heti-valasz.hu/vilag/a-szebb-es-nyitottabb-vilagra-eskudtek-fel-ma-zaklatasi-botranyokban-fuldokolnak-126353

http://heti-valasz.hu/vilag/a-szebb-es-nyitottabb-vilagra-eskudtek-fel-ma-zaklatasi-botranyokban-fuldokolnak-126353

A kínai Csecsenföld

/ 2014.10.01., szerda 14:19 /

Gyakran szerepeltek az elmúlt időszak kínai bírósági híreiben ujgurok.

Más-más városokban, de nagyjából egyszerre zajlott a tárgyalása Ilham Tohti közgazdászprofesszornak, akit azzal vádolnak, hogy egyetemi óráin szeparatista nézeteket hirdetett; három férfinak és egy nőnek, akiket a márciusi kunmingi mészárlás előkészítésével gyanúsítanak; továbbá négy ujgur nevű személynek, akik állítólag robbantásos terrortámadásra készültek. Ez is jelzi, hogy a Kína területének hatodát kitevő, 17 magyarországnyi Hszincsiangban – régies nevén Kelet-Turkesztánban – nincs minden rendben. A The Economist már „Kína Csecsenföldjéről” ír a terület kapcsán, s ha ez túlzásnak tűnik is, a konfliktus végét senki nem látja.

Hszincsiangban 1949-ben, a kommunista hatalomátvételkor a lakosságnak csak hét százaléka volt han kínai, a túlnyomó többséget a muszlim vallású, török nyelvet beszélő ujgurok tették ki. Mára azonban az ujgurok kisebbségbe szorultak saját földjükön. A han–ujgur kapcsolat az 1990-es évektől romlott meg látványosan, amiért a felelősséget mindenki a másikra keni. A kínai gazdasági reformok Hszincsiangban is gyors fejlődést hoztak, ennek nyertesei azonban az ujgur panaszok szerint nem az őslakosok, hanem a han bevándorlók lettek: őket alkalmazzák a gyárakban, ők kapják meg a jobb állásokat, ők kerülnek vezető pozíciókba. Az iszlám az államilag elismert vallások közé tartozik, de gyakorlását a hatóságok szoros ellenőrzés alatt tartják, ami a vallásos ujgurokat természetesen sérti. Talán a fokozódó kínai nyomásra, vagy talán általában a modernizációra adott válaszként az ujgurok egyre nagyobb része az iszlám konzervatívabb irányzata felé fordult. A korábban nagy természetükről, dalaikról, táncaikról, ivászataikról ismert ujgurok ma már jóval komolyabban veszik vallásuk előírásait, egyre több nő hord fejkendőt, és a férfiak körében is népszerű a szakáll, mindez korábban ritkaságszámba ment. A szekuláris kínai állam korlátozásokkal válaszol – például elindították a Szépségprogram nevű akciót, amellyel arra próbálják rávenni az ujgur nőket, nem mindig finom eszközökkel, hogy rendes modern nő módjára ne takarják el – váll feletti – bájaikat.

Mint a világ sok más táján is, a szociális, a nemzeti és a vallási elégedetlenség együtt veszélyes elegyet alkot. Egyrészt a magas munkanélküliség és a hanok privilégiumai miatt adottak az anyagi jellegű panaszok; másrészt az ujgur nemzeti identitást súlyosan sérti a kínaiak számos intézkedése; harmadrészt az iszlám újjáéledése miatt mindez vallási vetületet is kap. Nem csoda, hogy Hszincsiangban megjelent egy errefelé korábban ismeretlen jelenség, a terrorizmus. Ugyanakkor a kínai hatóságok hajlamosak a legbékésebb megmozdulásokat is külföldi ármánykodás hatására elkövetett terrorcselekménynek bélyegezni, és ennek megfelelően eljárni – az említett Tohti professzor azért fogja a következő néhány évét vagy évtizedét rács mögött tölteni, mert honlapján bizonyos jogok kérdését is megpendítette. Hszincsiangban az utazó ma lépten-nyomon térfigyelő kamerákba, ellenőrző pontokba, civil és egyenruhás rendőrökbe botlik, a helyiek folyamatos zaklatásokról számolnak be. Mindez kis valószínűséggel fogja a kínai fennhatóságot megszerettetni a helyiekkel.

Hszincsiang stratégiai fontosságú terület Kína számára: földje alatt hatalmas ásványkincsvagyon rejtőzik, s a területen keresztül futna az új selyemút, az a kereskedelmi korridor, amely Kínát Közép- és Nyugat-Ázsián át szárazföldi úton is összekötné Európával. A terv nyitott határokat, pezsgő kereskedelmet, nagy befektetéseket, élénk kapcsolatokat, szoros kulturális érintkezést feltételez ebben a hatalmas övezetben, ezzel szemben ma a kulcsfontosságú keleti szakaszon leginkább szögesdrótokat és drónokat látni. A rossz hangulat jelentősen visszavetette a Hszincsiangba irányuló turizmust és befektetéseket, s hiába indul el hamarosan a régió fővárosát, Ürümcsit Belső-Kínával összekötő szuperexpressz, ha senki nem utazik majd rajta. Ez a helyzet senkinek nem jó, de kérdés, hogy valamelyik fél lesz-e elég bölcs ahhoz, hogy megpróbáljon kitörni az erőszak ördögi köréből.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.