Konferencia

Energia - másképp II.

Konferencia a megújuló energiáról a Magyar Tudományos Akadémia szakmai támogatásával.

Magyarországon a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya az összenergia-felhasználáson belül kevesebb, mint 4 %, amivel az EU-tagállamok között az utolsók között vagyunk. Az alternatív energia hasznosítás növelése gazdaságpolitikai szempontból kulcsfontosságú hazánk számára, hiszen amellett, hogy a klímavédelem fontos eszköze és csökkenti energia-import függőségünket, új munkahelyeket teremt és fejlett technológiák alkalmazását teszi lehetővé. A Heti Válasz konferenciasorozatának részeként 2009-ben foglalkozott először a megújuló energia témakörével. A tavalyi rendezvény jelentős médiavisszhangja és a szakma elismerő visszajelzése arra ösztönözte kiadónkat, hogy idén is folytassuk a téma tárgyalását számba véve az elmúlt egy év történéseit az energia szektorban.

Konferencia összefoglaló:

Magyarországon a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya az összenergia-felhasználáson belül kevesebb, mint 4 %, amivel az EU-tagállamok sorában az utolsók között vagyunk. Az alternatív energia hasznosítás növelése gazdaságpolitikai szempontból kulcsfontosságú hazánk számára, hiszen amellett, hogy a klímavédelem fontos eszköze és csökkenti energia-import függőségünket, új munkahelyeket teremt és fejlett technológiák alkalmazását teszi lehetővé. A Heti Válasz tavalyi nagysikerű konferenciájának folytatásaként március 10-én Energia - másképp II. címmel hívta össze ismét a kormányzat, az energiszektor és a civil szervezetek képviselőit, hogy eszmét cseréljenek az alternatív energiafelhasználás problémáiról.

Alapvető nemzeti érdek, hogy a magyar energiatermelő és elosztó rendszer állami tulajdonban maradjon - mondta köszöntőjében Pálinkás József, a rendezvénynek otthont adó Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás hangsúlyozta a megújuló energia források előtérbe helyezésének szükségességét, azonban abszurdnak nevezte, hogy egyes erőművek tarvágással kivágott fát égetnek el biomassza címén. A zöld energiánál is fontosabb az energiatakarékosság: a legjobb az az energia, amit meg sem kell termelni a felhasználás csökkenése miatt.

A tanácskozás első szekciójában Magyarország megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó uniós kötelezettségeinek teljesítési lehetőségeit vázolták az előadók. Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke nem csak a megújuló energia témában rendezett nagyszámú konferencián tárgyalná a feladatot: koordinált, nyilvános  szakmai munkával kell kidolgozni, merre tartsunk. Az alapkérdések megválaszolása nélkül a megújuló energia-programok ugyanis nem működhetnek. Az Unió támasztotta követelmények adottak, már nem vitatandók, sem a megújuló energia célkitűzések, sem az éghajlatváltozás elleni harc területén. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően hazánknak a megújuló energiaforrások energiafelhasználáson belüli részarányát 13%-ra kell növelnie. A cél érdekében felül kell vizsgálni a megújuló energiákra irányuló ösztönzési rendszert, amelynek érdekében a MEH egy-egy kulcskérdés köré készít háttértanulmányokat és nyilvános workshopokat szervez.

Mi vagyunk az egyik legkiszolgáltatottabb ország az orosz gázimport és a gáz energiafogyasztásban betöltött szerepe tekintetében - kezdte előadását Fónagy János országgyűlési képviselő, a Fidesz Gazdasági Kabinetjének tagja. Ezen felül energiahatékonyságunk is rendkívül rossz: a visegrádi országok 2,5-3-szor annyi energiát használnak fel fajlagosan, mint a nyugati államok, ezért ennek javítását jelölte meg elsőrendű feladatként.  A geotermikus energiában rejlő potenciálunk hangoztatása közhely, de a visszasajtolás kérdése, a környezetszennyezési problémák és a magas költségek még mindig megoldásra váró feladatok a szélesebb körű elterjedéshez.

Balogh László, a Magyar Megújuló Energiaszövetség elnöke kemény kritikával illette a magyar kormányzat eddigi megújuló energiapolitikáját: Németországban például 20 éve kezdődött az a folyamat, amiről mi csak most kezdünk el beszélni. Hiányzik belőle a rendszerszemlélet és így nem járul hozzá a vidékfejlesztéshez, a mezőgazdasághoz, a foglalkoztatottság növeléséhez és a környezeti célok teljesítéséhez sem. A pályázást a bonyolult közigazgatás teszi nehézzé és az engedélyeztetési eljárás is irreális követelményeket támaszt. A kötelező átvétel alatt álló villamos energia termelésben kétszer annyi pénz jut az orosz gázt használó kapcsolt erőműveknek, mint a zöldenergiát előállítóknak.

Tóth István János a Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központja részéről egy gazdaságszociológiai kutatásról számolt be, mely a kormányzati kudarcokat, a járadékvadászatot és korrupciós kockázatokat vizsgálta az energiapolitikában, a 2006-os energiapiaci „liberalizáció" és a kiépíthető szélerőművi kapacitások kvótájának kiosztása kapcsán. A vizsgálat bebizonyította: nincsenek hatásvizsgálatok, az információhoz jutás költségei magasak és a törvényhozás kiszámíthatatlan az informális egyeztetések gyakorlata miatt. „A törvény-előkészítés folyamata annyit tesz, hogy a törvényt a piaci szereplők megírják" - idézte a kutatás interjúalanyainak megállapítását. A visszaszorítás eszköze az előzetes és utólagos hatástanulmányok készítése, nyilvánosságra hozatala és megvitathatósága lenne.

A második panel az EU kibocsátás kereskedelméről, valamint a kvótaértékesítési bevételek megújuló energiatermelésre és energiahatékonyság ösztönzésre történő felhasználásáról szólt. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa utalt a gyors cselekvés fontosságára a klímaváltozás elleni harcban. Nehezményezte a spanyoloknak és belgáknak eladott kvótákból befolyt összeg zárolását, a szerződések és a bevétel felhasználása körüli nyilvánosság hiányát. Hasznos Erika, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője az emisszió-kereskedelmet, mint az EU klímapolitikájának zászlóshajóját emlegette. Magyarországgal kapcsolatban gyakran elhangzik az érv: kicsi ország, kevés kibocsátás, azonban a fejenkénti kibocsátásunk még mindig a globális átlag felett áll. Az Energia Klubtól érkező Kardos Péter a magyar Zöldberuházási Rendszert (ZBR) egyszerre hasonlította a magyar narancshoz és az állatorvosi lóhoz. A ZBR lényege, hogy a fölös kibocsátási kvótáink (30%-os tartalék) értékesítéséből származó összeget átlátható módon használja fel az ország zöldberuházásokra. Magyarország történelmet írt, amikor elsőként értékesített kvótát, de a későbbiekben elvesztette hitelességét, amikor az ebből származó bevételeket nem a szerződésben vállalt célokra, hanem a költségvetés hiányának befoltozására használta fel. Felsmann Balázs (Force Motrice Zrt.) előadásában kimutatta, hogy a jelenlegi magyar költségvetés adóforintok többszörösét fordítja fosszilis energiák támogatására és az elavult technológiák konzerválására, mint környezetbarát és munkahelyteremtő új technológiák és befektetések ösztönzésére.

A megújuló energiatermelés hazai jogszabályi környezetének akadályairól és fejlesztésének lehetőségeiről elsőként Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója beszélt. A jövő energiapolitikai prioritásait fejtette ki: az orosz gáztól való függőség csökkentése, a gazdasági növekedés támogatása, a megújuló energia felhasználási célok teljesítése, az intézményi stabilitás helyreállítása. A megújuló villamos energia termelésre vonatkozó jelenlegi egyszerre ár- és mennyiségi szabályozás tarthatatlan. A megújuló energiákból származó energia adásvételét segítő kötelező átvételi rendszer (KÁT) járadékvadászathoz és túlfinanszírozáshoz vezetett, és nehéz lesz kiszállni belőle. A 2020-as 13%-os érték elérése a fosszilis ártámogatások felülvizsgálatával, a támogatási rendszer átalakításával, az engedélyezés egyszerűsítésével, és a hálózati csatlakozás könnyítésével teljesíthető. Grabner Péter, a Magyar Energiahivatal főosztályvezetője a jogszabályok ellentmondásosságáról, a szakmai megfontolások hiányáról beszélt.

A konferencia utolsó szekciójában az iparági szereplők beszéltek az energiahatékonyság növelése érdekében végzett tevékenységükről. Kovács Lajos vezérigazgató a Főtáv esetében  a megújulók arányának 20%-ra történő növelését jelölte meg célként, amely érdekében Észak-Budán biomassza fűtőművet, a rákoskeresztúri fűtőmű területén pedig hőforrást létesítenek. A MOL Nyrt. jelenleg versenyképesebbnek látja a környező országokat megújuló energiaprojektek telepítésére. Varró László stratégia fejlesztési igazgató szerint míg az olaj kimerülése nem piaci kudarc és sz olajár emelkedés által tökéletesen kezelt probléma, az energiahatékonyság és ellátásbiztonság bár igényel szabályozási eszközöket, de kezelhető, addig az éghajlatváltozás a jelenlegi rendszeren belül kezelhetetlen és paradigmaváltást igényel. . A védekezés szükséges költségét országonként a GDP 1%-ra teszik. Magyarország különböző adók formájában be is szedte azokat, azonban azokat rossz célra vagy alacsony hatékonysággal használta fel. Mindazonáltal a jövő évek energiapolitikája szükségszerűen hatékonyabb kell, hogy legyen, mint az eddigiek: a megroppant helyzetű magyar gazdaság a pazarlások és rossz támogatások fenntartása mellett nem fogja tudja elkerülni az államcsődöt. A MOL primer kutatásokat folytat természetes eredetű bioüzemanyagok előállítása érdekében. Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZkommunikációs igazgatója a társaságcsoport energia- és környezettudatosságra ösztönző programjairól beszélt, kiemelve a jövő generáció felvilágosítását ebben a témakörben.

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői a tavalyi rendezvényen bemutatott megújuló energiára alapozott projektek gazdái voltak. Elmondásuk szerint az utóbbi egy évben a helyzet inkább romlott a szektorban. Németh Frigyes a Bakonyi Erőmű Zrt. vezérigazgatója a kiszámíthatatlan villamos energia árakat és a szabályozási környezetet nevezte meg, mint hátráltató tényezőket. Lontay Zoltán a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. nevében a szakolyi biomassza erőműről beszélt, mely jó példája annak, hogyan lehet egy elmaradt térséget pályára állítani egy projekt segítségével, a magyar szabályozási útvesztők ellenére. A jövő lehetőségeként a 10-20 MW körüli zöldmezős beruházású biomassza erőműveket nevezte meg, mint a munkahelyek teremtésében és vidékfejlesztésben is járható utat. Tóth Balázs (ELMIB) a biogáztermeléssel kapcsolatban kijelentette: el kell dönteni, hogy a támogatást a mezőgazdaság támogatására vagy a hulladékok átvételére használjuk. Az egyetlen 100%-osan biomasszát használó hőtermelő erőmű 2009 decemberében kikerült a kedvezményezett átvételt biztosító KÁT körből: a  Bioline Kft. nevében Kéri László  a pénzügyi krízis okozta hitelezési nehézségek tartós fennmaradását nevezte meg a további fejlődés akadályaként.

Program

09.00-09.20          Köszöntő
                           Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója
                           Pálinkás József, az MTA elnöke

09.20-11.00          Magyarország lehetőségei a megújuló energiaforrások részarányára vállalt
                           kötelezettség teljesítésére

                           A megújuló energiaforrások végső energiafelhasználáson belüli részarányára vonatkozó
                           3,6%-os kötelezettségét 2020-ra 13%-ra emelte 2009-ben a vonatkozó EU irányelv
                           Magyarország számára.  Mit igényel ennek teljesítése, és mennyiben felel meg ennek
                           a jelenlegi jogszabályi és piaci környezet?

                           Előadások:
                           • Matos Zoltán, elnök, Magyar Energia Hivatal
                           Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálatára
                           • Fónagy János, országgyűlési képviselő
                           A villamos energia ágazat jogszabályi változásai, különös tekintettel azok megújuló
                           energia felhasználásra és energiahatékonyságra gyakorolt hatására
                           • Balogh László, elnök, Magyar Megújuló Energia Szövetség
                           A kötelezettség teljesítésének közigazgatási feltételei: a jelenlegi jogalkotás és
                           jogszabály alkalmazás egyes elemeinek diszfunkcionális működése, és ezek
                           szükséges átalakításának gazdaságfejlesztési hatásai
                           • Tóth István János, MTA, Közgazdaságtudományi Intézet
                           Kormányzati kudarcok, járadékvadászat és korrupciós kockázatok a magyar
                           villamosenergia-szektorban

11.00-11.20          Kávészünet

11.20-12.40          Magyarország éghajlat politikában vállalt szerepének hatása a villamos energia
                           szektoron keresztül a megújuló energiatermelésre, valamint az
                           energiahatékonysági beruházások forrásaira

                           Az éghajlatváltozás elleni harc a megújuló energiaforrások terjedése és az
                           energiahatékonyság javítása ösztönzésének egyik motorja lehetne. Az Európai Unió
                           kibocsátás kereskedelmi rendszerének kvótakiosztása alapjaiban befolyásolhatja a
                           fosszilis és megújuló energiaforrások versenyképességét, a kvótaértékesítésből befolyó
                           bevétel pedig a kibocsátás csökkentési célra rendelkezésre álló pénzalapok forrásává
                           válhat. Mennyire élt Magyarország ezekkel a lehetőségekkel, mik a kilátások 2012-ig,
                           illetve a 2013-2020-as időszakban?

                           Előadások:
                           • Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
                           Az országgyűlési biztosi hivatal szerepe a magyar kvótaértékesítés és Zöld Beruházási
                           Rendszer kialakítása folyamatában
                           • Hasznos Erika-Faragó Tibor, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
                           A nemzetközi és EU szintű klímapolitikai együttműködésből adódó hazai kibocsátás-
                           csökkentési feladatok és azok végrehajtását elősegítő eszközök
                           • Kardos Péter, Energiaklub
                           Sikertörténet vagy rossz példa:  A megújuló energia és energiahatékonyság ösztönző
                           támogatási rendszerek áttekintése, a hazai Zöld Beruházás Rendszer (ZBR) bevezetése
                           pénzügyi, szakpolitikai és nemzetközi hatásai
                           • Felsmann Balázs, Force Motrice Zrt.
                           Mennyire „zöld" vagy „fekete" a magyar költségvetés: energiahatékonyság és megújuló
                           energia felhasználás versus fosszilis energia felhasználás tényleges költségvetési
                           támogatása a tények alapján

12.50-13.50          Ebéd

13.50-14.40          A megújuló energiatermelés tényleges és kívánatos jogszabályi környezete:
                           ösztönzők és korlátok

                           Hogyan értékelhetjük a megújuló alapú villamos energia termelés környezetét, az erre
                           irányuló kormányzati stratégiát? Mivel sikerült ösztönzőket, és mivel korlátokat
                           teremteni?   

                           Előadások:
                           • Kaderják Péter, igazgató, Regionális Energia Kutatóközpont
                           • Grabner Péter, főosztályvezető, Magyar Energia Hivatal
                           • Ámon Ada, igazgató, Energiaklub

14.40-16.20          A megújuló energiaforrások hasznosítása, az energiahatékonyság javítása:
                           ösztönzők és korlátok

                           Bevezető előadás
                           Pogány Anikó, Motion Emissions Kft.

                           Előadások:
                           • Boross Norbert, kommunikációs igazgató, ELMŰ
                           • Kovács Lajos, vezérigazgató, FŐTÁV ZRt.
                           • Varró László, MOL Nyrt.

                           Kerekasztal beszélgetés:
                           A tavalyi konferencián ismertetett projektek és befektetések nyomon követése:
                           mi változott az elmúlt egy évben és milyen irányba?
                           Résztvevők: Németh Frigyes (Bakonyi Erőmű Zrt); Kövesdi Zsolt (Olajterv Energy Kft.);
                           Lontay Zoltán (EGI); Tóth Balázs (ELMIB); Kádár Péter (Power Consult Kft.)
                           Kéri László (Bioline Kft.)

16.20-16.30          Zárszó
                           Lovas Rezső, MTA