A kozmológus imája – Stephen Hawking halálára

/ 2018.03.14., szerda 15:20 /

Fotó: Europress/AFP/Jim Watson

„Néha eltűnődöm: vajon a betegségem miatt vagyok híres, vagy a felfedezéseimért?” – ismerte el Stephen Hawking jóval azelőtt, hogy első felesége memoárjából díjnyertes film készült.

Kétségkívül van valami hátborzongató abban, hogy egy magatehetetlen test börtönébe zárt elme az univerzum végső kérdéseit kutatja. (Kollégája, Martin Rees szerint nem is vált volna ikonná, ha földhözragadtabb területen, például a genetikában jeleskedik.) E képért ő is sokat tett: interjúiban gyakran rejt el jól idézhető, ütős mondatokat; tévéműsorok – például A Simpson család és az Agymenők – visszatérő szereplőjeként rendszeresen ad ízelítőt öniróniát sem nélkülöző szellemességéből. Ki hallott ellenben Roger Penrose-ról, akivel első felfedezéseit tette, Kip Thorne-ról, akivel szemben két tudományos fogadást is elveszített, vagy a legnagyobb élő fizikusnak tartott, háromszor idézettebb Edward Wittenről?

Hawking két nagy felfedezéssel is beírta nevét a tudománytörténetbe. Ezek megértéséhez el kell képzelnünk a gravitációs szingularitás fogalmát: a téridőnek olyan tartománya ez, ahol végtelen a téridő görbülete és a gravitáció. Szingularitás jön létre például, amikor egy csillag a gravitációs összeomlás során egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül – így születnek a fekete lyukak. Hawking ezt az elvet az egész univerzumra kiterjesztette: ha annak tágulását időben visszavezetjük, az ősrobbanásnak szintén egy szingularitással kellett elkezdődnie.

Másik nagy felfedezése a Hawking-sugárzás. A gravitációs szingularitások körül a tömegvonzás olyan erős, hogy bizonyos sugarú környezetükből semmi, még a fény sem szökhet el (ezért fekete a fekete lyuk). Hawking azonban rájött, hogy hő még a fekete lyukakból is párolog. Mi ebben a nagy szó? A felfedezéshez egyszerre merített az elemi részecskék viselkedését leíró kvantummechanika törvényeiből és a gravitációt leíró relativitáselméletből. Ezt előtte senki sem tette meg, így a Hawking-sugárzás fontos lépés volt e két, inkompatibilis elméletet kibékítő „nagy egyesített elmélet” felé vezető úton.

Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

Hawking az ismeretterjesztésben is nagyot alkotott: 1988-as, 35 nyelven 10 millió példányban eladott könyve sok laikus érdeklődését keltette fel a kozmológia iránt. Az idő rövid története a filmben is főszerepet kap: Hawking zárómondatával még egy utolsó gesztust gyakorol istenhívő felesége felé. Az egyesített elmélet megtalálása „az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz – mert akkor megismerjük Isten gondolatait” – áll a kötetben.

„Mi a kozmológia?” – kérdezi a Hawking-filmben ismeretségük elején Jane. „Vallás intelligens ateistáknak” – szól a válasz. A valóságban azonban sokáig inkább az agnosztikus jelző illett a tudósra. „Nincs szükség Istenre az univerzum kezdeti feltételeinek beállításához, de ez nem bizonyítja, hogy nincs Isten, pusztán azt, hogy a fizika törvényein keresztül cselekszik” – mondta egy 1993-as interjúban. A Nagy Terv című, 2011-es kötetében viszont a legújabb kozmológiai elméletek alapján már az ateizmus irányába mozdul: „Az univerzum létre tudja hozni és létre is hozza saját magát a semmiből. A spontán teremtődés az oka annak, hogy a semmi helyett valamit találunk, annak, hogy a világegyetem létezik, és mi is létezünk benne.” Végül egy 2014-es interjúban nevezte magát először ateistának.

Paradox módon ugyanakkor Hawking munkássága elvileg vonzó is lehet az egyház számára. Pályája kezdetén ugyanis az ősrobbanás csak egy volt az univerzum eredetére vonatkozó modellek közül, és ő is segített beverni a szögeket a rivális elméletek koporsójába. Márpedig „sokan nem kedvelik az elképzelést, hogy az időnek van kezdete, mert istenibeavatkozás-ízűnek érzik” – ismerte el a Big Bangről. A katolikus egyház már bizonyítása előtt, 1951-ben felkarolta az ősrobbanásmodellt, amit egy belga pap-fizikus, Georges Lemaître vetett fel először. Szovjet tudósok még az 1960-as években is előálltak alternatív, ám hamar visszavont világegyetem-modellekkel.

Hawkingot nem is lehet egy kalap alá venni olyan harcos ateista tudósokkal, mint Richard Dawkins. Inkább olyan ember, aki egy életen át próbált választ találni az Isten létét firtató kérdésre az univerzum törvényeiben, és végül a nem felé billent. Vannak persze, akik úgy vélik, eleve rossz helyen keresgélt: szerintük ugyanis az a tény, hogy a betegsége diagnosztizálásakor jósolt kettő helyett ötven évig kutathatta a világegyetem rejtélyeit, már önmagában isteni csoda.

A kozmológus imája című 2015-ös írásunk szerkesztett változata. Stephen Hawking brit elméleti fizikus 76 éves korában szerdára virradóra hunyt el cambridge-i házában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.