Gazdaság

Súlyos kérdések költségvetése

/ 2018.06.25., hétfő 15:25 /
Súlyos kérdések költségvetése

Bejáratott demokráciákban az ország éves költségvetési tervének beterjesztése nagy fontosságú, sőt ceremoniális esemény: a pénzügyminiszter vakuk villogása közepette bivalybőr táskában viszi be a törvényhozás házába az állam bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Az ellenzék feni rá a fogát: hátha a választási ígéretek megsértésének bizonyítékaira bukkan, netán olyan kiadási tételeket talál, amelyek célszerűtlenségét és ezzel az adóbefizetések elherdálását tudja rábizonyítani a kormányra. Az pedig aggódhat, akár az év utolsó éjszakájáig, hogy a büdzséje megkapja-e a parlamenti többséget.

Minálunk ilyen izgalmakat egy ideje nem hoz a költségvetési tervezet közzététele, majd elfogadása. A számsorokat leginkább gazdasági elemzők nézegetik. És azok szisszenek fel, akiktől meglepetésszerűen elvesznek pénzt. Eleve mérsékli az izgalmat, hogy nyáron lát napvilágot a kormányzat pénzügyi terve. A meleg mellett most a foci-világbajnokság is megcsappantja a közérdeklődést. Messze még a jövő évkezdet, és addig a gazdaság állapota, az adózó személyek és cégek teherviselő képessége jelentősen változhat. Közhelyes igazság, hogy fél év alatt sok minden megeshet a nagyvilágban, de most tényleg biztosra vehető: rengeteg fejlemény lesz a nyersanyagárak, a kamatlábak, a világkereskedelem szabadsága, a konjunktúra alakulása terén. A papírra vetett számok realitása sokat módosulhat néhány hónap, sőt akár hetek alatt is. Ezért is van az, hogy normál viszonyok között érdemes a bázisév legvégén elfogadni a költségvetést, az esztendő tényeinek ismeretében rögzíteni a rákövetkező évre szóló államháztartási tételeket, amelyek azután szigorú pénzügyi keretet adnak a kormányzat működéséhez.

A mi esetünkben ez utóbbi sem így van. A nyár derekán elfogadott törvény előirányzatait szükség esetén könnyű átírni. A sokszor módosított államháztartási törvény roppant nagy szabadságot ad a kormánynak az Országgyűlés által megszavazott kiadási és bevételi előirányzatok közötti virmanolásra (átcsoportosításra). Ha változnak a külső-belső feltételek, vagy a politikai vezetés meggondolja magát, akkor majd jönnek pótbevételek, költségvetési zárolások, de olyat is láttunk, hogy az év utolsó napjaiban taktikai megfontolásból százmilliárdokat szórtak ki. Ezért inkább PR-fogás, hogy az ideihez képest másfélszeresére, 350 milliárd forintra emelkedik a költségvetés 2019-es általános és biztonsági tartaléka. Ugyanis ha valóban zordabbra fordulna a világ az előttünk álló másfél év során, ennél jóval nagyobb tételeket is tologathat a kormányzat vagy a kormánypárt által uralt parlament, érdemi külső beleszólás, ellenzéki kontroll nélkül. Sőt, most még azt a különös betoldást is olvasni a törvénytervezet szövegében, hogy az Országgyűlés fenntartja magának a jogot az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróságok, az ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia és más, kormánytól független intézmények kiadási és bevételi előirányzatai csökkentésére.

Az MTA állami finanszírozásának ügye külön kiemelendő. A kiterjedt akadémiai kutatóhálózat működtetéséhez és a kutatásokhoz szükséges pénz ugyan megtalálható a költségvetésben, de csak egy része szerepel az Akadémiához rendelve. A másik felét egy minisztériumhoz rendeli a költségvetési tervezet. Az elvileg független Akadémia tehát eszerint egy kormányszervtől kérje jövőre a neki járó pénzt. Ha a miniszter nem szól bele az akadémiai kutatásokra szánt költségvetési pénzek felhasználásába, és csupán postás az állami büdzsé és az MTA között, akkor minek ez a bonyolítás? És ha beleszól? Milyen elven, milyen indokkal és indokoltsággal? Súlyos kérdések.

Nyár van, az elemzők és az érintettek böngészik a szöveget, értelmezik a számtengert. Majd idővel kiderül, hogyan alakulnak a kirótt terhek, kihez és milyen módon jutnak el az adóforintjaink.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.