Idegen ünnepünk

/ 2010.12.16., csütörtök 11:21 /

Bár Alföldi Róbert és Závada Pál új produkciója a történelmi szembesítés igényével jött létre, ehelyett túlfeszített, elnagyolt vízió marad a XX. század súlyos hagyatékáról.

A Művészetek Palotája közleménye technikai okokra hivatkozva tudatta novemberben, hogy mégsem náluk, hanem a Nemzeti Színházban debütál Alföldi Róbert legújabb rendezése, a Magyar ünnep című előadás. Az indokokról többet nem lehetett megtudni, ám tény, hogy a színdarab provokatív kifejezésmódjával botránykő a román nemzeti ünnep ügye miatt amúgy is izgalomban lévő körökben.

A darab története 2008-ban kezdődött: ekkor Alföldi Róbert tíz írót kért fel, hogy válasszák ki a Tízparancsolat egy-egy sorát, és írjanak rá drámát. A felkértek között volt Závada Pál is, aki Az Úr napját szenteld meg! igéje alapján készítette el Idegen testünk című - az 1940-es évek háborús időszakáról, a revízióról, antiszemitizmusról és a Magyar Közösségről szóló - regényének színi változatát, Magyar ünnep címmel. A darab történetszövése milliónyi szálon kapcsolódik valóságos eseményekhez és alakokhoz, ezért színházon és irodalmon túlmutató történelmi üzeneteket közvetít.

Mi több, szembesít: az Idegen testünkből ismert többes szám első személyű elbeszélői pozíció - az Erdélybe bevonuló magyar hadtestek bűneinek ismertetésekor - a színpadi változatban is megjelenik, de a zsidótörvény szövegének felolvasásakor koccintó asztaltársaság mellett még számos motívum szintén a magyarság kollektív felelősségét jeleníti meg. Miközben olykor színpadi kikacsintások, vagy az eredeti Závada-regény feltűnése a könyvégetéskor mind-mind az áthallást igyekeznek hangsúlyozni a megjelenített történeti példák és napjaink fejleményei között.

A Magyar ünnep kudarca azonban, hogy szembesítő-ráébresztő minőségében kifejezetten rosszul működik, mivel a történelmi tények és a színpadi cselekmény viszonya aránytalan. A szereplők kis túlzással vagy zsidók, vagy antiszemiták, cselekedeteik nagy része szexuális vágyaiktól vezérelt, a revíziós események megjelenítésekor a néző problémafelvetés helyett öncélú profanizálással szembesül - itt említhető a revíziós menetdalra maszturbáló honvédek képe.

A magyarok egyöntetű felelősségének sugallata biztosan nem jó irány, hiszen - Bibó István szavaival élve - ennek felvetését azok sem szeretik, akik egyébként hajlandók lennének önként részt vállalni a felelősségből. A közös felelősség feszegetése az ép valóságérzethez nemhogy közelít, inkább eltávolít tőle. Závada darabja ezért nem segíti a közös gondolkodást. Pedig akár tehetné is; a második felvonás legerősebb pontjain, az elaljasult nyilas és kommunista rendszerek működésének színpadra állításakor - amikor könyveken egyformán átgyalogoló ideológiákat, meghökkentő eszközökkel játszott kivégzéseket látunk - a darab bizony letaglózza és székhez szegezi a nézőt.

Alföldi és Závada műve az elmúlt század fontos kérdéseihez nyúl, méghozzá úgy, hogy nyomatékkal igyekszik a napjaink jobboldali szubkultúráiban virágzó nosztalgikus-leegyszerűsítő, egytényezős történetmondás ellentéte lenni. Ha csak ezt nézzük, a törekvés sikeres - már amennyiben a zsúfolt-túlhangolt ellensúlyozással a ló túloldalára átesést sikernek tekintjük.

Závada Pál: Magyar ünnep (zenés dráma két részben) - Nemzeti Színház. Rendezte: Alföldi Róbert. Főbb szereplők: Nagy Mari, Söptei Andrea, Mátyássy Bence, Znamenák István

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.