valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

http://valasz.hu/uzlet/van-e-ertelme-betiltani-a-muanyagszatyrot-es-a-szivoszalat-129146

Gazdaság

A tudomány oltárán

/ 2011.05.22., vasárnap 11:20 /
A tudomány oltárán

Ha az ország vezetése néhány éven belül nem határozza el magát az akadémiai kutatóintézetek fejlesztésére, a következő tudósnemzedékben nehezen képzelhető el olyan kitüntetés, mint Freund Tamás koppenhágai Agy díja. Minderre Pálinkás József figyelmeztet, akit május elején újabb három évre a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választottak.


- Tűzoltással kell kezdenie második elnöki ciklusát: pár héttel újraválasztása előtt azt nyilatkozta, hogy csődközeli helyzetben van az akadémia kutatóhálózata.


- Kicsit enyhült a helyzet. Miután tájékoztattam a miniszterelnököt, megindultak a kifizetések, de továbbra sem lehet állítani, hogy minden rendben van. A következő években meg kell újítani a kutatóhálózat szerkezetét és finanszírozását, hatékonyabb intézményrendszerre van szükség. Egy akadémiai kutatóintézetben folyamatosan változnak a kutatási témák, ezért kiszámítható, ám rugalmas finanszírozásra van szükség.

- A közelmúltban több magyar tudós, köztük Lovász László és Freund Tamás is komoly nemzetközi díjat kapott. Nagy baj nem lehet a magyar tudomány helyzetével.

- A sikerek mögött kiemelkedő egyéni teljesítmények állnak. Ilyen kiváló eredmények csak olyan támogató, iskolateremtő környezetben születhetnek, mint amilyen az ELTE matematikai kutatóintézete Lovász László számára, vagy az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete Freund Tamás esetében. Egy-egy ilyen díj azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon minden rendben van a tudománnyal. Súlyos gondok vannak az intézményrendszerrel és a kutatások pályázati finanszírozásával is. A kialakult helyzet fokozottan veszélyezteti az MTA kutatóhálózatát. A legégetőbb gond, hogy néhány éven belül elavulttá válik a felfedező kutatások műszerezettsége. Korszerű berendezések hiányában a legkiemelkedőbb kutatók sem tudnak a nemzetközi mezőnyben is versenyképes témákkal foglalkozni. A legkorszerűbb műszerek nélkül elképzelhetetlen olyan elismerés, mint Freund Tamás Agy díja. A Tour de France-on mindenki természetesnek veszi, hogy már az induláshoz is megfelelő kerékpár kell, s a nyeréshez még inkább.

- Az infrastruktúra mai értéke az eredeti, "könyv szerinti" érték alig ötöde, vagyis óriási beruházásokra lesz szükség. Mikor futunk ki az időből?

- Fontos, hogy elinduljanak a fejlesztések. Egyik napról a másikra nem lehet és nem is érdemes mindent kicserélni, mert akkor később újra egyidejűleg menne tönkre a műszerpark. Próbálom megértetni a döntéshozókkal, hogy stratégián alapuló, kiszámítható, folyamatos finanszírozásra van szükség. Ha most elkezdjük, tíz év elteltével fejlett műszerállományra tehetünk szert. Az elmúlt húsz évben intézeteinkben - egy-két kivételtől eltekintve - nem tudták beszerezni a témaváltásokhoz szükséges berendezéseket. Ha egy magyar kutatónak nincs lehetősége arra, hogy egy-egy új téma kutatásához a megfelelő eszközökkel lásson hozzá, a témája elavult lesz, ezért kevesebbszer fognak rá hivatkozni, kevesebb konferenciára hívják meg.

- Lesz pénz a fejlesztésre?

- Ez elhatározás kérdése, hiszen az akadémiai kutatóhálózatban évi kétmilliárd forintból megteremthető a legígéretesebb témákban szükséges műszerezettség. Ezt az összeget az ország lehetőségeihez képest nem tartom aránytalanul nagynak.

- Sikerült meggyőznie a politikusokat, hogy meglegyen ez a kétmilliárd?

- Idén nem nagyon, hiszen csak félmilliárd forint van a berendezések fejlesztésére. A tehetséges fiatal kutatók hazahozatalára és itthon tartására fordítható forrásokkal jobban állunk. A 2008-ban általam elindított Lendület program keretében idén először 600 millió forintból támogathatjuk a legkiválóbbakat, akik ígéretes témákra alapítanak kutatócsoportokat akadémiai kutatóintézetekben és egyetemeken. Remélem, a döntéshozók felismerik: néhány tucat kiemelkedő tudós támogatása nemzeti érdek. Nincs több ezer zseniális kutatónk, akiknek műszert, pénzt, paripát, fegyvert kellene juttatnunk. A forrásokat a legígéretesebb kutatóknak kell biztosítanunk.


- A Lendület program az első ciklusának egyik nagy sikere, melyre összességében immár 1,1 milliárd forint jutott. Elég ez az agyelszívás megállítására?


- Nem elég. Téved, aki azt gondolja, hogy Magyarország minden tekintetben felveheti a versenyt a nagy amerikai egyetemekkel, ahol nincs közalkalmazotti bértábla, és bármilyen műszert meg lehet venni közbeszerzés nélkül. A cél az, hogy megakadályozzuk, hogy egy tehetséges kutató minden esetben távozásra kényszerüljön, mert nem tudja biztosítani a családja megélhetését. A Lendület az egyetlen program, ahol egy 35 éves kutató akár 850 ezer forintot is kereshet, és úgy haladhat előre a pályáján, mint Berlinben. Mindig lesznek, akik külföldre mennek, de fontos, hogy itthon is legyen jövőképük, ha később tapasztalatokkal gazdagodva visszatérnek.

- Lesz-e néhány tucat kiemelkedő kutató a jövőben, ha az iskolákban nem marad fizika- és kémiatanár?

- A természettudományos tanárok hiánya nem azért baj, mert kevés fizikust fognak képezni. Annyi tehetséges tanuló mindig lesz, hogy a fizikus-utánpótlás biztosított legyen. Természettudományos ismeretek nélkül azonban elképzelhetetlen, hogy egy fiatalból jó mérnök vagy orvos legyen. Javasoltam, hogy emeljék fel a természettudományos tárgyat oktató tanárok fizetését. Régi szabály egy piacgazdaságban, hogy amiből hiány van, azért többet kell fizetni. Négy éve hangsúlyozom, hogy legyen kötelező az érettségi egy természettudományos tárgyból. Sajnálatos, hogy ez a javaslat most is elveszni látszik az oktatási koncepciók vitájában. Ez lenne az egyik módja annak, hogy a gyerekek már a tanulmányaik kezdetétől komolyan vegyék ezeket a tárgyakat. Ha egy középiskolás vegyészmérnök akar lenni, azt az érettségi előtt egy évvel késő eldönteni.

- A kötelező érettségivel nem az érdeklődésüket keltenénk fel.


- Az érdeklődésük felkeltése a tanárok feladata. Ám ha a diák nem érzi, hogy később teljesítenie kell, akkor ki sem nyitja a könyvet. Ha a számonkérés olyan, hogy kénytelen néhányszor kinyitni a könyvet, kiderülhet, hogy tetszik is neki, és meg akarja érteni a természeti jelenségek hátterét.

- Sok fiatal érdeklődését sikerül az iskolán kívül felkelteni: sorra épülnek a tudományos élményparkok.

- Ezek most divatosak lettek, mint az élményfürdők, csak úgy ne járjunk velük, mint a fürdőkkel, hogy nem tudjuk kihasználni őket. Támogatandó, hogy legyen néhány ilyen park, ahová még egy-egy iskolai óra keretében is el lehet látogatni, de a túlkínálatnak semmi értelme. Ezek a parkok az iskolai természettudományos tárgyak oktatását segíthetik, ám nem helyettesíthetik. Súlyos hiányosságaink vannak a természettudományos tárgyak oktatásában. A tanárok a legjobb szándékkal sem tudnak elég érdekesen tanítani, ha nincsenek az iskolákban demonstrációs eszközök. Kevéssé figyelemfelkeltő, ha a pedagógus képleteket ír a táblára, mint ha bemutatja a jelenségeket. A képletírás közben ha nem ő álmosodik el, akkor majd a tanulók fognak.

- A filozófusbotrány idején megrótta a tanulmánycímeken gúnyolódó lapokat. Veszélyben érezte a tudomány becsületét?

- Volt egy pont, amikor attól tartottam, hogy eldurvul a hecckampány. Lehet vitatkozni arról, hogy a Heidegger- vagy a Nietzsche-kutatások a fontosabbak, de csak hozzáértők tehetik ezt meg. Az új alkotmányban is benne van, hogy a tudomány művelői jogosultak a tudományos kutatások értékét megítélni. Ez nem csak a társadalomtudományokra érvényes, hiszen a fizikusokon kívül kevesen értik meg, hogy miért szükséges a kvarkgluon-plazma kutatása, miközben a pénzt bicikliutak építésére is lehetne fordítani.

- Az új alkotmányról az ön véleményét is kikérte a miniszterelnök, mégis kimaradt belőle az MTA társult intézménye, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Hogyan élte meg, hogy inkább Makovecz Imre Magyar Művészeti Akadémiája (MMA) került bele?

- A művészeti akadémiák története régebbre nyúlik vissza. Nem "Makovecz Imre Művészeti Akadémiája" került bele az alkotmányba, hanem az új törvénnyel létrehozandó Magyar Művészeti Akadémia. Az MMA azért került az alaptörvénybe, mert ez volt a törvényalkotó többség akarata. Várjuk meg az erről alkotott törvényt. Abban pedig nincs változás, hogy az MTA közgyűlése által 1992-ben létrehozott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia a Magyar Tudományos Akadémia társult intézménye.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.