Gazdaság

Akiket az állam jól kimentett

/ 2018.05.22., kedd 07:25 /
Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A megmaradt nagyszámú károsult és a sorozatos állami intervenciókat amúgy is sokallók egyaránt felkapták a fejüket: ez a bizonyos állásfoglalás egy magyar hitelügy kapcsán született. Eszerint a tagállami bíróságok vizsgálhatják, hogy az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre terhelése kellően világos volt-e az eredeti hitelszerződésben. Ha nem, akkor tisztességtelen feltételnek minősíthető, és mint ilyen, nem kötelezheti később a hátrányosan érintett hitelfelvevőt.

A főtanácsnoki véleménytől nem vezet egyenes út az esetleges újabb perek kimeneteléig, korai akár a reménykedés, akár egy újabb jogi megrázkódtatástól való félelem. Viszont a nem jogászoknak is fontos az ügynek az a vonatkozása, hogy a fogyasztóvédelmi szempont a szerződések betartatásának klasszikus követelményével láthatóan egyenrangú lett. Ha a szóban forgó hitelszerződések megkötésekor nem vált elég világossá az árfolyamkockázat ténye, vagyis az, hogy a hitelfelvevő viseli a forint és a frank vagy euró árfolyamának ingadozásából fakadó kockázatot, akkor ez a szerződési feltétel tisztességtelennek nyilvánítható.

A fogyasztóvédelmi szempont kiemelése jogos, amikor igen eltérő pénzügyi tudatosságú és jártasságú százezreket érintenek szerződések. Ám éppen ezért roppant nehéz igazságot tenni konkrét ügyekben. Mifelénk ugyanis – és ezt a magyar viszonyokban járatlan hozzászólók talán nem tudják – hosszú előtörténete van a más valutában való fizetésnek és megtakarításnak. Amikor a kelet-európai turisták „Jugóba” mentek, bizony schillingben, márkában vagy dollárban fizettek a szállásért, mert a háziak rá sem néztek a dinárra, hiába volt az a törvényes fizetőeszköz. Majd változtak a viszonyok, de a kemény valutákat ma is naponta használjuk, és még csak át sem kell lépnünk az országhatárt. Ingatlanbérlés esetén például elég gyakori az euró, sokaknak van euró- vagy dollárszámlája, az árfolyamok alakulása köznapi téma. Nehéz volna tehát azt igazolni, hogy valaki a svájci frankban vagy euróban vezetett kölcsönszerződésének árfolyamkockázatáról nem tudott. Ám hagyjuk meg ezt a tudásszociológiai kérdést a bíróságoknak.

De ne feledjük, hogy százezrek nem kizárólag a fránya piaci árfolyamkockázat miatt kerültek bajba a pénzügyi válság éveiben. A lakás- és autóhiteleknél az árfolyamkockázat mellé a kamatkockázatot is rájuk terhelték a hitelintézetek, állami tudomásulvétellel. De a kormányzat ennél mélyebben is érintett. Mert miért is kellett a bankoknak a már futó szerződéseik kamatait megemelni, és miért is gyengült akkorát a forint a kölcsönszerződés valutáihoz képest? Egyebek miatt azért, mert a magyar állam nemzetközi hitelkockázati besorolása a válság előtti A szintről több lépésben romlott, a 2012-es bóvliba esésig. Míg a világ nagy részén nulla körüli szintre csökkentek az irányadó kamatok, a magyar kamatszint magas volt, és még így is sokat gyengült a forint – tetézve a devizaadósok baját.

A kereskedelmi bankok forrásszerzésének feltételeit nagyban érinti az ország hitelképességi besorolása, államunkat pedig a hitelminősítők még jó sokáig a befektetőknek nem ajánlott kategóriában tartották; ma is csak egy fokozattal vagyunk a bóvli kategória határa felett. A térség valutái inkább erősödtek az euróval szemben, a mienk pedig annak ellenére gyengült, hogy történelmileg példátlan mennyiségű deviza dől be az EU-tól. Ma az euró-forint árfolyama mégis jóval 300 felett mozog, holott tíz éve még 230-nál is kedvezőbb volt. Az állam, mely a megmentő pózában tetszelgett mindezen éveken át, valójában a cikcakkos gazdaságpolitikájával súlyosan nehezítette azon százezrek életét, akik tíz éve megfizethető kondíciójúnak remélt devizahiteleket vettek fel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.