Gazdaság

Így ne kísérletezzünk az alapjövedelemmel

/ 2018.05.28., hétfő 16:35 /

Először az keltett nemzetközi feltűnést, amikor a finnek kétéves kísérletbe fogtak a feltétel nélküli alapjövedelem (fna) koncepciójának tesztelésére. Aztán egyszer csak az a hír járta be a nemzetközi sajtót, hogy – látszólag minden előzetes vita nélkül – abbahagyták a programot. Vége ezzel az fna-sztorinak? Megbukott? Aligha.

A finn kísérletnek ugyanis eleve semmi értelme nem volt. Egy kétezres közösségen tesztelte volna a koncepció érvényességét, működését, hatásait, mintegy két éven keresztül. A helyzet az, hogy ez így teljesen alkalmatlan lett volna az elképzelés érdemi modellezésére.

Miért? Mi is az fna valójában? A javaslat lényege, hogy minden állampolgár havonta kap egy alapvető kiadásokra elégséges jövedelmet az államtól, minden feltétel és ellentételezés nélkül. A juttatás célja, hogy megteremtse a polgárok alapvető biztonságérzetét. Ezzel egyidejűleg megszűnne a dzsungelszerűen bonyolult szociálpolitikai rendszer összes támogatása, hiszen az alapvető jövedelem ezeket is helyettesítené. Azaz már most is kifizetett pénzeket használna fel, és jelentősen spórolna a bürokrácián, javítaná az átláthatóságot.

Tegyük most félre azt a vitát, hogy az emberek eltunyulnának-e, ha munka nélkül jutnának jövedelemhez. Egy ilyen elemzéshez végig kellene rágnunk magunkat olyan fajsúlyos kérdéseken, hogy mi a munka, illetve mi a különbség a kreatív és a megélhetési kényszerből végzett foglalatosságok között. Fogadjuk el, hogy az fna csupán alapszükségleteket elégít ki, így az emberek dolgozni akarnak majd, ám csak értelmes munkát szeretnének végezni, a minimálisnál magasabb szükségleteiknek, sőt vágyaiknak megfelelően. Mondjuk technikai eszközöket vagy nagyobb lakást, kertet akarnak venni, gyereket nevelni, utazni, szórakozni. Ezekre már az fna-pénz nem lenne elég, munkát kellene vállalniuk, de ez sokkal értelmesebb volna, mint eddig.

Az fna-koncepció ugyanis nem egyszerűen újabb szakpolitikai intézkedés akar lenni, hanem gyökeresen kívánja átalakítani a kapitalista munka világát. Gondoljunk bele: ha a munkavállalók számíthatnak rá, hogy bármikor otthagyhatják hülye főnöküket, megalázó és kiszipolyozó munkájukat, akkor sokkal magabiztosabbak lehetnek. Az elmúlt évtizedekben összeroppant érdekképviseletek ismét megerősödhetnek, hiszen a foglalkoztatottak nagyobb erővel léphetnek fel. Ahogy Thomas Piketty, a híres francia közgazdász bebizonyította: gyenge szakszervezet egyenlő alacsonyabb fizetés, erős szakszervezet egyenlő magasabb fizetés. A folyamat vége tehát az, hogy sokkal jobb minőségű és magasabb bérezésű állások lesznek, a belső légkör mindenhol javul, és közelebb kerülünk a munkahelyi demokrácia kívánt állapotához. Az fna-val tehát nemcsak azok járnak jól, akiknek nincs munkajövedelmük, hanem azok is, akik dolgoznak.

Mit képes mindebből modellezni egy kétezer résztvevővel végzett, mindössze kétéves kutatás? Semmit. Se nem elég széles körű, se nem elég hosszú távú ígéret ahhoz, hogy az említett folyamatok beinduljanak. Egy-két éves ígérvényért nem konfrontálódunk a munkahelyünkön, kétezer ember pedig kevés ahhoz, hogy rendszerszintű változtatásokat indítson be. Egy ilyen szűken megtervezett kísérlet azt a benyomást erősíti a megfigyelőben, miszerint az fna-dilemma lényege, hogy dolgoznak-e mellette az emberek, nem pedig az, hogy mit és mennyiért. Azaz eleve leszűkíti a kísérlet fókuszát, az fna lehetséges értelmezési keretét a ma létező, kizsákmányoló és elnyomó munkahelyi és munkaerő-piaci jellegzetességek világára. Aki tehát a finn fna-kísérletet kezdeményezte, vagy nem értette annak mélyebb törekvéseit, vagy tudatosan arra játszott, hogy diszkreditálja. Jobb is, hogy ezt a képtelen paródiát abbahagyták.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.