Gazdaság

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

/ 2017.10.19., csütörtök 13:07 /
A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

A Halál-völgy eredetileg kegyetlen sivatag Kaliforniában. Az egyik legszárazabb hely a Földön, ahol az 1848-as aranyláz idején szerencsevadászok tucatjai lelték halálukat. Másfél évszázaddal később, a Szilícium-völgyben azt a szakaszt kezdték a halál völgyének nevezni, amelyben korunk aranyásói, a technológiai startupok az alapítók pénzét már gyorsan égetik, de nyereséget még nem termelnek, ezért a legtöbben elhullanak. Magyarországon sincs ez másként: azt mondják, tízből kilenc induló vállalkozás nem éli túli a kritikus szakaszt. Az elmúlt évtizedben főként európai uniós forrásból finanszírozott alapok több mint százmilliárd forintot fektettek sok száz cégbe, de csak töredékük vált gyakran emlegetett sikertörténetté.

A Telenor immár második éve próbál tenni azért, hogy számuk növekedjen. Ők indították el Magyarország első nagyvállalati startup-gyorsítóprogramját. Az Accelerate keretében tavaly öt, idén három ígéretes vállalkozást választottak ki, hogy egy nemzetközi nagyvállalat tudásával, technológiájával, mentorokkal és befektetéssel segítsenek túlélni nekik a halál völgyét. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Pistyur Veronika második éve vesznek részt a programban – tőlük kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy ne torpanjon meg egy startup az első sikeres lépések után.

Helló, világ!

„A startupokat az választja el egy klasszikus vállalkozástól, hogy a nulladik pillanattól a globális piacot célozzák meg az egész világon működőképes termékkel” – szögezi le Pistyur Veronika, a Bridge Budapest egyesület vezetője. Az egyesületet három olyan cég alapította 2013-ban – a Prezi, a Ustream és a LogMeIn –, amelyek maguk is azonnal a világpiacra léptek, és előbb lettek sikeresek az Egyesült Államokban, mint idehaza.

Magyar cégeknek nem is nagyon van más választásuk – teszi hozzá Oszkó Péter, a startupok gyorsításával foglalkozó OXO Labs vezetője. „Aki a német piacon indul, el tud tölteni ott három-négy évet, de így nem biztos, hogy megtanulja, hogyan kell külföldön boldogulni, és amikor megpróbál kilépni, belesül – fogalmaz. – Magyarországon azonban olyan kicsi a belső piac, hogy kénytelenek rögtön kilépni a nemzetközi porondra. Ez kényszerhelyzet, de előny is, hiszen rögtön kiszűri az életképes projekteket. Befutott startupjaink mind ezt az utat járták be a Graphisofttól a Yahoo által felvásárolt Indextoolsig.”

Tanulni, tanulni, tanulni

A két mentor abban is egyetért, hogy nem a kezdeti tudás a döntő a sikerben, hanem a tanulási és alkalmazkodási képesség. „A legfontosabb, hogy a csapat képes legyen a kritikát meghallani, majd beépíteni a működésébe. Gyakran előfordul, hogy az alapítók annyira bele vannak szerelmesedve ötletükbe, hogy ezredszer is elengedik a fülük mellett a figyelmeztetést, hogy ez így nem lesz jó. Ez egyenes út a kudarchoz” – véli Pistyur Veronika.

„A termék, amellyel egy vállalkozás sikeres pályát fut be, szinte soha nem az, ami az alapítók eredeti elképzelése – teszi hozzá Oszkó Péter. – A legtöbb vállalkozási ötlet valamilyen létező, tapasztalt probléma megoldására irányul, de ez az alapító személyes élményein alapul. Ez pedig ritkán esik egybe a piac valós igényével. Tudni kell, meddig érdemes küzdeni az elképzeléseinkért, és mikortól érdemes módosítani rajtuk. Egy startup épp attól startup, hogy képes tanulni és alkalmazkodni, szemben egy nagyvállalattal. Ha nem, elhullik.”

Oszkó egy korábbi befektetése példáján világítja meg e szabályt. A Cryo az állattenyésztésben végzett mesterséges megtermékenyítés területén végzett fejlesztéseket. A cég kidolgozott egy nyomáskezelési technológiát, melynek az ivarsejteket alávetve sokkal nagyobb arányban lett sikeres a megtermékenyítés. Mégsem kapkodtak érte a reménybeli vásárlók, mondván: nem képesek nyomon követni a folyamatot. Ezért kiegészítő termékként egy inkubátorként is működő mikroszkópot fejlesztettek ki. Ez viszont már olyan sikeres lett, hogy nemcsak állattenyésztő telepek, hanem humán meddőségi klinikák is elkezdték nagy számban vásárolni, miközben az eredeti berendezés továbbra sem lett kapós. Egy svéd biotechnológiai vállalat több milliárd forintért vásárolta meg a céget, az alapítók meggazdagodtak.

Nem való mindenkinek

Ez a példa is mutatja, hogy a startupokkal kapcsolatos leggyakoribb félreértéssel szemben nem az ötlet a lényeg. „Lehet, hogy valaki jól ráérez egy problémára, de arra nem fordít elég energiát, hogy felmérje a versenytársakat és a fogyasztói szokásokat, ezért a megoldás, amit kínál, nem elég hatékony, nem elég felhasználóbarát, vagy csak nem elég szép – int Pistyur Veronika. – Nem kell feltétlenül feltalálni a spanyolviaszt, de fontos, hogy pontos ismereteket szerezzünk a piacról, ne vaktában lövöldözzünk, érzetek alapján.”

A kivitelezés a munka neheze, és nem mindenki alkalmas rá. „A cég kritikus életszakaszában az alapítók 14-16 órát töltenek el egymással, ami szorosabb kapcsolat, mint egy házasság. Közben óriási nyomás nehezedik rájuk a piac és a befektetők részéről. Ez kockázatos üzlet, ami keveseknek való – int a Bridge Budapest vezetője. – A startupok soha nem lesznek többségben, de ez nem baj. Teljes létjogosultsága van egy olyan vállalkozásnak is, amelyik kockázati tőke nélkül, a helyi piacon szerzett bevételéből lassan építkezve hoz létre szerény, de fenntartható üzleti modellt. Nem kell mindenkinek startuppernek lenni.”

Aki viszont annak való, azt érdemes felkarolni. Pistyur Veronika idén – Várkonyi Balázzsal, az Extreme Digital alapítójával – a Vimage nevű céget mentorálja, mely az Instagramon egyre népszerűbb cinemagráfok, azaz mozgó részlettel megspékelt fotók készítésére írt egyszerűen használható okostelefonos alkalmazást. A Vimage ugyanúgy a nemzetközi piacra tör, mint az Oszkó Péter – és Vinnai Balázs (Misys Digital Channels) – által felkarolt Family Finances. Ez családi pénzügyi applikáció, melyben virtuális zsebpénzt utalhatunk gyermekeinknek, és elköltését is ellenőrizhetjük. Az Accelerate program harmadik idei résztvevője egy tanárok által kitalált pedagógiai motivációs rendszer, a BeeTheBest, mely az online videójátékok logikájával – szintlépéssel, toplistákkal, jelvények osztásával – ösztönzi a diákokat. Ezt a céget Simó György (Day One Capital) és Varga Zoltán (Central Invest) segíti.

A mentoráláson túl a csapatok workshopokat, közösségi irodát, korlátlan adatforgalmat kínáló tarifacsomagot kapnak a Telenortól, a Samsung egy-egy Galaxy S8 készüléket, a Microsoft pedig Bizspark felhőszolgáltatást bocsát rendelkezésükre. A Telenor ezenfelül egyenként 5–10 millió forintot fektet a három cégbe, és összesen 150 millió forint értékű támogatást nyújt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.