valasz.hu/rendezvenyek/

http://valasz.hu/rendezvenyek/

Konferencia

Sikeres magyarok

A konferencia a magyar kis- és középvállalati szektor jelenlegi helyzetét, kilátásait elemzi, lehetséges kitörési pontokat keresve.

Egyrészt néhány a válságban is sikeres magyar cég példáján keresztül kíván hatékony vállalatfejlesztési stratégiákat bemutatni, másrészt a 2014-től induló új uniós költségvetés forrásainak minél teljesebb körű felhasználása érdekében felhívni a figyelmet a hatékony projektmenedzsment fontosságára.

Konferencia összefoglaló:

A kkv-szektor érvényesülése a magyar gazdaság egészére nézve több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Ezek a cégek adják a hazánkban működő vállalkozások 99,8 százalékát, és munkahelyet teremtenek a versenyszférában dolgozók nagyjából kétharmadának. Fontosságukhoz képest azonban a szektor jövedelemtermelő képessége messze elmarad a fejlettebb nyugati államokétól. „Az, hogy Németország, Ausztria vagy Dánia sokkal kevésbé érezte meg a válság hatását, annak is köszönhető, hogy gazdaságuk gerincét erős, rugalmas, a világgazdaság hullámait tompítani tudó kis- és középvállalkozói réteg alkotja. Magyarországon ez a terület a GDP nagyjából felét állítja elő, ami a szektor jelentőségéhez képest alacsony eredmény" - mondta nyitóelőadásban Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

A kkv-k fejlődése részben azért van elmaradott szinten, mert a kilencvenes évek politikája és a privatizáció az épp megszületőben lévő hazai vállalkozóréteg helyett a külföldi nagyvállalatoknak kedvezett, ami visszavetette a beruházásokat, és nem engedte a kisebb cégeket külföldi piacokra lépni. Az államtitkár szerint ez a folyamat gyűrűzött tovább a 2000-es években, mikor a hibás gazdasági intézkedések hatására olyan pénzügyi környezet alakult ki, melyben egy kisvállalkozó nem vagy csak magas kamatok mellett juthatott hitelhez. „A kkv-k exportteljesítményét és GDP-részarányát csak növekedésserkentő intézkedésekkel lehet emelkedésre bírni. Remélhetően az ennek érdekében tett lépéseink egy éven belül már érzékeltetni fogják hatásukat" - jelentette ki Szatmáry.

A cégek külföldi szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta a Nemzeti Külgazdasági Hivatal befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettese, Kerekes György is. Szerinte a hazai vállalkozások többsége a tapasztalatok és a nyelvismeret hiánya miatt képtelen komolyabb exporttevékenységre, pedig a „keleti nyitás politikájaként" ismert külgazdasági intézkedéssorozat már most számos kaput megnyitott a cégek előtt. A hivatal épp ezért elemzi az eredményes külföldi tevékenységet folytató magyar cégek működését, mivel az ebből származó tanulságokat a külföldi terjeszkedésnek frissen nekivágó vállalkozások saját területükön kamatoztathatják.

A vállalatfejlesztéssel és projektmenedzsmenttel foglalkozó Improvers Csoport elnöke, Ecsédi Istvánfelhívta a figyelmet arra, hogy a válság a vállalatvezetési döntéseket és az üzleti modell kialakítását is befolyásolja. A hektikusan változó piaci környezet nemcsak a források és megrendelések megtalálását nehezíti, hanem napról napra korábbi stratégiájának felülbírálására kényszeríti a vállalatirányítást. „Egy cégvezetőnek ma különösen tisztán kell látnia, milyen központi célt kíván elérni hosszabb távon, és mindent ennek kell alárendelnie. Az átgondolt, rugalmas stratégia a jó megvalósítás mellett nemcsak a cég fejlődését biztosítja, de segít elkerülni a buktatókat is" - emelte ki a cégvezetési tanácsadással foglalkozó Ecsédi.

A vállalkozások fejlesztési projektjeinek témája köré szervezett kerekasztal-beszélgetésen négy sikeres magyar cég: a Poli-Farbe festék- és vakolatgyár, a Solum mezőgazdasági részvénytársaság, a Strigon Szerszámgépgyár és az Ostorházi Bevonattechnika Kft. vezetői osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetésen kiderült: a fejlesztési beruházások megkezdése már többeknél okozott nehézségeket, mivel a források, uniós támogatások gyakran nehezen elérhetőek, ráadásul bonyolult adminisztrációs teherrel járnak. „Elnyertünk egy 150 millió forintos támogatást, ám többször inkább visszaadtuk volna, mert az ügyintézésre több energiánk ment el, mintha egyedül, saját költségünkön valósítottuk volna meg. A pályázatoknál sok olyan költség van, ami kezdetben nem látszik, ráadásul a határidőket tartani kell, megsértésük újabb ráfizetéssel jár. Pedig legtöbbször nem is a mi hibánkból történt a késés" - panaszkodott Ostorházi László, az Ostorházi Bevonattechnika Kft. ügyvezető igazgatója.

Az uniós támogatásokkal, pályázatokkal járó bürokratikus útvesztőben igyekezett utat mutatni a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda értékesítési igazgatója, Szőcs Árpád. Az uniós forrásokra épülő beruházások szakértője kiemelte: egy hétéves pályázati ciklus végén járnak, forrásaik azonban már majdnem elapadtak. A 2014-ben kezdődő új ciklus viszont nemcsak új finanszírozási tőkét, hanem változó intézményrendszert is magával hozhat, ami reményt adhat az egyszerűsödő adminisztrációra. Minden valószínűség szerint változatlan marad azonban a pályázatok utófinanszírozott jellege, tehát érdemes akkor nekivágni egy fejlesztési beruházásnak, ha a költségeket a cég - önerőből vagy hitelből - előre fedezni tudja.

Az utóbbi idők tapasztalatai szerint a pályázók pluszpontokat kaptak azért, ha klasztertagok voltak vagy ipari parkokban valósítottak meg fejlesztéseket. Várható, hogy ez a jövőben is így marad, ahogy a foglalkoztatás bővítésére vagy legalább a munkahelyek megtartására vonatkozó uniós szempontok is változatlanok lesznek. „A vissza nem térítendő támogatások mellett előtérbe kerülnek majd az olyan visszatérítendő források, mint a kamattámogatott hitelprogramok vagy a kockázati tőke jellegű finanszírozás. Ezt az unió azzal indokolja, hogy a visszatérítendő támogatásokat többször is meg tudja forgatni, tehát több beruházást támogathat vele" - mondta Szőcs Árpád.

A vállalatok fejlesztésének alternatív útját képviselték a második kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Az elsősorban internetes start-upok cégvezetési stratégiáit és érvényesülési lehetőségeit elemző társalgás egyik fő tanulsága, hogy egy fiatal „garázscég" ma tökéletesen megtalálhatja számításait, ha kellően eredeti a terméke vagy a szolgáltatása mögött lévő ötlet. Ezt a filozófiát képviselte a beszélgetésen a magyar start-up vállalkozások egyik legfrissebb reménysége, a Be-novative Hungary Kft. alapító ügyvezetője, Várnagy Priszcilla. A vállalatok innovációját közösségi megoldásokkal segítő online szolgáltatás ötletgazdája tavaly részvételt nyert a Google és a NASA közös, 30 ezer dollár értékű ösztöndíjprogramjába. „Akinek jól megfogalmazott célja van, és ezért képes tudatosan dolgozni és kísérletezni, annak ma minden lehetősége adott, hogy elérje azt, amit akart" - zárta a beszélgetést Várnagy Priszcilla. 

Program

9.30-9.50

Nyitóelőadás: Középpontban a KKV-k - a növekedés érdekében
Szatmáry Kristóf, gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, 
Nemzetgazdasági Minisztérium
9.50-10.40
Kiemelt megtérülésű fejlesztési projektek a megváltozott gazdasági környezetben

Stratégiai projektek kiválasztása - fókusz, legjobb gyakorlatok, tipikus hibák

Ecsédi István, igazgató, Improvers Csoport


Kerekasztal beszélgetés: Fejlesztési projektek tanulságai

Résztvevők:

Szabó Antal, ügyvezető igazgató, Poli-Farbe Kft.
Ostorházi László, ügyvezető igazgató, Ostorházi Bevonattechnika Kft.
Szabó M. Zoltán, ügyvezető igazgató, Strigon Esztergomi Szerszámgépgyár
Vida Sándor, elnök-vezérigazgató, Solum Zrt.
Moderátor: Magyar Csilla, Sämling Solution Consulting

 10.40-11.00
Külpiacra lépést segítő konstrukciók kkv-k számára

Kerekes György, befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettes,

Nemzeti Külgazdasági Hivatal

 11.00-11.20
 Kávészünet
 11.20-12.20
Stratégiai projektmenedzsment
Előadások:


Hatékony munkaszervezés: középpontban az ember

Márton-Koczó Ildikó, executive coach, BrainTrend Consulting


Uniós pályázatok

Szőcs Árpád, értékesítési igazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 


Külpiaci kapcsolatok

Füzesi Attila, ügyvezető igazgató, Creative Expert Consulting Kft.

 12.20-12.40
A beruházás megtérülésének maximalizálása az értékelemzés
és a változás menedzsment eszköztárával
Andriska Pál, Sämling Solution Consulting
 12.40-13:00 Megújuló energia - megtérülő befektetés az E.ON-tól
Pál Norbert, ügyvezető igazgató, E.ON Energiaszolgáltató Kf
 13.00-13.50
Kerekasztal beszélgetés: Start up projektek
Hild Imre, igazgató, iCatapult
Pistyur Veronika, igazgató, Bridge Budapest
Várnagy Priszcilla, alapító ügyvezető, Be-novative Inc.
Moderátor: Böszörményi-Nagy Gergely, Design Terminal
 13.50
 Büféebéd

 

 

  • TÁMOGATÓ