Tehenekkel a klímáért?

/ 2018.03.29., csütörtök 11:40 /

Sok ezer éve füves puszta volt a Szahara. De minden ellenkező híreszteléssel szemben nem az állattartás miatt sivatagosodott el, és nem lehet ezt visszafordítani a magyar internetet bejáró legeltetési csodamódszerrel sem.

Nagyot ment a magyar közösségi médiában egy 4,5 millió megtekintést elérő TED-előadás és egy nyomában írott cikk. A szerző azt állítja, hogy ismeri a receptet a klímaváltozás visszafordítására, ráadásul úgy, hogy több húst ehetünk, mint eddig. Mivel a húsevésről olyan kép él, hogy több szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a fosszilis üzemanyag – valójában jóval kevesebbet; az üvegházhatású emisszió 14,5 százalékáért felelős az állattartás –, sokan reményt keltően olvastak Allan Savory zimbabwei farmer legeltetési módszeréről.

A LinkedInen közölt ismertető kiindulópontja az a meglepő információ, hogy tízezer éve a Szahara füves szavanna volt. Ez igaz. Ám az már nem, hogy az ember tette sivataggá, amikor nyájai lelegelték róla a növényzetet. Vannak ilyen elméletek, de a jelenlegi tudományos közmegegyezés szerint a háttérben a Föld tengelyének periodikus ingadozása áll. Bolygónk keringési síkhoz képest bezárt forgástengelye 41 ezer éves ciklusokban 22,2 és 24,5 fok között ingadozik, ez a fő oka annak, hogy a térség éghajlata hol forróbbá és szárazabbá, hol termékenyebbé válik.

Abban igaza van Savorynek, hogy a tudomány mai állása szerint a legeltetés hozzájárulhat egy terület elsivatagosodásához, vagyis csodamódszere valóban ellentmond a konszenzusnak. Azt állítja ugyanis, hogy a rotációs legeltetés (intensive rotational grazing, IRG) éppen ellenkező hatással van. Hatásos előtte/utána képpárokat mutat be afrikai birtokáról, ahol állatai füves pusztává varázsoltak kopár homokdűnéket. Kis, körülkerített területeken tart marhákat és kecskéket, majd miután a területet „életre legelték”, továbbállnak. Ez a természetet utánozza, a vadon élő növényevők is így vándoroltak a füves pusztán a ragadozók elől. A legeltetett területen az állatok patáikkal feltörik a száraz talajon képződő algaréteget, ami a letaposott fűvel és a trágyával keveredve termékeny talajréteget alkot, így a vegetáció a nyáj továbbállása után újult erővel hajt ki.

Bár a képek meggyőzőek, az IRG mellett szóló bizonyítékok éppúgy anekdotikusak, mint mondjuk a homeopátia hatásosságáról szóló beszámolók. A lektorált folyóiratokban közölt, tudományos módszertan alapján reprodukált kísérletek nem támasztják alá a derűlátást. Amerikai kutatók például több csapadékövezetben is tesztelték az IRG-t, de sehol nem észlelték a jósolt hatást. Más kutatók azt tapasztalták, hogy jóval dúsabb a fű és aljnövényzet ott, ahol nincs legeltetés. Neves folyóiratban nem jelent meg más eredményt hozó tanulmány.

Savory ellenvetései hasonlítanak az áltudományos gyógyítók frázisaira. Az „intézményes” tudomány módszerei nem alkalmasak rá, hogy „holisztikus” módszerét alátámasszák, mert csak egy-egy vonatkozását képesek reprodukálni, sőt a „tudományos módszer” szerinte sosem fedez fel semmi újat. Ám ha megengedjük is, hogy módszere hasznos lehet az elsivatagosodás elleni küzdelemben, a klímaváltozás lassítására minimális hatást gyakorolna – az iparosodás előtti szén-dioxid-koncentráció visszaállítása nem több egy jó szándékú fantaszta álmánál. A mai kibocsátás megkötéséhez ugyanis a Föld teljes növénytakaróját meg kellene triplázni, beleértve a füves pusztákon túl az esőerdőket és a tajgát is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.