Gazdaság

EU-s értékeket veszélyeztet Brüsszel

/ 2018.06.11., hétfő 19:20 /
EU-s értékeket veszélyeztet Brüsszel

A 2020 utáni uniós költségvetés szempontjából fontos mérföldkő az Európai Bizottság májusban vitára bocsátott javaslata. A költségvetési tervezet a felzárkózó országokat érintené hátrányosan, és pont a felelőtlen gazdálkodást folytatókat hozná kedvezőbb helyzetbe. A bizottság a teljes Kohéziós Alap csökkentését, és a gazdaság fejlettségétől független tényezők figyelembevételét is javasolja, miközben az unió egyik legfontosabb érdeke éppen a fejletlenebb régiók felzárkóztatása – lenne. Ezzel az EU egyik fő vívmánya került veszélybe.

A bizottság javaslata euróban kifejezve több mint 15 százalékkal növelné ugyan a teljes közös kassza méretét, ez azonban az időközben megemelkedő nemzeti jövedelmek arányában már kisebb, mint amit az Egyesült Királyság nélkül a tagállamok jelenleg befizetnek. Ezen belül nemcsak a kohéziós és agrárpolitikai pillérek gyengülnének, hanem a támogatások korábban nem létező, szubjektív feltételekhez lennének kötve. Ez ellentétes a kohéziós politika alapelveivel, és csak a bizottság befolyását erősítené.

A tervek – nem meglepő módon – megosztották a tagállamokat, és több oldalról is kritikát kaptak. Míg egyes nettó befizetők a hozzájárulások növekedését nehezményezik, mások – köztük Magyarország – arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági és kohéziós alapok csökkentése, illetve bizonyos új feltételek beépítése az EU alapelveivel ellentétesek. A közép-kelet-európai és a balti országok számára például a javaslat a források reálértékének érdemi csökkenésével járna – hazánk esetében akár negyedével is. Mindeközben az alapvető maastrichti költségvetési kritériumokat notóriusan megszegő mediterrán országok magasabb forrásokhoz juthatnának, annak ellenére, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelmük továbbra is magasabb, mint régiónk államaiban, így pont nem őket kellene felzárkóztatni. A bizottság a magas munkanélküliséggel indokolva többlettámogatással „jutalmazná” az említett országok elhibázott válságkezelését, és – ironikusan – éppen az EU egységét szolgáló kohéziós politika jegyében kapnának forrásokat a migrációs válság során befogadottakért. Ráadásul épp azok az államok jutnának így támogatáshoz, amelyek régebben csatlakoztak az EU-hoz, s így már évtizedek óta részesülnek belőlük – alig látható eredménnyel…

Ne feledjük, hogy az egyes régiók felzárkóztatására fordított összeg nem ajándék, nem puszta szolidaritáson, hanem EU-szintű gazdasági megfontolásokon alapszik. A kohéziós források jogos kompenzációnak is tekinthetők, mivel a közös piac és a szabad munkaerő-áramlás legnagyobb előnyei a fejlettebb tagállamokban csapódnak le. E folyamat azonban a küldő országokban termelést korlátozó munkaerőhiányt okoz. A támogatások felhasználása továbbá közvetlenül is növeli a fejlettebb tagállamok exportja iránti keresletet, valamint a nemzeti határok megnyitása is a leginkább erős és versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kínáló tagországok számára kedvező. A gazdasági válság pedig éppen arra világított rá, hogy milyen hátrányokkal jár az unión belüli jelentős gazdasági különbségek tartós fennmaradása.

A bizottság reményei szerint a tagállamok a 2019-es európai parlamenti választásokig megegyezhetnének a 2021–2027-es keret főbb számairól. Ez rendkívül ambiciózus, tekintve, hogy még a brit kilépés sem fejeződött be, a költségvetést viszont csak valamennyi tagállam egybehangzó szavazatával lehet elfogadni.

Magyarország számára a 2014–2020-as ciklusban mintegy 10 ezer milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, amelyet hazánk elsősorban a kkv-k támogatására, továbbá vidékfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordít. A következő ciklusban elérhető forrásokért való küzdelem mellett legalább ennyire fontos azok hatékony felhasználása is, olyan módon, hogy minél inkább emeljék Magyarország gazdasági növekedési ütemét, javítsák a versenyképességet, és így támogassák a fenntartható felzárkózást.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.