Mire jó a visszaváltható IKEA-bútor? | Válasz.hu

Gazdaság

Mire jó a visszaváltható IKEA-bútor?

/ 2018.07.30., hétfő 18:30 /
Mire jó a visszaváltható IKEA-bútor?

Biznisz vagy környezetvédelem?

Jövőre várhatóan visszavihetjük használt IKEA-bútorainkat a svéd áruházakba. A lépés a vállalat szerint elsősorban a környezetet szolgálja, de a mögötte húzódó filozófia üzleti előnyökkel is járhat. Ám a körkörös gazdaság modelljének kritikusai is vannak.

Az IKEA volt az egyik első nagyvállalat, amely arculata középpontjába helyezte a zöld gondolatot: már a kilencvenes évek katalógusaiban a fenntartható erdőgazdálkodás ígéretével igyekezett vonzóvá tenni bútorait. A svéd óriás azóta is rendre az élmezőnyben szerepel a különböző környezetvédelmi rangsorokban, és az elsők közt tesz fontos vállalásokat. Miközben az egyszer használatos műanyag szatyrok például csak mostanában váltak slágertémává, az IKEA már fél évtizede megszabadult tőlük. A pótlásukra bevezetett, strapabíró kék táska azóta nemcsak sok háztartás hasznos kelléke lett, de valóságos ikon: a Balenciaga nevű spanyol divatmárka tavaly tavasszal félmillió forintos exkluzív kiegészítőként árulta a másolatát.

Az IKEA azt is vállalta, hogy 2020-ig minden egyszer használatos műanyagot kivon termékeiből. Már több mint másfél milliárd euró értékben telepített szélturbinákat és napelemeket, felhasznált energiája háromnegyedét újrahasznosítja, és 2025-ig minden boltban árulni fogja otthoni napelemeit. Emellett levegőtisztító függöny kifejlesztésén dolgozik, és minden csappal kompatibilis, 90 százalékos megtakarítást ígérő vízporlasztót tervez.

Az elmúlt hetekben újabb fontos kezdeményezésükről röppent fel a hír. Ha minden jól alakul, rövidesen visszavihetjük IKEA-bútorainkat az áruházakba, ahol csökkentett áron, esetleg némi ráncfelvarrás után újra értékesítik azokat. „Ez lesz talán az eddigi legnagyobb lépésünk a fenntarthatóság érdekében” – mondja a Heti Válasznak Hargitainé Bokros Judit, a soroksári IKEA áruház üzemeltetési vezetője és fenntarthatósági oktatója.

Virágzó piac

A Second Life for Furniture („a bútor második élete”) kezdeményezés részleteiről egyelőre nem tudott tájékoztatást adni a vállalat. A térségben eddig Csehországban és Szlovákiában próbálták ki és mérték fel a vásárlók reakcióit, jelenleg a hatástanulmányok elemzése zajlik. Hazánkban várhatóan 2019-ben fogja az IKEA bevezetni a programot, szintén tesztjelleggel. Hogy hol lesz a használtbútor-piactér a boltokban, szét- vagy összeszerelve kell-e visszavinni a bútort, esetleg kérhetünk-e beszállítást a cégtől, még mind a jövő zenéje.

Az már biztosnak tűnik, hogy az ügyfél nem készpénzt, hanem az IKEA-ban felhasználható ajándékkártyát kap a használt bútorért. A feltételeket a vállalat minden országban a helyi szokásokhoz igazítva alakítja majd ki. Ausztráliában, ahol egy Sydneyhez közeli áruházban nemrég kezdődött hasonló próba, le kell fotózni a bútort és beküldeni a képet, az IKEA ez alapján ad árajánlatot, amit követően 14 napon belül vihető be a bútor.

Első látásra az sem egyértelmű, hogy fenntarthatósági kezdeményezésről van szó, nemhogy az eddigi legjelentősebbről. Akár úgy is tűnhet, hogy üzleti megfontolások állnak a háttérben, hiszen a használt IKEA-bútoroknak virágzó piaca van. A Jófogáson a bútor kategória a teljes hirdetésállomány öt százalékát teszi ki, és több mint ötezer IKEA-hirdetés van fenn, a Vaterán is ezret találtunk, és a Facebook Marketplace-en is ezres nagyságrendűt.

Pedig nagyon is a fenntarthatóságot szolgálja a lépés. A Second Life for Furniture annak a vállalásnak a kulcseleme, hogy az IKEA 2030-ig 100 százalékig körkörös működésű lesz. A körkörös gazdaság (circular economy) egy évtizedek óta létező, de az utóbbi években nagy lendületet kapó, ökológiai ihletettségű gazdaságfilozófia, amely a jelenlegi, lineáris gazdaság fenntartható alternatívájaként határozza meg magát.

A lineáris gazdaságban értékláncok vannak, amelyek a véges mennyiségű, tehát egyre fogyó nyersanyag kitermelésétől egyre nagyobb feldolgozottsági szint mellett egyenes úton vezetnek el a hulladékig. A körkörös gazdaság viszont értékhurkokban gondolkozik, amelyekben nincs szükség új nyersanyag kitermelésére és nem keletkezik hulladék. A gyártásnak ugyanaz az inputja, mint az outputja: vagy az egész termék (újrahasználat), vagy egyes alkotóelemei (újragyártás), vagy csupán az anyaga (újrafeldolgozás) visszaforog a termelés folyamatába.

A visszaforgatás legmagasabb, legkevesebb veszteséggel járó szintjébe készül tehát beszállni az IKEA. A másik kettőbe már beszállt. Egyes konyhabútorokban PET palackokat használnak fel, egyes országokban ruhaneműt és lakástextileket lehet leadni, hogy huzat, függöny, terítő készülhessen belőlük. A megújuló, biológiai eredetű alapanyagok is a körkörös gazdaság részei, így az IKEA egyre több természetes anyagot használ: bambuszt, vízijácintot, parafát.

Egy másik svéd vállalat, a H&M szintén több szinten kísérletezik a körkörösséggel. A fast fashion márka 2013-ban indított ruhagyűjtési programja keretében bármelyik H&M-be bevihetünk bármilyen márkájú és állapotú textíliát, és minden zsák rongyért utalványt adnak. A textileket szétválogatják, a viselésre alkalmas darabokat használt ruhaként eladják (ez a teljes mennyiség 60 százaléka), a nem hordhatókból új termékek készülnek, az átalakításra is alkalmatlanok pedig szálakra bontva, új anyagként kelnek új életre. A H&M 56 ezer tonnányi textilt gyűjtött be így, ami szép, de a cég valójában csak az első lépést tette meg a körkörösség felé: új ruháik alig 0,7 százalékban tartalmaznak újrafelhasználásból származó szövetet.

Bolhapiac újratöltve

A körkörös gazdaságot az Európai Bizottság is a zászlajára tűzte, 2016-os akcióterve azonban főleg a hulladékok újrahasznosítására fókuszál. Ez fontos, de mint láttuk, csak egy lehetséges szintje a visszaforgatásnak. A paradigma egyik atyja, Walter R. Stahel szerint legalább ilyen fontos, hogy magukat a termékeket ne pazaroljuk el. Pazarlás pedig nemcsak az, ha gyorsan eldobjuk és lecseréljük tárgyainkat, hanem az is, ha azok életciklusuk zömét kihasználatlanul töltik (az európai autók például az idő 92 százalékában állnak). A svájci építész szerint ezért a körkörösséget szolgálják a sharing economy platformjai is, például a GreenGo autómegosztó.

A hatékonyabb kihasználás mellett a pazarlás csökkentésének másik formája, hogy javítással, felújítással, tartós tervezéssel, újrahasználattal meghosszabbítjuk a termékek életciklusát. Az újrahasználatnak már létezik többé-kevésbé intézményesült formája: a használt cikkek piaca. Stahel a körkörös gazdaság legnagyobb sikertörténetének az eBay online piacteret tartja, ahol évente nagyságrendileg 100 milliárd dollár értékben cserélnek gazdát használt javak.

Az online apróhirdetési és árverési piac hazánkban is pörög, ám nem áll rendelkezésre iparági összesítés vagy becslés arra, hogy milyen volumenben adnak-vesznek az emberek a Vaterán, a Jófogáson és a 2017 nyarán induló, kiforratlan, de komoly kihívónak ígérkező Facebook Marketplace-en. Jelentős piacról lehet szó, az eNET és a Vatera felmérése szerint a felnőtt internetezők fele, 2,5-3 millió ember szokta értékesíteni használt tárgyait a neten.

Azt viszont tudjuk a KSH adataiból, hogy a használt cikkek offline piaca évi 42 milliárd forint körül alakul, ami durván 1,5 százaléka a ruhák, cipők, bútorok, könyvek, műszaki cikkek és egyéb iparcikkek teljes volumenének. Ennek nagy része ruha, a blokkk.com kereskedelmi szakportál szerint a turkálók forgalma évi 35-36 milliárd forint. Az üzlet EU-csatlakozásunk után hízott ekkorára – köszönhetően a Nagy-Britanniából és Hollandiából behozott bálás ruháknak –, az utóbbi egy-két évben viszont a növekedés megtorpant.

Említést érdemlő szektor a körkörös gazdaság szempontjából az autóipar: itt a nagy értékű, hosszú élettartamú termékek miatt természetes az újrahasználat. Tavaly Magyarországon 116 ezer új személyautó mellett 688 ezer használt talált gazdára. Hogy ez környezetvédelmi szempontból előnyös-e, más kérdés, hiszen főleg régebbi, nagyobb károsanyag-kibocsátású modellek érkeznek hozzánk nyugatabbról. Az életciklusuk végét elérő roncsok újrahasznosítása is kiugróan elterjedt (alkatrészként vagy anyagként), hazánkban közel 95 százalékos ez a mutató, az EU átlaga 87 százalék körül alakul.

Az egyes vállalatok önkéntes szerepvállalása fontos (még akkor is, ha néhány esetben „zöldre festésről” van szó), de a rendszerszintű paradigmaváltáshoz kevés. A mai adórendszerek a termelés inputjai közül a munkaerő felhasználását agyon-, a nyersanyagokét alig adóztatják. A KPMG szerint előbbiből a globális adóbevétel 51, utóbbiból 6 százaléka származik. Lehetne nagyobb adót kivetni a frissen kitermelt nyersanyagra, s alacsonyabbat az újrahasznosítottra és megújulóra. Jó ötlet az is, amit Írország, Hollandia, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Finnország, Luxemburg és Svédország bevezetett: cipők, biciklik és néhány más termék javítására kedvezményes áfakulcsot vetettek ki. A svédek a háztartási eszközeik javítására költött munkadíj felét is levonhatják adóalapjukból. E kísérletek hatásai nem ismertek.

Fontos leszögezni, hogy a körkörös gazdaság nem fákat ölelgető hippik találmánya, hanem komoly üzleti lehetőség is. A McKinsey tanácsadó cég és a paradigmát népszerűsítő Ellen MacArthur Alapítvány tanulmánya szerint a nyersanyagszegény Európában évi 600 milliárd eurós megtakarítást lehetne elérni a csökkenő nyersanyag-felhasználással, a termelékenység akár évi 3 százalékkal nőhetne, a GDP pedig 2030-ig 7 százalékkal emelkedhetne a körkörös gazdaság térnyerésével. Walter Stahel azt tanácsolja befektetőknek, hogy ha nagyot akarnak kaszálni, ne gyárat, hanem újrafeldolgozó üzemet nyissanak.

Visszapattanó hatás?

Ám pont emiatt jelent meg az elmúlt években az elmélet kritikája is zöld–baloldali részről. Álláspontjuk szerint ahogy a sharing economy népszerű platformjai (Airbnb, Uber, Lyft stb.) Szilícium-völgyi kockázatitőke-befektetőket gazdagítanak, úgy a körkörös gazdaság is a multinacionális nagyvállalatok hatalmát betonozná be, bár kétségkívül kevesebb természeti erőforrás felhasználásával.

Bár ez sem biztos. Két amerikai kutató, Trevor Zink és Roland Geyer tavalyi, sokat idézett tanulmánya szerint a nyersanyagoknál is fennáll a „visszapattanó hatás” veszélye (circular economy rebound), amit az erőforrások hatékonyabb felhasználása szokott magával vonni. Ez történt a XIX. században a szénnel, újabban a villamos energiával vagy az üzemanyaggal. Egyszerűen szólva: minél kevesebb benzint fogyaszt az autóm, annál többet tudok autózni. Vagyis hiába hatékonyabb a rendszer, a teljes fogyasztás nem csökken, sőt még nőhet is. Mindenki felteheti magának a kérdést: ha olcsó használt bútort vásárolhat – annak tudatában, hogy ha megunta, könnyen eladhatja a boltnak –, többet vagy kevesebbet fog fogyasztani?

* * *

Körkörös példák

ERŐFORRÁS-VISSZAFORGATÁS. A nyomtatással foglalkozó Lexmark 1991 óta ingyen visszaveszi és újratölti tonerkazettáit. A brit Baiform fogasai négyötödét visszagyűjti a ruhagyáraktól és a nagy ruhabolthálózatoktól, és újra forgalomba helyezi őket.

ÚJRAGYÁRTÁS. A nehézgépeket gyártó amerikai Caterpillar teljes üzletágat (Cat Reman) épített arra, hogy az ügyfelei által visszahozott alkatrészeket újjávarázsolja és 40-50 százalékkal az új termékek ára alatt értékesíti. A Renault is ezt teszi Choisy-le-Roi-ban lévő gyárában.

ÚJRAFELDOLGOZÁS. A tinnyei Holofon Zrt. ipari és lakossági műanyaghulladékból állít elő új rekeszeket, ládákat, hordókat, kerti bútorokat. A veszprémi Old Blue farmerből készít magasabb hozzáadott értékű (upcycling) lakástextíliákat, szőnyegeket, ajándéktárgyakat.

TERMÉK HELYETT SZOLGÁLTATÁS. A holland Bundles nem mosógépet, hanem bizonyos számú mosást ad el ügyfeleinek. A gép saját tulajdonában marad, így érdeke a folyamatos javítás és karbantartás, hogy minél tovább üzemben maradjon.

MEGOSZTÁS. A GreenGo elektromosautó-megosztó rendszer Budapesten. Egy app megmutatja a legközelebb parkoló elektromos járgányt, amit percdíjas elszámolással kibérelhetünk, majd lerakhatjuk bárhol a szolgáltatási területen belül.

FENNTARTHATÓ DIZÁJN. A holland Fairphone olyan mobiltelefont gyárt Kínában tisztességes bérért és munkaidőben, amely műszaki készség nélkül modulokra szétszedhető, részenként cserélhető vagy fejleszthető. Igaz, kevésbé kecses és drágább a riválisoknál.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.