valasz.hu/uzlet/mar-mar-elviselhetetlen-a-hazai-munkaerohiany-kellenek-a-pakisztaniak-126113

http://valasz.hu/uzlet/mar-mar-elviselhetetlen-a-hazai-munkaerohiany-kellenek-a-pakisztaniak-126113

Gazdaság

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

/ 2017.10.19., csütörtök 13:07 /
A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

A Halál-völgy eredetileg kegyetlen sivatag Kaliforniában. Az egyik legszárazabb hely a Földön, ahol az 1848-as aranyláz idején szerencsevadászok tucatjai lelték halálukat. Másfél évszázaddal később, a Szilícium-völgyben azt a szakaszt kezdték a halál völgyének nevezni, amelyben korunk aranyásói, a technológiai startupok az alapítók pénzét már gyorsan égetik, de nyereséget még nem termelnek, ezért a legtöbben elhullanak. Magyarországon sincs ez másként: azt mondják, tízből kilenc induló vállalkozás nem éli túli a kritikus szakaszt. Az elmúlt évtizedben főként európai uniós forrásból finanszírozott alapok több mint százmilliárd forintot fektettek sok száz cégbe, de csak töredékük vált gyakran emlegetett sikertörténetté.

A Telenor immár második éve próbál tenni azért, hogy számuk növekedjen. Ők indították el Magyarország első nagyvállalati startup-gyorsítóprogramját. Az Accelerate keretében tavaly öt, idén három ígéretes vállalkozást választottak ki, hogy egy nemzetközi nagyvállalat tudásával, technológiájával, mentorokkal és befektetéssel segítsenek túlélni nekik a halál völgyét. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Pistyur Veronika második éve vesznek részt a programban – tőlük kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy ne torpanjon meg egy startup az első sikeres lépések után.

Helló, világ!

„A startupokat az választja el egy klasszikus vállalkozástól, hogy a nulladik pillanattól a globális piacot célozzák meg az egész világon működőképes termékkel” – szögezi le Pistyur Veronika, a Bridge Budapest egyesület vezetője. Az egyesületet három olyan cég alapította 2013-ban – a Prezi, a Ustream és a LogMeIn –, amelyek maguk is azonnal a világpiacra léptek, és előbb lettek sikeresek az Egyesült Államokban, mint idehaza.

Magyar cégeknek nem is nagyon van más választásuk – teszi hozzá Oszkó Péter, a startupok gyorsításával foglalkozó OXO Labs vezetője. „Aki a német piacon indul, el tud tölteni ott három-négy évet, de így nem biztos, hogy megtanulja, hogyan kell külföldön boldogulni, és amikor megpróbál kilépni, belesül – fogalmaz. – Magyarországon azonban olyan kicsi a belső piac, hogy kénytelenek rögtön kilépni a nemzetközi porondra. Ez kényszerhelyzet, de előny is, hiszen rögtön kiszűri az életképes projekteket. Befutott startupjaink mind ezt az utat járták be a Graphisofttól a Yahoo által felvásárolt Indextoolsig.”

Tanulni, tanulni, tanulni

A két mentor abban is egyetért, hogy nem a kezdeti tudás a döntő a sikerben, hanem a tanulási és alkalmazkodási képesség. „A legfontosabb, hogy a csapat képes legyen a kritikát meghallani, majd beépíteni a működésébe. Gyakran előfordul, hogy az alapítók annyira bele vannak szerelmesedve ötletükbe, hogy ezredszer is elengedik a fülük mellett a figyelmeztetést, hogy ez így nem lesz jó. Ez egyenes út a kudarchoz” – véli Pistyur Veronika.

„A termék, amellyel egy vállalkozás sikeres pályát fut be, szinte soha nem az, ami az alapítók eredeti elképzelése – teszi hozzá Oszkó Péter. – A legtöbb vállalkozási ötlet valamilyen létező, tapasztalt probléma megoldására irányul, de ez az alapító személyes élményein alapul. Ez pedig ritkán esik egybe a piac valós igényével. Tudni kell, meddig érdemes küzdeni az elképzeléseinkért, és mikortól érdemes módosítani rajtuk. Egy startup épp attól startup, hogy képes tanulni és alkalmazkodni, szemben egy nagyvállalattal. Ha nem, elhullik.”

Oszkó egy korábbi befektetése példáján világítja meg e szabályt. A Cryo az állattenyésztésben végzett mesterséges megtermékenyítés területén végzett fejlesztéseket. A cég kidolgozott egy nyomáskezelési technológiát, melynek az ivarsejteket alávetve sokkal nagyobb arányban lett sikeres a megtermékenyítés. Mégsem kapkodtak érte a reménybeli vásárlók, mondván: nem képesek nyomon követni a folyamatot. Ezért kiegészítő termékként egy inkubátorként is működő mikroszkópot fejlesztettek ki. Ez viszont már olyan sikeres lett, hogy nemcsak állattenyésztő telepek, hanem humán meddőségi klinikák is elkezdték nagy számban vásárolni, miközben az eredeti berendezés továbbra sem lett kapós. Egy svéd biotechnológiai vállalat több milliárd forintért vásárolta meg a céget, az alapítók meggazdagodtak.

Nem való mindenkinek

Ez a példa is mutatja, hogy a startupokkal kapcsolatos leggyakoribb félreértéssel szemben nem az ötlet a lényeg. „Lehet, hogy valaki jól ráérez egy problémára, de arra nem fordít elég energiát, hogy felmérje a versenytársakat és a fogyasztói szokásokat, ezért a megoldás, amit kínál, nem elég hatékony, nem elég felhasználóbarát, vagy csak nem elég szép – int Pistyur Veronika. – Nem kell feltétlenül feltalálni a spanyolviaszt, de fontos, hogy pontos ismereteket szerezzünk a piacról, ne vaktában lövöldözzünk, érzetek alapján.”

A kivitelezés a munka neheze, és nem mindenki alkalmas rá. „A cég kritikus életszakaszában az alapítók 14-16 órát töltenek el egymással, ami szorosabb kapcsolat, mint egy házasság. Közben óriási nyomás nehezedik rájuk a piac és a befektetők részéről. Ez kockázatos üzlet, ami keveseknek való – int a Bridge Budapest vezetője. – A startupok soha nem lesznek többségben, de ez nem baj. Teljes létjogosultsága van egy olyan vállalkozásnak is, amelyik kockázati tőke nélkül, a helyi piacon szerzett bevételéből lassan építkezve hoz létre szerény, de fenntartható üzleti modellt. Nem kell mindenkinek startuppernek lenni.”

Aki viszont annak való, azt érdemes felkarolni. Pistyur Veronika idén – Várkonyi Balázzsal, az Extreme Digital alapítójával – a Vimage nevű céget mentorálja, mely az Instagramon egyre népszerűbb cinemagráfok, azaz mozgó részlettel megspékelt fotók készítésére írt egyszerűen használható okostelefonos alkalmazást. A Vimage ugyanúgy a nemzetközi piacra tör, mint az Oszkó Péter – és Vinnai Balázs (Misys Digital Channels) – által felkarolt Family Finances. Ez családi pénzügyi applikáció, melyben virtuális zsebpénzt utalhatunk gyermekeinknek, és elköltését is ellenőrizhetjük. Az Accelerate program harmadik idei résztvevője egy tanárok által kitalált pedagógiai motivációs rendszer, a BeeTheBest, mely az online videójátékok logikájával – szintlépéssel, toplistákkal, jelvények osztásával – ösztönzi a diákokat. Ezt a céget Simó György (Day One Capital) és Varga Zoltán (Central Invest) segíti.

A mentoráláson túl a csapatok workshopokat, közösségi irodát, korlátlan adatforgalmat kínáló tarifacsomagot kapnak a Telenortól, a Samsung egy-egy Galaxy S8 készüléket, a Microsoft pedig Bizspark felhőszolgáltatást bocsát rendelkezésükre. A Telenor ezenfelül egyenként 5–10 millió forintot fektet a három cégbe, és összesen 150 millió forint értékű támogatást nyújt.

Rosta

Stumpf András

Találkozunk 2016-ban!

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.