Rendezvények | Válasz.hu

Konferencia

Kinőni Magyarországot III. - Válságkezelés innovációval

Katasztrófa, mélypont, lemaradás, tragikus, zűrzavar, zuhanás, hazavágták, korrupció - ezek voltak a leggyakrabban használt kifejezések a Heti Válasz harmadik innovációs konferenciáján, amely egyfajta vészriadónak is beillett.

A Kinőni Magyarországot III. - Válságkezelés innovációval című tanácskozásnak az volt a legfőbb üzenete, hogy végre szembe kellene nézni önmagunkkal: ha nem fordít nagyobb figyelmet a kormányzat a kutatás-fejlesztés, az innováció támogatására, akkor nem hogy Magyarországot nem „nőjük ki", hanem csúnyán lemaradunk a nemzetközi versenyben, és a hazai gazdaság néhány éven belül mély válságba zuhanhat. A konferencia előadóinak többsége - köztük Pálinkás József, Bendzsel Miklós és Chikán Attila - radikális intézkedéseket, fordulatot sürgetett a kormány tudománypolitikájában és az oktatásban. Többen élesen bírálták a politikusokat.

Konferencia összefoglaló:

A Kinőni Magyarországot III. - Válságkezelés innovációval című tanácskozásnak az volt a legfőbb üzenete, hogy végre szembe kellene nézni önmagunkkal: ha nem fordít nagyobb figyelmet a kormányzat a kutatás-fejlesztés, az innováció támogatására, akkor nem hogy Magyarországot nem „nőjük ki", hanem csúnyán lemaradunk a nemzetközi versenyben, és a hazai gazdaság néhány éven belül mély válságba zuhanhat. A konferencia előadóinak többsége - köztük Pálinkás József, az MTA elnöke, Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora - radikális intézkedéseket, fordulatot sürgetett a kormány tudománypolitikájában és az oktatásban. Többen élesen bírálták a politikusokat. Pálinkás József a konferenciát jó alkalomnak találta arra is, hogy megüzenje Magyar Bálintnak: a tudományos élet képviselői tiltakoznak az ellen a friss törvényjavaslat ellen, amelyet a napokban a volt oktatási miniszter terjesztett az Országgyűlés elé. (Magyar Bálint azzal az indítvánnyal állt elő, hogy a 12 évfolyamos iskolákban csak hetediktől legyenek tantárgyak, addig az alapkészségeket fejesszék az iskolákban.) Az Akadémia elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy csak hetedik osztálytól tanítsanak, mondjuk matematikát.

A célt, hogy párbeszéd alakuljon ki az állami és az üzleti szféra képviselői között, csak részben sikerült elérni. A kutatás-fejlesztés jövőjére vonatkozó vészjósló érveket ugyanis nem nagyon volt, aki ellensúlyozza, ugyanis a K+F-et felügyelő gazdasági tárca nem képviseltette magát a konferencián. Azt, hogy a Heti Válasz meghívására Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter nemet mondott, még elnézték a tanácskozás résztvevői, azt azonban már nehezen tudták elfogadni, hogy a tárca államtitkári, de még főosztályvezetői szinten sem képviseltette magát.

A konferencia négy szekcióban zajlott, az elsőben a nemzeti innovációs rendszer átalakításáról, a másodikban a vállalati innováció támogatási lehetőségeiről, a harmadikban az oktatás és az innováció kapcsolatáról, a negyedikben pedig a kutatás-fejlesztés finanszírozási kérdéseiről esett szó. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, a konferencia moderátora először Pálinkás Józsefnek adott szót, aki előadásában arra figyelmeztetett, hogy az innováció hazai intézményi hálózatában zűrzavar uralkodik, és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati rendszere nem mentes a korrupciótól. Elképesztőnek nevezte például, hogy egy kutató töredékét keresi annak a pénznek, amit egy-egy pályázatíró cég zsebre vág. Márpedig addig szükség lesz pályázatíró cégekre, amíg nem teszik sokkal egyszerűbbé a pályázatokat. Ma az a helyzet ugyanis, hogy gyakran előnyhöz jut az a pályázó, aki jól ismeri a pályázatíró céget és kapcsolatait. Csopaki Gyula, az NKTH elnöke visszautasította a pályázati rendszert ért vádakat, mint mondta: „az NKTH-nál nincs lehetőség a korrupcióra, és nincs is táptalaja. Az egész rendszer átlátható és ellenőrizhető, és látványos eredményeket mutattak fel abban is, hogy inkasszóval visszaszerezzenek olyan kiosztott pénzeket, amelyeket nem a győztes pályázatban meghatározott célokra költöttek."

 

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója cégük innovációs filozófiájáról és terveiről beszélt. Két éve működik az a kémiai kutatóközpont, amelyre 9 milliárd forintot költöttek, és már tervezik Debrecenben azt a biotechnológiai üzemet (15 milliárdos beruházás), amely 2012-re száztíz kutatónak adhat majd új munkahelyet.

 

Manherz Károly, az Oktatási Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára előadása előtt Pakucs János a középfokú természettudományos oktatás védelmében szólt, hiszen annak minősége nagyban befolyásolja a felsőoktatás színvonalát is. Manherz Károly elmondta, az, hogy mely tantárgyakból legyen kötelező az érettségi, illetve az emelt szintű érettségi létjogosultsága amúgy is vita tárgya. A szakállamtitkár szerint már az is fontos lépés, hogy 2012-től a felvételin kötelező lesz a diákok hozott pontszámába beleszámítani egy természettudományos tárgyból elért eredményét.

 

Török Ádám, a BME és a Pannon Egyetem professzora a magyar felsőoktatás színvonalának mérési lehetőségeiről, köztük az évenként megjelenő egyetemi rangsorokról tartott előadást. Mint ismeretes Magyarországon elsőként a Heti Válasz jelentetett meg egyetemi rangsort 2005-ben a CEMI kutatásaira alapozva. A rangsorok kialakításának módszertana azóta is vita tárgya. Török professzor azt tartja az egyik legnagyobb problémának, hogy a magyar rangsorok inkább az oktatási mutatókat hangsúlyozzák, a nemzetköziek pedig inkább a K+F mutatókat, és hogy a hazai számítási kritériumok köszönő viszonyban sincsenek a honi egyetemi-főiskolai akkreditációs rendszerrel. Bendzsel Miklós többek között azt mutatta be számokkal alátámasztva, hogy évről évre csökken a találmányok száma.

 

A konferencián talán a legélesebben Chikán Attila fogalmazott, aki valósággal vészharangokat kongatott. Felhívta mindenki figyelmét arra, hogy jelenleg megállíthatatlan sebességgel csúszunk lefelé az európai ranglétrán a versenyképességben, a termelékenységben, a finanszírozásban. Radikális kutatás- és oktatáspolitikai fordulatot sürgetett, és a felsőoktatásban a bolognai rendszert katasztrófának nevezte, amely „hazavágta a hazai kutatás-fejlesztés jövőjét, kihúzta a talajt a tudományos képzés alól". Nagy károkat okozott az is, hogy az utóbbi években minden kormány fontosnak tartotta, hogy legalább egyszer, de inkább kétszer átalakítsa a K+F intézményi rendszerét. Szóvá tette azt az ellentmondást is, hogy miközben a vállalatok, ha innovációról van szó, állandóan tőkehiányra hivatkoznak, a kockázati alap-kezelők arra panaszkodnak, hogy nem érkezik hozzájuk elég vonzó és életképes innovációs üzleti terv. „Nagyhatású intézkedésekre van szükség, mert különben 15-20 év múlva nagyon fogunk sírni" - zárta előadását a Corvinus Egyetem professzora.

 

Program

9.00-9.10                  Köszöntő: Borókai Gábor, lapigazgató-főszerkesztő, Heti Válasz 

                                A konferencia moderátora: Pakucs János, Magyar Innovációs 
                                Szövetség, tiszteletbeli elnök  

 

9.10-10.10                 I. szekció: A magyar innovációs rendszer

 

                                A magyar nemzeti innovációs rendszerrel kapcsolatban az OECD legfrissebb
                                diagnózisa elsősorban intézményi problémákat hangsúlyoz. A szakmai szövetségek
                                szerint alapkövetelmény a magyar innovációs rendszer átalakítása és a gazdasági
                                környezet „innováció-barát", ill. „vállalkozás-barát" megteremtése. Az innovációs
                                rendszer esetleges átalakítása valós felvetés-e a mai gazdasági helyzetben?

 

                                Előadó:                 
                                9.10-9.40                 Pálinkás József, MTA, elnök
                                9.40-10.10               Kérdések, hozzászólások

 

10.10-11.10               II. szekció: A vállalati innováció támogatása 

 

                                A szakmai szövetségek véleménye szerint a magyar vállalatok innovációs
                                aktivitásának fellendítéséhez közvetett és közvetlen eszközök egyaránt
                                szükségesek. A K+F és az innováció vállalati pénzügyi ösztönzőinek erősítésével
                                kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények.  Azonosíthatók-e a vállalati
                                innovációs tevékenység problémái, akadályai?

 

                                Előadók:
                                10.10-10.30             Csopaki Gyula, NKTH, elnök
                                10.30-10.50             Bogsch Erik, Richter Gedeon, elnök-vezérigazgató
                                10.50-11.10             Kérdések, hozzászólások

 

11.10-11.30               Kávészünet

 

11.30-12.30               III.  szekció: Az innováció és az oktatás kapcsolata 

 

                                A gazdaság szereplői sokféle, egymásnak helyenként ellentmondó kritikával illetik
                                a magyar oktatási rendszert. Hol az alapképzés, hol az elméleti képzés, hol a
                                gyakorlati képzés, hol az iparjogvédelmi képzés, ill. menedzsment képzés
                                gyengeségeit vagy éppen hiányát említik. Elképzelhető-e a magyar innovációs
                                rendszer reformja a felsőoktatás alapos átalakítása nélkül?

 

                                Előadók:
                                11.30-11.50             Manherz Károly, OKM, szakállamtitkár
                                11.50-12.10             Török Ádám, a BME és a Pannon Egyetem professzora
                                12.10-12.30             Kérdések, hozzászólások

 

12.30-13.30               IV.  szekció: Az innováció finanszírozása 

 

                                A magyar nemzeti innovációs rendszer több elemében együtt létezik az erőforrás
                                hiány és a relatív forrásbőség. Előfordul, hogy költségvetési előírások miatt akár
                                alacsony hatékonysággal is gyorsan el kell költeni egy keretösszeg megmaradt
                                részét.  A finanszírozás kérdése (minőségi és mennyiségi aránya) európai
                                összehasonlításban megfelel-e a gazdaságok jelenlegi fejlettségi szintjének?

 

                                Előadók:
                                12.30-12.50             Bendzsel Miklós, Magyar Szabadalmi Hivatal, elnök
                                12.50-13.10             Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora
                                13.10-13.30             Kérdések, hozzászólások

 

13.30-13.40               Zárszó: Pakucs János

 
13.40-14.40               Ebéd