Így ne kísérletezzünk az alapjövedelemmel | Válasz.hu
valasz.hu/uzlet/gyorsan-koltson-december-vegen-az-mnb-bevonja-a-regi-huszezreseket-120886

http://valasz.hu/uzlet/gyorsan-koltson-december-vegen-az-mnb-bevonja-a-regi-huszezreseket-120886

Gazdaság

Így ne kísérletezzünk az alapjövedelemmel

/ 2018.05.28., hétfő 16:35 /

Először az keltett nemzetközi feltűnést, amikor a finnek kétéves kísérletbe fogtak a feltétel nélküli alapjövedelem (fna) koncepciójának tesztelésére. Aztán egyszer csak az a hír járta be a nemzetközi sajtót, hogy – látszólag minden előzetes vita nélkül – abbahagyták a programot. Vége ezzel az fna-sztorinak? Megbukott? Aligha.

A finn kísérletnek ugyanis eleve semmi értelme nem volt. Egy kétezres közösségen tesztelte volna a koncepció érvényességét, működését, hatásait, mintegy két éven keresztül. A helyzet az, hogy ez így teljesen alkalmatlan lett volna az elképzelés érdemi modellezésére.

Miért? Mi is az fna valójában? A javaslat lényege, hogy minden állampolgár havonta kap egy alapvető kiadásokra elégséges jövedelmet az államtól, minden feltétel és ellentételezés nélkül. A juttatás célja, hogy megteremtse a polgárok alapvető biztonságérzetét. Ezzel egyidejűleg megszűnne a dzsungelszerűen bonyolult szociálpolitikai rendszer összes támogatása, hiszen az alapvető jövedelem ezeket is helyettesítené. Azaz már most is kifizetett pénzeket használna fel, és jelentősen spórolna a bürokrácián, javítaná az átláthatóságot.

Tegyük most félre azt a vitát, hogy az emberek eltunyulnának-e, ha munka nélkül jutnának jövedelemhez. Egy ilyen elemzéshez végig kellene rágnunk magunkat olyan fajsúlyos kérdéseken, hogy mi a munka, illetve mi a különbség a kreatív és a megélhetési kényszerből végzett foglalatosságok között. Fogadjuk el, hogy az fna csupán alapszükségleteket elégít ki, így az emberek dolgozni akarnak majd, ám csak értelmes munkát szeretnének végezni, a minimálisnál magasabb szükségleteiknek, sőt vágyaiknak megfelelően. Mondjuk technikai eszközöket vagy nagyobb lakást, kertet akarnak venni, gyereket nevelni, utazni, szórakozni. Ezekre már az fna-pénz nem lenne elég, munkát kellene vállalniuk, de ez sokkal értelmesebb volna, mint eddig.

Az fna-koncepció ugyanis nem egyszerűen újabb szakpolitikai intézkedés akar lenni, hanem gyökeresen kívánja átalakítani a kapitalista munka világát. Gondoljunk bele: ha a munkavállalók számíthatnak rá, hogy bármikor otthagyhatják hülye főnöküket, megalázó és kiszipolyozó munkájukat, akkor sokkal magabiztosabbak lehetnek. Az elmúlt évtizedekben összeroppant érdekképviseletek ismét megerősödhetnek, hiszen a foglalkoztatottak nagyobb erővel léphetnek fel. Ahogy Thomas Piketty, a híres francia közgazdász bebizonyította: gyenge szakszervezet egyenlő alacsonyabb fizetés, erős szakszervezet egyenlő magasabb fizetés. A folyamat vége tehát az, hogy sokkal jobb minőségű és magasabb bérezésű állások lesznek, a belső légkör mindenhol javul, és közelebb kerülünk a munkahelyi demokrácia kívánt állapotához. Az fna-val tehát nemcsak azok járnak jól, akiknek nincs munkajövedelmük, hanem azok is, akik dolgoznak.

Mit képes mindebből modellezni egy kétezer résztvevővel végzett, mindössze kétéves kutatás? Semmit. Se nem elég széles körű, se nem elég hosszú távú ígéret ahhoz, hogy az említett folyamatok beinduljanak. Egy-két éves ígérvényért nem konfrontálódunk a munkahelyünkön, kétezer ember pedig kevés ahhoz, hogy rendszerszintű változtatásokat indítson be. Egy ilyen szűken megtervezett kísérlet azt a benyomást erősíti a megfigyelőben, miszerint az fna-dilemma lényege, hogy dolgoznak-e mellette az emberek, nem pedig az, hogy mit és mennyiért. Azaz eleve leszűkíti a kísérlet fókuszát, az fna lehetséges értelmezési keretét a ma létező, kizsákmányoló és elnyomó munkahelyi és munkaerő-piaci jellegzetességek világára. Aki tehát a finn fna-kísérletet kezdeményezte, vagy nem értette annak mélyebb törekvéseit, vagy tudatosan arra játszott, hogy diszkreditálja. Jobb is, hogy ezt a képtelen paródiát abbahagyták.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.