Gazdaság

A magyar eladja, a német megveszi – pont az történik, amit az Orbán-kormány nem akart

/ 2017.12.12., kedd 19:21 /

„A Lidl Magyarország Kereskedelmi Betéti Társaság megszerzi hét (7) budapesti és Budapest környéki településen található, napi fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzlet üzemeltetésének jogát” – olvasható a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján. Ezek történetesen mind CBA-boltok:

  • Budapest, Rákóczi úti CBA;
  • a Ferenciek terén található CBA;
  • a máriaremetei CBA;
  • az aranyhercegi CBA;
  • az egyik veresegyházi CBA;
  • a szadai CBA;
  • egy ürömi CBA.


A helyzet azért furcsa, mert Baldauf László, a CBA tiszteletbeli örökös elnöke nemrég még kijelentette: „muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem” – a nyilatkozat óta pontosan egy hét telt el, és már nyilvános is a lista a Lidlnek elpasszolt boltokról.

Hogy miért kellemetlen ez?

„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta Orbán Viktor még 2016 szeptemberében, Lengyelországban.

Bár a magyar kiskereskedelemben a külföldi tulajdon aránya különböző számítások szerint már így is valamivel 50% alatt van, de a piacot mégis a nagy multik, a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl és az Aldi uralja, a magyar áruházláncok, mint a Coop, a CBA vagy a Reál jóval kisebb bevételt termelnek. Pedig a magyar kormány az elmúlt években több eszközzel próbálta helyzetbe hozni CBA-t a kiskereskedelmi versenyben.

A CBA-üzletek eladásával, ha kicsiben is, de pont az ellenkezője valósul meg annak, mint amit Orbán Viktor célként kitűzött.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.