heti-valasz.hu/vilag/a-pofon-ami-tenyleg-faj-orban-bajor-szovetsegesetol-is-kapott-rendesen-123582

http://heti-valasz.hu/vilag/a-pofon-ami-tenyleg-faj-orban-bajor-szovetsegesetol-is-kapott-rendesen-123582

A palesztin–zsidó ellentét gyökere

/ 2017.11.22., szerda 16:13 /

1917 végén a világháború kimenetele még kétséges volt. Amerika belépett ugyan az antant oldalán, de a cár birodalma összeomlott, Olaszország Caporettónál katasztrofális vereséget szenvedett, a román király Iaşiba visszaszorulva készült békét kérni.

Miközben Anglia különbékét ajánlott a Monarchiának, a Török Birodalom arab alattvalóit felkelésre biztatta. A brit Expedíciós Hadsereg megindult Jeruzsálem bevételére. Oroszországi, egyiptomi és brit önkéntesekből megalakult a Zsidó Légió, abban a reményben, hogy a töröktől elfoglalt Palesztinában meg tudják valósítani Theodor Herzl álmát, a zsidóság államát.

A Közép- és Nyugat-Európában élő zsidók döntő többsége nem volt cionista, jövőjét a teljes asszimilációban látta. A pogromokról híres Oroszország és Románia háborús győzelmét – érthetően – nem kívánták. „A hadviselt magyar zsidók aranyalbuma” lapjait vérrel írták 1914 és 1918 között. Ausztria és Németország zsidósága is jó hazafinak bizonyult, csakúgy, mint a másik oldalon a francia, olasz és angol zsidók.

Nehéz helyzetében döntött úgy a Brit Háborús Kabinet, hogy megkísérli a világ egész zsidóságát (kivált az Egyesült Államokban élőket) érdekeltté tenni az antant győzelmében. Ennek érdekében született meg 1917. november 2-án és vált nyilvánossá egy héttel később Arthur Balfour brit külügyminiszter Lord Rothschildhoz írott levele. A politikus a brit kormány nevében deklarálta, hogy „Őfelsége kormánya jóindulattal tekint egy zsidó nemzeti otthon [»a national home for the Jewish people«] megteremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt megtesz e cél elérésének elősegítésére”.

Kettős játék volt ez? Hiszen alig egy éve egyezett meg a brit és a francia kormány a törököktől elfoglalni remélt arab területek felosztásában (Sykes–Picot-egyezmény), miközben Husszein ibn Ali mekkai arab emírnek független Arábiát ígért. (Utóbbiból lett Hedzsasz, a mai Szaúd-Arábia.) A mai izraeli–arab konfliktus magját nem a Balfour-nyilatkozat vetette el. A deklaráció ugyanis így folytatódott: „Semmi sem csorbíthatja a Palesztinában élő nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más országban élő zsidók jogait és politikai státusát.” Brit részről tényleg azt hitték, hogy békében tudnak majd együtt élni és dolgozni arabok és zsidók az egész Közel-Keleten – hiszen addig így is volt, Marokkótól Teheránig.

A deklaráció, majd a háború után brit mandátumterületként igazgatott Palesztina felgyorsította az alijázást, a kétezer évvel ezelőtt hazájukból elűzött zsidók utódainak visszatérését. Az arabok kezdetben örömmel adták el terméketlen, sivatagos területeiket a bevándorló zsidóknak, de hamarosan ráébredtek, hogy ez hová vezethet. A brit hatóságok – a szó szoros értelmében – két tűz közé kerültek: próbálták korlátozni a zsidó bevándorlást, egyben védeni a zsidó telepeseket. Végül 1947-ben megszületett a „kétállami” megoldás, Palesztina mozaikszerű felosztása egy arab és egy zsidó államra. Azóta folyik a hol forró, hol hideg háború a két rokon nép között, arab százezrek elűzésével, újabb izraeli telepek létesítésével, arab merényletekkel. Izrael a sivatagból virágzó országot és politikai demokráciát teremtett, nem jelentéktelen jogokkal az arab kisebbség számára, de ez egyértelműen zsidó nemzetállam.

A Balfour-deklaráció szövegszerű megfogalmazója David Lloyd George miniszterelnök parlamenti magántitkára, Leo S. Amery volt, Winston Churchill barátja. Anyja az 1841-ben Pesten zsidóból reformátussá keresztelkedett Szafir Erzsébet – a neves orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja, Gottlieb Wilhelm Leitner húga – volt. Magasra ívelő politikai pályája során Amery édesanyját mindig magyarnak mondta. 1918 októberében, még a Monarchia összeomlása előtt, egy közép-európai föderációval próbálta megelőzni a nemzeti konfliktusokat és a nemzeti kisebbségek elnyomását. Ez azonban sem a Közel-Keleten, sem Közép-Európában nem valósult meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.