valasz.hu/uzlet/orban-nincs-a-szerzodesemben-a-nemzetkozi-cegek-elegedettsege-74846

http://valasz.hu/uzlet/orban-nincs-a-szerzodesemben-a-nemzetkozi-cegek-elegedettsege-74846

Gazdaság

Biztosítók biztonságban

/ 2017.06.15., csütörtök 13:30 /

Milyen tényezők befolyásolják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacát? Csökkennek vagy emelkednek az árak a jövőben? A tapasztalatok szerint hosszú távon mindkét szélsőség veszélyes lehet.

Noha az elmúlt egy évben általánosan drágultak hazánkban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb), a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) friss kutatása szerint az autótulajdonosok több mint 10 százalékkal elégedettebbek biztosítóikkal, mint tavaly vagy akár 2015-ben. Az elsőre visszásnak tűnő helyzet egyik magyarázata, hogy Magyarországon az évtized elejére olyan piaci körülmények alakultak ki, amelyek mellett a biztosítók mélyen az Európában átlagos szint alá csökkentették a kgfb-díjakat – s ez már a szolgáltatás biztonságát is fenyegette. Az utóbbi években azonban elindult egy helyreállási folyamat, ami bár növeli a díjakat, a biztosítói szolgáltatást is megbízhatóbbá teszi.

Az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám Magyarország még ezzel együtt is sereghajtó Európában. A 35 ország biztosítóit összefogó érdekszövetség, az Insurance Europe legfrissebb, 2014-es adatai szerint a 18 vizsgált európai állam közül hazánkban a második legalacsonyabb a kötelező biztosítás ára, amely messze elmarad a horvát, a román vagy a lengyel díjszabásoktól. A Világgazdaság nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy hat év óta tavaly haladta meg először a biztosítók kgfb-üzletágának bevétele a kártérítés és a biztosítás költségeinek összegét; nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábban többször is kockázatosnak ítélte a kötelezők piacán jellemző alacsony árakat.

Károsan alacsony díjak

A kötelező biztosítások díjának korábbi, egészségtelenül alacsony szintje a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint elsősorban a szerződések naptári évfordulóhoz kötött megújításának volt betudható. Mivel a biztosítók az év folyamán kizárólag a szerződéskötési időszak alatt szerezhettek maguknak új ügyfeleket, az évfordulókat kampány és kiélezett verseny övezte, amelynek során az érdekeltek egymás árai alá licitáltak. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a biztosítók évente egyszer hirdethették ki díjaikat, és utána nem módosíthattak a következő év azonos időszakáig.

„Bebizonyosodott, hogy az évtized elejére kialakult árszint nem fedezi a tényleges károkat és kárrendezési költségeket. Több biztosító (MÁV ÁBE, AIM, Astra) csődbe ment, megalapozatlan díjazásuk pedig zavarokhoz vezetett a piacon; hátrahagyott kötelezettségeiket a biztosítói szövetség kártalanítási alapjából kellett fedezni” – emlékszik vissza Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára.

Az árcsökkentési spirált tovább fokozta a válság elmélyülése, amelynek hatására jelentősen visszaesett a forgalomban lévő autók száma, és ennek megfelelően csökkent a közúti balesetek aránya is. A káresetek ritkulása miatt kevesebb kiadása keletkezett a biztosítóknak, ám – ezzel fordított arányban – még nagyobb tere nyílt az árversenynek. Ha nem is hungarikum, mégis magyarországi sajátosság, hogy a 2010-es években gyorsan rendkívül népszerűek lettek az online díj-összehasonlító szolgáltatások, amelyek szintén nagymértékben hozzájárultak a biztosítási díjak letöréséhez.

Napjainkra a piacot válságba sodró jogszabályi környezet jelentősen átalakult, így az árak is elrugaszkodtak a működési nehézségek árán, mesterségesen leszorított szintről. A 2010 januárjában életbe lépett új kgfb-törvény későbbi módosításával fokozatosan megszüntették a kampányidőszakot, illetve lehetővé tették az évenkénti többszöri díjhirdetést. Ha fellélegzésről még túlzás lenne is beszélni, az árak mára kétségtelenül megállapodtak egy hosszabb távon is fenntartható szinten, amelyet immár a felügyeleti szerepet ellátó MNB sem ítél túl alacsonynak. Korántsem hárult el azonban minden akadály: míg korábban a szabályozói környezet a díjak leszorítására kényszerítette a biztosítókat, napjainkban olyan hatások érhetik a piacot, amelyektől – a hazai pénztárcákhoz mérten – irreálisan magasra szaladhatnak az árak.

Mi veri ki a biztosítékot?

A gazdaság kifehérítésére irányuló törekvések érintik a gépjármű-kárrendezést is – januártól az autószervizek is e-pénztárgépet kell, hogy használjanak. A terület „megtisztítására” hivatkozva napjainkban az a javaslat is rendszeresen felvetődik, amely szerint – a kárrendezés szabályait átalakítva – kötelezni kellene a biztosítókat, hogy kizárólag a javításról kapott szervizszámla ellenében fizessék ki a kártérítést. A jelenlegi szabályozás értelmében egy vétlen autótulajdonos most is választhatja a „számlás” kárrendezést – az esetek 60 százaléka jelenleg is ilyen –, de emellett egyezséget is köthet a biztosítóval. Vagyis lehetősége van arra, hogy akár javítás – és így számla – nélkül kézhez kapjon egy kölcsönös megegyezésen alapuló összeget.

Egyezségi kárrendezést többek között akkor érdemes választani, ha az autótulajdonos úgy érzi, a biztosító által felajánlott költségnél olcsóbban is meg tudja javíttatni kocsiját – például részben saját munkával –, vagy ha a jármű sérülése nem zavarja a szabályszerű működést, viszont másra jobban kellene a pénz. A Mabisz felmérése szerint a válaszadók 59 százaléka aszerint dönti el, milyen kárrendezési formát választ baleset után, hogy mekkora kár érte. Az alacsonyabb értékű, rosszabb állapotban lévő, idősebb autók teljes javítása sokszor akkor sem jó döntés, ha a kár nem volt kifejezetten súlyos. Ilyen esetekben a tulajdonos jobban jár, ha az egyezségi kárrendezést választja.

Ha egy szabályozásmódosítás miatt a jövőben minden sérült autót automatikusan meg kellene javíttatni – hiszen csak a szerviz számlája után járna a kártérítés –, az autószervizek meglehetősen jól járnának, ám ugyanez kevésbé állna a biztosítókra. „Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy utóbbival piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Míg a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítóknak a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján állítják ki a számlát” – tudjuk meg Basa Andreától, a GVH szóvivőjétől. A gyakorlatban tehát a jogszabály-módosítás úgy érvényesülne, hogy a szervizek minden biztosított javításnál a maximális árat számolnák fel, ami jelentősen növelné a kárrendezési költségeket, következésképp hosszú távon a kgfb díját is.

Totál kár érte

Az autójavítók munkájának ellenőrzésére jelenleg nincs hatékony jogi eszköz, így a tulajdonosok arról sem tudnak minden esetben meggyőződni, hogy valóban a számlán feltüntetett alkatrészt építették-e be, esetleg egy jóval olcsóbb használt vagy utángyártott típust. „A biztosító annyit tud tenni, hogy számlás rendezés esetén szúrópróbaszerűen, a javítás közben és a végén ellenőrző szemlét végezhet, vagyis a számla alapján független kárszakértővel ellenőriztetheti a kijavított gépjárművet” – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel. A Mabisz főtitkára hozzáteszi: a kgfb-árszinteket összevető program, a Mabisz Díjnavigátor évek óta minden kgfb-terméket értékesítő biztosító aktuális kgfb-díját bemutatja, ami átláthatóvá tette és növelte a versenyt a piacon.

Noha az autószervizek esetében hasonló kezdeményezésről eddig szó sem esett, a problémát az sem oldaná meg teljesen, ha az internetes árkalkulátorok és összehasonlító oldalak az autószerviz-szektorban is bevetté válnának. Ha ugyanis minden káreset után kizárólag a javítási számla alapján lehetne fölvenni a biztosítási pénzt, a szervizek érdekeltté válnának abban, hogy gazdasági totálkáros autókat is megjavítsanak. Ebbe a kategóriába olyan gépkocsik tartoznak, melyek műszaki értelemben még helyrehozhatók, de a javításuk a jelenlegi körülmények között ésszerűtlen, mivel a munkadíj és a beépített alkatrészek ára meghaladja az autó piaci értékét. Könnyen belátható, hogy egy ilyen, gazdaságtalan javításra kötelező szabálymódosítás terheit csak a biztosítási díjak jelentős emelésével lehetne kompenzálni. Szintén komoly gondot jelenthet, hogy az egyik biztosító – kisebb mintán alapuló – tapasztalata szerint a javítások átlagosan 14 százalékánál fordult elő valamilyen számlázási vagy technológiai probléma, s ez az arány nagyobb volumenű javítási munkateher mellett akár tovább is romolhat.

Magyarországon napjainkban a forgalomban lévő autók átlagéletkora közel 14 év, vagyis nagyon magas azoknak a kocsiknak az aránya, amelyeket komolyabb baleset után nem érdemes helyrehozni. Egy ilyen kényszerpálya azonban nem csak a biztosítóknál verné ki a biztosítékot: a Mabisz felmérése szerint a válaszadók közel kétharmada nem értene egyet azzal, ha a javításért – a károkozó felelősségére – esetenként magasabb összegű kártérítést kellene kifizetni, mint az autó értéke. Tekintettel a Magyarországon jelenleg érvényben lévő, nagyjából 4,8 millió kgfb-szerződésre, ez a vélemény majd hárommillió honfitársunk álláspontjával esik egybe.

* * *

Négy keréken

Magyarországon a felnőtt népesség közel háromnegyede (73 százalék) él személygépjárművel rendelkező háztartásban. A Mabisz felmérésében megkérdezettek 71 százalékának saját, nyolc százalékának céges autója van, a válaszadók hat százalékának mindkettő, két százalékának pedig csak vállalati.

Egy balesetben megsérült jármű szervizelésekor a lakosság 80 százaléka számára az a leglényegesebb szempont, hogy a kocsi megbízhatóan, biztonságosan működjön. A második legfontosabb, hogy eredeti alkatrészt építsenek be (30 százalék), a harmadik pedig, hogy gyorsan megjavítsák az autót (28 százalék). A gépjármű-tulajdonosok mindössze 14 százalékának fontos, hogy számlát kapjon a javításról, ugyanekkora részének pedig az, hogy márkaszervizben állítsák helyre a járművét.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A Putyin–Csányi-dzsúdóbarátság háttere

A jövő heti budapesti cselgáncsvébé fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc? Exkluzív háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogyan lett Katalónia szinte észrevétlenül az iszlamizmus új fellegvára?

Miközben a világ Belgiumra, Franciaországra vagy Angliára figyelt, addig Katalóniában csendben létrejött egy, a fentiekkel vetekedő iszlamista közösség. A csütörtöki Heti Válasz megmutatja a barcelonai merénylet hátterét, azt, hogy a modern európai iszlamista terrorizmus miként tért vissza szülőföldjére.

Maradjon-e Orbán? – Jeszenszky Géza ölre menő vitája fiával, Zsolttal

Kiéleződtek a nemzedéki ellentétek Jeszenszkyéknél: a Trump-rajongó, Orbán-párti Zsolt nyilvánosan bírálta apját, amiért az kritizálja a kormányt. Géza, az egykori külügyminiszter és nagykövet most leült fiával, hogy megvitassák: szentesítheti-e a cél az eszközöket a jobboldali politikában.