Gazdaság

Többet ésszel! Így tudnak gyorsan sok ügyfelet szerezni az induló vállalkozások

/ 2017.12.15., péntek 14:00 /
Többet ésszel! Így tudnak gyorsan sok ügyfelet szerezni az induló vállalkozások

A startupvilágban az a siker kulcsa, hogy gyorsan sok ügyfelet szerezzünk, de nem nagy hirdetési büdzsével, hanem okos trükkökkel. Ilyenekből kapott ízelítőt a Telenor által felkarolt három startup és lapunk.

A legtöbb internetező ma már rutinszerűen tárolja adatait a felhőben, de ez nem volt mindig így. Hét éve a technológia már adott volt, ám a legtöbben még nem ismerték. Az első szereplő, amelynek felhőtárhelyét tömegesen kezdték használni, nem a Google, az Apple, a Microsoft volt, hanem egy induló cég. Hirdetésre nem akartak sokat költeni, de támadt egy ötletük. Felajánlották felhasználóiknak, hogy öt gigabájt ingyenes tárhelyükhöz további gigabájtokat kapnak, ha meghívják ismerőseiket az oldalra. És meghívták: 15 hónap alatt táboruk százezerről négymillióra nőtt. A céget Dropboxnak hívták, ma 500 millió ember használja tárhelyüket, a cég értéke tízmilliárd dollár.

A trükk ma úgy él a startupvilág emlékezetében, mint a „growth hacking” első iskolapéldája. A kifejezést a Dropbox marketingvezetője, Sean Ellis alkotta meg. Az amerikai szakember egy ideig Budapesten dolgozott, és a magyar származású barátjával, Patrick Vlaskovits-csal folytatott beszélgetés során kristályosodott ki benne, hogy az induló technológiai cégek életében a gyors növekedés a legfontosabb sikertényező. Minderről Törökbálinton, a Telenor Házban hallottunk, ahol lapunk csatlakozhatott a mobilcég Accelerate programja keretében felkarolt startupokhoz a növekedési praktikákba bepillantást adó műhelyfoglalkozáson.

Farkas Zsolt, a 7 Digits online marketingügynökség vezetője további tanulságos eseteket mutatott be előadásában. Az Airbnb nagy dobása például az volt, hogy kiskaput talált a legnagyobb amerikai apróhirdető oldal, a Craigslist kódjában, és szálláshelyeit azonnal, automatikusan feltöltötte a népszerű felületre. A Twitter csillaga akkor ívelt fel, amikor bevezették, hogy a regisztráció során az új felhasználó 5-10 profilt is követhet, hírfolyamuk így rögtön mozgalmassá vált. A LinkedIn üzleti közösségi hálózat pedig azzal robbant be, hogy a felhasználói profilok webcímében benne van a személy neve, így a találati lista elején jelenik meg, ha valaki rákeres az illetőre a Google-ben.

Nincs csodafegyver

Ám mielőtt a fiatal vállalkozók elkezdhették volna törni a fejüket, mi lesz az ő csodafegyverük, Farkas Zsolt lehűtötte a kedélyeket: a growth hacking nem csodafegyver, hanem a próba-szerencse módszer türelmes alkalmazásának eredménye. Alapja a sok tesztelés, melynek során kiderül, hogy állhat növekedési pályára a cég – ha a Dropbox vagy más példáját másolja, csalódni fog.

Van persze néhány általános alapelv. Az egyik az elköteleződés érzésének erősítése. Megfigyelték: az olvasók már akkor is többször osztanak meg egy cikket, ha egy egyszerű igen–nem szavazást építenek bele. Tanulságos volt annak a kocsmának az esete is, ahol nem a legolcsóbb sör árát tették a sor tetejére, hanem a legdrágábbat. Míg az emelkedő sorrend láttán a vevő úgy érzi, egyre többet költ, csökkenő sorrendnél úgy, hogy egyre többet veszít a minőségből, ahogy lefelé halad az itallapon.

A javak szűkösségét szintén hatásos felhasználni pszichológiai fegyverként. Nem véletlen, hogy a szálláshelyfoglaló oldalak – például a Booking.com – próbálják azt az érzetet kelteni, hogy azonnal le kell csapnunk egy szobára az oldalon keresztül. Látjuk, hogy egyszerre hányan böngészik egy-egy hotel ajánlatait, felvillan a felirat, ha épp lefoglaltak egy szállást, olvassuk, hogy már nagyon kevés szabad szoba maradt – mindezt azért, hogy mihamarabb költésre bírják a felhasználót.

„Nálunk az első growth hack az volt, hogy eladtunk egy terméket, ami még nem létezett” – árulta el a műhely egy másik előadója, Simán Kristóf. StatzUp nevű cége a fantáziafutball népszerűségét lovagolja meg. Az Amerikából indult játék lényege, hogy álomcsapatot válogatunk össze egy-egy sportliga játékosaiból, pontszámunk az adott játékosoknak a valódi bajnokságban nyújtott teljesítményétől függ. Első vevőjük a Magyar Labdarúgó Szövetség volt 2013-ban: az NB I hivatalos fantáziafutball-játékát rendelte meg, amire a fiatal csapat habozás nélkül rábólintott, majd alig három hónap alatt ki is fejlesztette.

Többet ésszel

Népszerűsége dacára a labdarúgó-szövetség 2015-ben megszüntette az NB I hivatalos fantáziajátékát, a StatzUp figyelme pedig a világpiac felé fordult. Bő egy év alatt közel másfél millió játékost toboroztak alig 11-15 millió forintos hirdetési büdzsével. Trükkjük az volt, hogy megnézték, egy-egy területen kik a népszerű futballisták, és mindenhol az őket ábrázoló fotóra hegyezték ki online hirdetéseiket. „A Szilícium-völgyben óriási a nyomás és a verseny, de rengeteg a pénz is. Ha azt állítom, hogy az appom átviszi a vizet az egyik folyóból a másikba, kapok rá tőkét. Amerikai versenytársunk 450 millió dollár tőkét gyűjtött, és 200 alkalmazottja volt, mi 13-an dolgoztunk a játékokon” – húzta alá a leleményesség fontosságát Simán Kristóf.

Kapcsolatok útján

A műhely harmadik előadója – egy innovatív fejvadászcég alapítója – a networking szerepét hangsúlyozta. Régi munkahelyén Kovács Pétertől gyakran megkérdezték, miért menti el minden, az adott állásra ki nem választott jelölt telefonszámát. Nos: így tudott egész Európára kiterjedő adatbázist felépíteni jó képességű emberekből. Cége, az IseeQ már nem is ad fel álláshirdetéseket, kontaktjai közül tud ajánlani embert ügyfeleinek. A piacot pedig az induláskor úgy térképezte fel, hogy létrehozta egy „Szabó János” nevű, mindenhez értő fiktív programozó Facebook-és LinkedIn-profilját, mire fejvadászok tucatja hívta fel ajánlatokkal.

Az előadók tanácsait három startup munkatársai hallgatták. A Family Finances családi pénzügyi, a Vimage fotókat mozgóképes effektekkel felturbózó appot fejleszt. Az Accelerate programba eredetileg a BeeTheBest oktatási szoftver mögött álló csapat került még be idén, de nem tudtak megegyezni a Telenorral a vállalat befektetésének feltételeiről, így helyüket a Photon nevű, fotósokat céges ügyfeleknek közvetítő oldal megálmodói vették át. A Family Finance és a Vimage esetében körvonalazódni látszott, mivel lehetne meghekkelni növekedésüket. Előbbi azt a tanácsot kapta, hogy bankokkal szövetkezve dobja piacra az appot, hiszen ők több millió potenciális ügyféllel bírnak, a Vimage-nél pedig az appal készített „cinemagráfok” Instagramon való megosztása jelentheti a kulcsot a vírusszerű terjedéshez.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.