valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

http://valasz.hu/vilag/system-of-a-down-turne-az-ormeny-nepirtas-100-evfordulojara-111345

A héja próbatétele

/ 2018.03.26., hétfő 18:35 /
A héja próbatétele

Az Egyesült Államokban a kormány második legfontosabb posztja a „secretary of state”, a külügyminiszter. Legtöbbjük nevére legfeljebb a történészek emlékeznek, de John Foster Dulles, Eisenhower elnöksége idején, és később Henry Kissinger vitathatatlanul fajsúlyos egyéniség volt. Amerika jó évszázada olyan erős, hogy elviseli a feladatra kevéssé alkalmas embereket is. Donald Trump biztosan nem fog bekerülni az Egyesült Államok nagy elnökei közé. Harsányságával tudott ugyan nyerni, és rá is fért az amerikai közéletre a nem konvencionális hang, de felkészületlensége nagyon fontossá teszi, hogy milyen munkatársakkal dolgozik.

Kinevezései, elnöksége első hónapjainak személyi változásai azt a benyomást keltették, hogy a szakértelem csak felülkerekedik, és korlátozza az elnök kiszámíthatatlanságát. Ezért aggasztó jel Rex Tillerson külügyminiszter – megalázó módon az interneten bejelentett – leváltása. Nem régi politikusról vagy elismert külpolitikai szakemberről van szó, de mint az Exxon Mobil vezérigazgatója jól ismerte a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokat. Nem vágyott politikai posztra, de az egykori cserkész lelkiismeretesen látta el feladatát. Tisztában volt azzal, mekkora kárt tud okozni a világgazdaságnak, sőt az emberiségnek egy meggondolatlan, felelőtlen lépés. Az Iránnal kötött nukleáris megállapodás és az észak-koreai atomrakétákra adandó válasz esetében fékezte főnöke tervezett lépéseit, indulatait. Egyik ügyben sincs egyértelműen jó megoldás, de az első pillanatban vonzónak tűnő radikális lépés, a gordiuszi csomó elvágása rendkívüli kockázatokkal, a nukleáris fegyverek alkalmazásával járhat, ezért a végsőkig kerülendő. Ezzel tisztában van a világ minden felelős kormánya, az újonc főparancsnok azonban ezt kétségbe vonni látszik, és ez nagy baj.

Ugyanekkora baj, ha az új külügyminiszter, az 54 éves Mike Pompeo az atomfegyverek jelentette kockázatok kiküszöbölését Amerika nukleáris erejétől reméli. Mint West Pointban végzett katona, hajlamos lehet a katonai eszközöket többre tartani a politikaiaknál. Ugyanakkor a CIA élén eltöltött rövid idő elég lehetett arra, hogy megismerje, milyen pusztító erők és ambíciók vannak jelen a világpolitikában, nem szabad lebecsülni az ellenfelek erejét, és bizonyos kíméletlenség nélkül nem lehet fölvenni a harcot a terrorizmussal. Ezért támogatja „a megerősített vallatási technikák” folytatását is. Tillerson sem becsülte le az orosz politika által jelentett veszélyeket, de Pompeo igazi „héja”, aki kongresszusi képviselőként élesen támadta Barack Obama „megbékítő” külpolitikáját, és Vlagyimir Putyint rendkívül veszélyesnek tartja. Bizonyos, hogy a szenátusi megerősítés során kemény kérdéseket fog kapni, s nem csak a demokraták részéről.

Rövidesen eljön az új külügyi vezetés nagy próbatétele. A tervek szerint Trump elnök májusban találkozik Kim Dzsongunnal, Észak-Korea diktátorával. Nehéz elképzelni, hogy a két kiszámíthatatlan és a fenyegető hangnemet kedvelő vezető találkozása – ami még az utolsó pillanatban is meghiúsulhat, akár egy élesebb mondat okán – véget vet a háborús veszélynek. Az észak-koreai vezető és rendszerének eltűnése Trump és Pompeo vágyálma. A diplomácia türelemjáték, és a jutalom nem a heveskedőé szokott lenni. Mun Dzseint, Dél-Korea új elnökét elismerés illeti, amiért a téli olimpiát felhasználva új kísérletbe kezdett északi kollégájának megszelídítésére, de a kulcs a vérmes amerikai elnök és a ravasz koreai diktátor kezében van.

Ha Trump „kemény” lesz, és ragaszkodik az atomrakéták leszereléséhez, ezt Kim aligha fogadja el. Ha viszont a találkozó eredménye egy garancia arra, hogy az Egyesült Államok nem törekszik az északi rendszer megdöntésére, ezzel az elnök „galambbá” válik. Az 1962-es kubai rakétaválság eredménye a konfliktus elhárítása lett ugyan, de az egész Latin-Amerikában bajkeverő kommunista diktatúrát 55 éve szenvedik a kubaiak. Ez fog megismétlődni Észak-Koreában?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.