Hetvenhét magyar gépmese | Válasz.hu
valasz.hu/uzlet/nem-latja-masban-azt-az-elhivatottsagot-amivel-dolgozik-68345

http://valasz.hu/uzlet/nem-latja-masban-azt-az-elhivatottsagot-amivel-dolgozik-68345

Gazdaság

Hetvenhét magyar gépmese

/ 2017.12.20., szerda 16:59 /

A 77 Elektronika vércukormérőit sokan használják, de kevesen tudják, hogy a gyártó az egyik legsikeresebb, világszinten jegyzett magyar családi vállalkozás. Zettwitz Sándor tulajdonos-ügyvezetővel beszéltünk béremelésről és robotizálásról, vagyonról és a szórványmagyarságról.

– A rendszerváltás előtt alapított cégek közül sok szeretett volna hasonló pályát befutni, kevésnek sikerült. A 77 Elektronikának miért?

– Alapvetően az innovációnak köszönhetően. Sok ember elköveti azt a hibát, hogy kitalál egy jó terméket, legyártja, keres vele, aztán a pénzt nem a termék fejlesztésére fordítja. Mi az árbevétel 6-7 százalékát forgatjuk vissza a fejlesztésekbe, volt, amikor 10-et. Majdnem 100 fejlesztőnk van, ami a magyar átlaghoz képest nagyon sok, de szükséges, ha meg akarunk maradni a világpiacon. A gyártástechnológiába is folyamatosan beruháztunk. Úgy nem rendeltek volna külföldiek, ha idejönnek, és azt látják, hogy reszelővel dolgozunk. Az értékesítő gárdánk is nagyon jó, de fontos a logisztika, a technologizálás és egyre inkább a minőségbiztosítás is.

– Melyik volt a legnehezebb szakasz a cég életében?

– Korábban a vejem vitte a műszaki oldalt, én a kereskedelmet és az általános irányítást. Az ezredforduló körül ő úgy döntött, kiválik a cégből, és más termék gyártására saját céget alapít. Távozását nehéz periódus követte, ezt át kellett hidalni.

– A lányával mi a munkamegosztás?

– Már négy éve dolgozik itt, korábban nem nagyon lelkesedett az ügyért, jogászként saját irodája volt. Aztán elkezdett bejárni, nagyon megfogta a téma. Ma már szívesen dolgozik nálunk. Más világból került ide, és sok olyan dolgot javasol, amire én nem is gondoltam volna. Lépésenként az egész vezetést át fogja venni, a minőségbiztosítás és az IT már most is hozzá tartozik.

– Milyen évet zárnak?

– Nagyon jót, 15 százalék körüli növekedéssel várhatóan a vállalat történetének legmagasabb árbevételét hozza az év.

– Pedig a léc magasan volt, 2016-ban 45 százalékkal növekedtek. Minek köszönhető a száguldás?

– Az exportnak, amely árbevételünk 80 százalékát adja, 90 országba szállítunk. A termékek közül a vizeletüledék-mérő futtatta meg annyira a forgalmunkat, hogy míg 2013-ban 11 milliárd alatt volt, idén várhatóan 28 milliárd lesz. A vállalat vércukormérők gyártásával kezdte tevékenységét, a vizeletvizsgálók fejlesztése négy-öt évvel később kezdődött. A vércukormérő továbbra is fontos termékünk, ám a forgalom többségét a vizeletmérők adják. Utóbbiak terén választékunk nagyon széles, a háziorvosokra méretezett legkisebbektől a félautomatákon át a teljesen automatikus gépekig.

– A félautomata az a gép, amely idehaza tavaly innovációs nagydíjat kapott?

– Igen. Az automata gép teljesítménye 120–140 mérés óránként, de sok kis laborban nincs szükség ilyen kapacitásra, ezért készítettünk egy félautomata változatot. Nekünk is meglepetés volt, hogy egy amerikai partner állatorvosi rendelők számára kért egy átalakított változatot. Azt hittük, haszonállatoknak kell, de kiderült, hogy kutyáknak és macskáknak. Amikor megkérdeztük, mennyire lenne szükség, mondták, olyan évi kétezer darabra. Csuklottunk egyet, mert ekkora mennyiség új üzemet kíván. Ezt jelentős beruházási költséggel megvalósítottuk, és bejött, mert az első évben valóban elment kétezer, idén pedig háromezer gép megy az Egyesült Államokba.

– A betegágy mellett elvégezhető vizsgálatokra irányuló fejlesztést embereknek szánják?

– Abszolút. Ez hároméves pályázat, a Semmelweis és a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen dolgozunk. Betegágynál, sürgősségi ellátásnál vagy háziorvosnál lehet majd diagnosztizálni olyan dolgokat, amelyeket most csak laborban tudnak vizsgálni. Ezért hívják úgy, hogy lab-on-a-chip. A feladat nehezebb, mint gondoltuk, de bízunk benne, hogy jövőre a prototípust meg tudjuk csinálni, azután gondolunk a szériagyártásra. Az innentől még legalább négy év.

– Milyen fejlesztések vannak még tervben?

– Gépeinket évente megújítjuk, ezek a rövid távú célok. A lab-on-a-chip közép-, majdnem hosszú távú projektünk. Egy másik, folyamatban lévő fejlesztésünk a gyorstesztek géppel történő kiértékelésére irányul, az eszközt hamarosan szeretnénk forgalomba hozni. Nemrég rátértünk egy új területre is. Jelenleg többnapos tenyésztés kell annak megállapításához, hogy egy betegséget milyen baktérium okoz, és az milyen antibiotikumra reagál. Ehhez a háziorvosnak ki kell várnia a tenyésztés idejét, amire általában nincs idő, így nem biztos, hogy a megfelelő antibiotikumot írja fel. Ez a baktériumok ellenálló képességének növekedése miatt is probléma. Egy svéd céggel egy olyan fejlesztést kezdtünk, amelynek időigényét 2-3 évre becsülöm. A lényege egy olyan módszer, amely 2-3 órán belül megmondja, milyen antibiotikumot kell adni az adott baktériumnak.

– Mekkora piacot nyithat meg ez a cégnek?

– Még nehéz megítélni. A gép becsléseink szerint 5-6 ezer euróba kerül majd. Itthon valószínűleg állami támogatás kell ahhoz, hogy egy háziorvos vagy praxisközösség megkapja. Külföldön biztos megy majd, ott ez nem számít drágának.

– Meddig nőhetnek? Van természetes korlát?

– A technológia, illetve az általunk gyártott termékekre mutatkozó igény szab bizonyos határt. Arra számítok, hogy eladásaink 2018-ban már nem bővülnek érdemben. A gyors növekedés miatt az elmúlt években a megrendelések kielégítése volt az első, közben más fontos dolgokra már nem jutott energia. Sok részegységet érdemes lenne például beszállítóktól beszerezni, de nem találtunk olyat, aki megfelelő minőséget tudott volna produkálni. A következő évet arra szánom, hogy ezeket a dolgokat is helyükre tegyük.

– Munkaerővel bírták az elmúlt évek növekedését?

– A létszám 300-zal nőtt az utóbbi három évben, jelenleg 620. Eddig nemigen volt munkaerő-problémánk. Igaz, az elmúlt évben egy teljes havi pluszfizetést adtunk, januárban pedig 15 százalékkal emeltük a béreket. A fluktuáció minimális, a fejlesztőknél szinte nincs is.

– A XI. kerülettől családbarát vállalkozás díjat kaptak; ez a hozzáállás segít abban, hogy a dolgozók ne akarjanak elmenni?

– Ez családi vállalkozás, és a növekedés ellenére valamennyire megmaradt a családias hangulat is. Az emberek tudják, hogy ha akárkinek valami baja van, a feleségemhez bármikor bejöhetnek, segítünk. Az első karácsonykor, amikor heten voltunk, az a szokás alakult ki, hogy a kollégák családtagjai is jelen vannak a vállalati ünnepségen. Ha jól emlékszem, 1986-ban 17-en ültünk a karácsonyfa körül az üzem közepén, és az akkori vejem szájharmonikázott, az volt a műsor. Később, amikor a létszám már az éttermi kereteket is kinőtte, kibéreltünk egy színházat karácsonyra. Idén például az Erkelben a Diótörőt fogjuk megnézni. Mindig itt jelentjük be a következő évi béremelés nagyságát is, ezért ezt még nem tudom elmondani.

– Akkor is bírni fogják emeléssel, ha több évig kitart a mostani, országos szinten 10 százalék feletti bérnövekedés?

– Termékeink a világszínvonalat képviselik, ennek meg lehet kérni az árát, így nincs gondunk a fedezettel, tudjuk emelni a béreket. Másképp az emberek elmennének, hiszen az egész országban munkaerőhiány van.

– Gondolkoznak azon, hogy idővel egyes munkafázisokat robotizáljanak?

– Pár hete kaptam meg az első tanulmányt arról, hogy ez hol lehetséges. A kis darabszám és a bonyolultság miatt a nagy gépek végszerelésénél ez kétséges, a középkategóriánál érdemes megfontolni, ha a munkaerőhiány olyan mértékű lesz. A vércukormérők gyártásánál ez egyszerűbb, hiszen ott az éves mennyiség 100-150 ezer tájékán van.

– Hogy látja a magyar egészségügy helyzetét?

– Nehéz ügy. Egy előadáson elhangzott, hogy az ágazat gazdaságilag 12 helyett 11 hónapra van ellátva. Nekünk is tartoznak egészségügyi intézmények. Az országot járva egyes helyeken orvoshiányt tapasztalok, sokan elmentek külföldre. Ugyanakkor ha a színvonalasabb egészségügy fedezetét a vállalkozók terheinek növelésével akarnák elérni, az nem tenne jót a magyar iparnak. Ebből a székből nehezen tudom értékelni ezt a kérdést, kormányszinten kell eldönteni, hogy a gazdaság mit bír el.

– Már állandó szereplője a leggazdagabb magyarokat listázó kiadványoknak – mit jelent önnek a vagyon?

– Az én életemben ez különösebb változást nem jelentett. A legnagyobb dicséret az volt, hogy egy régi barátunk a közelmúltban azt mondta: ti ugyanúgy éltek, mint korábban. Az ember könnyebben elmegy külföldre vagy vacsorázni, de a családi élet alapjában véve nem változott. Több mint húsz éve építettünk egy víkendházat Balatonfüreden, ugyanezt használjuk ma is.

– A cukorbetegség elleni küzdelmen túl számos ügyet támogatnak, a szórványmagyarságot segítő Kallós Zoltán Alapítványt, a Budai Fonót, de más kulturális intézményeket, eseményeket is. Ezek hogyan kapcsolódnak össze?

– Egy híján száz éve csatolták el Erdélyt, és az, hogy a szórványban élők ma is magyarok, magyarul beszélnek, olyan érték, hogy ha az ember tudja, akkor támogatni kell. Az összes többi vagy személyes ismeretség, vagy kérés alapján történik. Mindig olyasmit támogattunk, amiről úgy gondoljuk, hogy az emberek életét megkönnyíti vagy szebbé teszi.

– Ön dönti el, kit és mennyivel támogatnak?

– A családdal közösen.

– Több lett a megkeresés a cég felfutása nyomán?

– Igen. Nagyon meg kell válogatni, mert sokan megjelennek úgy, hogy az ember ab ovo látja, ennek semmi köze ahhoz, amit támogatni szeretnénk.

– Mennyit fordítanak ilyen ügyekre egy évben?

– Nincs meghatározott éves keret, nem tudom pontosan, több tízmillió forintot.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.