Gazdaság

Budapest–Belgrád: ezért iszonyú kockázatos a kínai vasútprojekt

/ 2017.12.06., szerda 16:00 /
Budapest–Belgrád: ezért iszonyú kockázatos a kínai vasútprojekt

Megéri-e a Budapest–Belgrád vasút? A kormány 750 milliárd forintot tesz fel arra, hogy évtizedek múlva, a robotok és 3D-nyomtatók korában is megéri kismillió terméket a Távol-Keletről Európába behozni. Ennek minden kockázatát a magyar adófizetők állják, a kínai haszon viszont garantált. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Orbán Viktor közrádiós interjújában azt mondta: másodlagosnak tartja a Budapest–Belgrád vasút megtérülést, mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez az útvonal keresztülmegy rajta. „Ezzel jelentőségünk, befolyásolási képességünk, a súlyunk megnövekszik”.

A világ azonban egyáltalán nem biztos, hogy olyan marad, amilyennek most ismerjük, sőt. A kínai bérek már magasabbak, mint sok más fejlődő országban, ennek nyomán jó pár üzem elköltözött, mások pedig robotizációval válaszolnak a kihívásra. Mindez a 3D-nyomtatással együtt teljesen átrendezheti a világkereskedelmet. Ha nem számít a munkaerőköltség, rengeteg dolgot érdemes lesz ismét a fogyasztók közelében előállítani, így csökkenhet a szállított áruk mennyisége. Magyarország végső soron köt egy nagy összegű fogadást arra, hogy ez nem következik be. Az ország mai népességét alapul véve mindenkinek úgy 77 ezer forintja forog kockán.

 

 

 

 

Részletek a december 7-i Heti Válaszban. Lapunk elektronikus formában a Digitalstandon is kapható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.