Kis császárok Kínában

/ 2013.10.02., szerda 16:46 /

Kínában is éles a határ az 1990 előtti és utáni nemzedékek között. Az ifjúság nem akar világot váltani, megelégedne egy menő cég menedzseri székével is. Miközben ma Kína a világ "keze", az új nemzedéktől azt várják, inkább az esze legyen.

"Inkább sírok egy BMW-ben, mint hogy nevessek egy biciklin" - jelentette ki egy kínai párkereső valóságshow szereplője, amikor a kegyeiért versengő egyik - történetesen munkanélküli - fiatalember kerékpáros randevúra hívta. Az elutasító mondat szállóigévé vált, a hölgy pedig az internetes gúnyolódások célkeresztjébe került. Pedig hozzáállása egy egész nemzedék felfogását tükrözi - az idősebbek szerint.

A szociológusok és a közbeszéd a kínai ifjúságon belül két nemzedéket különböztet meg: az 1980 utániak közé az a kétszázmillió ember tartozik, akik 1980-89 között születtek, a '90 utániak kifejezés pedig a '90-es évek gyerekeit jelöli.

A médiának egyik kedvenc témája az új nemzedékek szapulása. A közvélekedés szerint a mai fiatalok elkényeztetettek, lusták, anyagiasak, önzők, felelőtlenek és felszínesek. E tulajdonságok nehezen mérhetők, de az biztos, hogy a mai kínai ifjúság más, mint szüleinek, nagy- és dédszüleinek nemzedéke.

Az 1980 utániak gyerekkorát két fontos fejlemény határozta meg: egyrészt az 1970-es évek végén kezdődtek el a reformok, amelyek meghonosították a piacgazdaságot, és megtöbbszörözték a kínaiak jövedelmét. Másrészt ugyanekkor hirdették meg a születésszabályozási politikát, melynek keretében a városi házaspárok egy, a vidékiek egy-két gyereket vállalhatnak. Míg a szülők még a maói évek nyomorában nőttek fel, nagycsaládban, gyakran vidéki fizikai munkára kényszerítve, az új nemzedékek már egykeként kezdték életüket, egyre jobb anyagi körülmények között. A "kis császároknak" nevezett egykékre gyakran két szülő és négy nagyszülő figyelme fordul, az egész család az ő taníttatásukra gyűjt.

A '90 utáni városi gyerekek már nyomát se látták az egykori szenvedéseknek, kis vörös könyv helyett okostelefont lóbálnak, s a karriert és az anyagi biztonságot tartják a legfontosabbnak. Idejük nagy részét az interneten töltik, és tudják, mit akarnak - az álmuk nem az, hogy megváltsák a világot, hanem az, hogy egy menő céget igazgassanak. Ugyanakkor a család továbbra is fontos: a közvélemény szerint egy nőnek 27 éves korára illik megházasodni, mert egyébként vénlánynak számít. A férfiakkal szemben elvárás, hogy az esküvő idején már saját lakásuk legyen - az viszont a kínai nagyvárosokban elképesztően drága.

A fiatalokon óriási a nyomás: bár családjuktól sokáig mindent megkapnak, elvárás, hogy idős hozzátartozóikról gondoskodjanak, legyen diplomájuk, lakásuk, autójuk. A politika ugyanúgy nem érdekli őket, ahogy a magyarokat sem; egy felmérés szerint a pártba belépő egyetemistáknak 11,5 százaléka hisz valamennyire a kommunizmusban, a többit csak a jobb karrierlehetőségek motiválják. Egy másik vizsgálatban a 18-21 évesek 44 százaléka, a 22-31 évesek 48 százaléka mondta azt, hogy a demokrácia jó dolog, de mindkét szám alatta marad az 55 százalékos országos átlagnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.