valasz.hu/uzlet/ezert-vizsgalja-felul-a-kormany-a-sztradaberuhazasokat-129011

http://valasz.hu/uzlet/ezert-vizsgalja-felul-a-kormany-a-sztradaberuhazasokat-129011

Gazdaság

Paks II. után Paks/2: török „invázió” a hazai energiapiacon

/ 2018.06.27., szerda 09:20 /
Paks II. után Paks/2: török „invázió” a hazai energiapiacon

Beindult a félpaksnyi kapacitású napelempark-hálózatot ígérő török milliárdos: Adnan Polat elsőként a Pest megyei Apajon érdekelt projekt-céget vásárolta fel. És leszerződtette az Orbán-kormány energetikai államtitkárságának korábbi kulcsfiguráját.

„Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot” – ígérte Orbán Viktor a 2018-as miniszterelnöki eskütételt követő beszédében. Ezzel pedig visszavonhatatlanul „bezöldült”, de legalábbis egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel. Mindezt a parlamenti karzatról hallgatta egy isztambuli csúcsgazdag, aki Recep Tayyip Erdogan elnök és a magyar kormányfő közös barátjaként szokta magát pozicionálni a török sajtóban – és nem mellékesen ő a tiszta forrásokat használó villamosenergia-ipar egyik prófétája a saját hazájában. Meg lassacskán a miénkben is. Míg Adnan Polat Törökországban 2000 óta egymilliárd dollárt fektetett nyolc szélerőműparkba, melyek összkapacitása 665 megawatt (a birodalom legnagyobb szélfarmja is hozzá tartozik), addig nálunk öt év alatt ruházna be 700 millió dollárt – no, nem turbinakollekciókba, mert ezeket nem támogatja a kormány, hanem a napenergiába.

Ami a teljesítményt illeti, Polat Magyarországon 1000 MW-ot szeretne elérni – a számot maga közölte tavaly a Forbes magazin török kiadásában. A lap (melyet a Magyar Narancs szemlézett először) arról is beszámolt, hogy a milliárdos új korszakot nyit üzleti életében, melynek alapja éppen a „budapesti kapcsolat”. S noha lesz néhány gigantikus fővárosi ingatlanprojektje, az általa megmozdítható források döntő hányadát az energetika felé igyekszik terelni.

Hogy mit jelent 1000 megawattnyi magyar napenergia? Ez a teljes jelenlegi erőművi kapacitás (beleértve az összes szén-, gáz- és nukleáris fűtésű egységet) hetede-nyolcada, illetve Paks fele. Összehasonlításképpen: ma a legnagyobb működő napelemcsoport mindössze 16 MW-ot tud (ez a Mészáros Lőrinc által nemrég átvett Mátrai Erőműé, de lehetséges, hogy hamarosan felvásárolja az állam).

Százhalombattán 17,6-es szolárparkot létesít a MET energiakereskedő, Pakson pedig egy 20-as üzem épül a Magyar Villamos Művek „gondozásában”. Az eddigi legnagyratörőbb magyarországi tervet a kínai állam egyik vállalata szállította: Kaposváron hoznák létre Közép-Európa első számú, 100 megawattos naptelepét – ám az Adnan Polat által felhalmozni kívánt kapacitástömegnek ez is csak a tizede.

Amennyiben tehát minden az ő elképzelései szerint alakul, hazánk energiapiaci kiszolgáltatottsága az orosz után török viszonylatban is valósággá válik – igaz, a Paksi Atomerőmű blokkjai mellett a magyar villamoshálózathoz illesztendő kollektortengert sem lehet majd kimozdítani, elvinni az országból.

De hogyan kerülhetett a nemzeti együttműködésre építő Orbán-kormány bizalmi zónájába egy külföldi, vállaltan Erdogan-párti üzletember? A válasz röviden: foci. A hosszabb kifejtést Mészöly Kálmánra bízzuk, aki A Szőke Szikla életregénye című, 2015-ben kiadott „emlékirataiban” a 2005-ös isztambuli Bajnokok Ligája-döntő körüli eseményeket is dokumentálta.

„A magyar küldöttség tagja volt Orbán Viktor, s persze én is, mint a török szövetség egyik díszvendége. […] Kihasználtam az alkalmat, és Orbán Viktort bemutattam Adnan Polatnak, a Galatasaray tulajdonosának, egy dúsgazdag helyi vállalkozónak. Vele aztán körbejártuk Isztambult, hol Adnan Polat, hol én mutattam meg a város nevezetességeit. És azt is láttuk, hogy sorra épülnek a stadionok Törökországban. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, mert úgy gondolom, Orbán Viktor talán ott érezte, gondolta először, hogy ugyanezt nálunk, Magyarországon is meg kellene csinálni” – írta a korábban Törökországban is edzősködő labdarúgó-legenda.

Fotó: Túry Gergely/HVG

Adnan Polat

Fotó: Túry Gergely/HVG

Polat akkoriban az Ege Seramik nevű, kerámia-, burkolat- és szaniteráru-elosztó vállalatával már jelen volt Budapesten, sőt Mészölynek köszönhetően ez a cég a Vasas mezszponzoraként is aktivizálta magát. Az áttörést azonban a 2010-es hatalomváltás, vagy még inkább a Fidesz 2014-es kormányon maradása hozta. Lényegében minden költségvetési pénzből finanszírozott intézmény, amely hatással lehet a magyar–török gazdasági kapcsolatokra, Polat befolyási övezetébe került, illetve az ő ingatlanjaiba költözött (a kereskedőházi irodáktól kezdve a konzulátuson át a külhoni Eximbank-képviseletig). A török potentát egy műemlék palotát is felújított a Hősök tere vonzáskörzetében, nemrég pedig a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét szerezte meg, hogy az isztambuli Piyalepaşa-projekthez hasonló városrész-átalakítás keretében szállodai, sétálóutcai hátteret biztosítson a magyar állam leendő kongresszusi központjának (lásd felsorolásunkat lent).

Mindez azonban, mint írtuk, csak a felvezetés; az igazán nagy sztorinak a napelembiznisz ígérkezik. A terjeszkedéshez szükséges céghálófonás első lépéseként Polat még tavaly bejegyeztette a DNN Solar Partners Kft.-t, majd néhány hónapja leigazolta – jogi és szabályozási vezetőnek – a mostani ciklusfordulóig létező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának korábbi kulcsemberét, a volt titkárságvezetőt, Farkas Gábort. Majd a DNN a választások után felvásárolt egy olyan projekttársaságot (Jupiter Apaj SolarPark Kft.), amely anno Pest megye déli részén, Apaj községben szerzett jogosultságot egy öt megawattos naperőmű létrehozására a helyi önkormányzattól bérelt területen. (A kft. nevét június elején HSE Europa Solarra változtatta a Polat-stáb.)

Miért másoktól vett kicsiny projektcéget a DNN, hogy nekilásson a Magyarország-hódító munkának? Kérdéseinkkel kerestük a török befektető itteni menedzsmentjét, ám mivel eddig nem érkezett válasz, csak „iparági pletykákra” hagyatkozhatunk. Minden mostani mozgásnak az az alapja, hogy a napelemes szektor szereplői 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még 25 évig a piaci ár felett lehet eladni a megtermelt villamos energiát. Pályázó volt bőven, de sok vállalkozás eleve csak azért „csekkolt be” a kátba, hogy idővel továbbértékesítse szerzett jogait, azaz felvásároltassa magát egy-egy nagyobb hallal. Az apaji önkormányzat 2016-os testületi üléseinek jegyzőkönyveiből kiderül például, hogy ebben a községben eredetileg egy ezTrade nevű kft. és társcégei harcolták ki a naperőműnyitást, majd idén menetrendszerűen megérkezett a tőkeerős végfelhasználó – Adnan Polat képében.

A felújított Spitz-villa a Városligeti fasorban - a beruházó cég Adnan Polat tulajdonában van

Fotó: Sebestyén László

Ma még nem tudjuk, a török óriás más kátosokat is bekebelez-e (vagy újabb állami tendereken nyer majd engedélyt és támogatást a szolárparkjaira), biztos viszont, hogy az ezTrade Kft. által felhajtott, előkészített projektlehetőségekre nemcsak a DNN, hanem több kormányközeli tényező rávetette magát. Például a Beregi-síkon fekvő Gyüre község külterületén tavaly decemberben lett telek- és naperőműterv-birtokos négy olyan vállalkozás (Solar Engine, Finasys, Napraforco-Operation és Békés Solar Kft.), amely közvetlenül vagy közvetve köthető az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. korábbi vezéréhez, Sájer Gáborhoz.

A minap a G7 gazdasági portál számolt be arról, hogy a választások előtt egyetlen napra újra megnyitottak egy korábban már felfüggesztett uniós pályázatot, melynek keretében kvázi ingyenes hitelt lehetett igényelni napelemes projektekre. Az internetes lap listájában meg is találtuk a „gyürei négyeket”, akik összesen mintegy négymilliárd forintnyi hiperkedvezményes kölcsönt kérelmeztek.

Szó sincs tehát arról, hogy a napkirály, Adnan Polat a teljes majdani piacot betakarná – legfeljebb „csak” az első ligát. A képzeletbeli másodosztályban más VIP-figuráknak is jut tér a játékra.

* * *

Adnan Polat magyar üzletei

I. Naperőművek

A DNN Solar Partners Kft.-t egy éve jegyeztette be az Adnan Polat hollandiai érdekeltségeként ismert HBRE International Investments B. V. Az új magyarországi naperőmű-vállalkozás idén januártól alkalmazza jogi és szabályozási főnökként a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának (Aradszki András) titkárságvezetőjét, az állami MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. volt igazgatósági tagját, Farkas Gábort. A DNN Solar Partners két hónapja felvásárolta a napelemes projektcégként alapított Jupiter Apaj SolarPark (új nevén: HSE Europa Solar) Kft-t.

II. Budapesti ingatlanprojektek

Az AMX HS Real Estate Kft. beruházásaként készült el a Spitz-villa műemléki felújítása a Városligeti fasorban; a történelmi épület a jövőben irodaházi funkciót kap. (Az Adnan Polat-tulajdonú cégben idén ügyvezető lett a török üzletember fia, Kerim is.)

A Polat család egy másik budapesti vállalata, az APD Real Estate Kft. tavaly a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét vásárolta meg – a 4,8 hektáros telekrész a Nemzeti Színházzal és a Müpával szemben, a Soroksári út túloldalán helyezkedik el (Heti Válasz, 2017. november 9. ). A fejlesztőcsapat a Közvágóhíd-terület nem védett részeit vélhetően ledózeroltatja; ez a zóna lehet a Müpa melletti, immár jogerős építési engedéllyel rendelkező új állami kongresszusi központ kiszolgálóterülete (szállodákkal, üzletsorokkal). Úgy tudjuk, a kormány kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági üggyé nyilváníthatja ezt a városrész-rehabilitációs projektet, melybe Polat befektetőtársként a Çarmikli és Özaltin családot is bevonta. Ők olyasféle tényezők Törökországban, mint Mészáros Lőrinc mifelénk; a két família konzorciumban bonyolította le az eddigi legjelentősebb török sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át).

III. Kereskedőházak, képviseletek

A Polat Holding tulajdonában álló ALX Kft. a Magyar Nemzeti Kereskedőház hivatalos partnere Törökországban, Görögországban, Cipruson és Iránban (az állam külgazdasági vállalata évi 881 millió forintot utal a magáncégnek külföldi irodák üzemeltetése címén). Ugyancsak Polat ingatlanai adnak otthont az isztambuli magyar intézetnek, a főkonzulátusnak és az Eximbank helyi képviseletének.

IV. Kerámiabiznisz

A Polat család Ege Seramik-csoportja 1993 óta van jelen Magyarországon (most az évi 4-500 millió forintos árbevételt termelő Ege Tile Kft. képében).

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.