igényt tart, viszont a fegyvereit mégiscsak Amerikától szerzi be, és nem szeretne egyhamar a népi Kínához csatlakozni.

Mindegyik ország közvéleménye erőteljesen nacionalista, és a kormányokon hatalmas a nyomás, hogy egyetlen tengerből kilógó sziklát se engedjenek át azoknak az utálatos kínaiaknak/japánoknak/ koreaiaknak/akárkiknek - így területi kérdésekben a politikusoknak gyakorlatilag nincs mozgásterük. Mindeközben a térségbeli országok gazdaságilag úgy össze vannak nőve egymással és Amerikával, hogy egy súlyosabb konfliktus - mely a gyűlölettől fröcsögő vezércikkek alapján elkerülhetetlennek látszik - közös harakirivel érne fel.

Ebben a helyzetben meglehetősen bátor lépés volt Obamától, hogy megígérte: kész a távoli, lakatlan, kopár Szenkaku-szigetekért harcba szállni a kínaiakkal. A pekingi kormány higgadtan reagált, mondván: akárki akármit mond, az nem változtat a tényen, hogy a Tiaojü-szigetek Kína részét képezik. És a miheztartás végett azt is bejelentették, hogy e hónapban közös orosz-kínai hadgyakorlatot tartanak a Kelet-kínai-tengeren...

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.